Magasvérnyomás betegség
Kockázati tényezők: (ezek azok a hatások, amelyek jelenléte valószínűbbé teszi a magas vérnyomás megbetegedés kialakulását):
- Életkor
- Nem
- Elhízás
- Cukorbetegség
- Genetikai hajlam
- Földrajzi régió (észak-dél esést figyeltek meg, az északi országokban gyakoribb a magasvérnyomás, mint a mediterrán vidékeken)
- Iskolázottság
- Káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholfogyasztás)
- Táplálkozási szokások
- Fizikai aktivitás
- Vesebetegség
- Gyógyszerek
- Erek állapota
- Egyéb betegségek
Általános tünetek:
Fáradékonyság, ingerlékenység, fejfájás, fülzúgás, kipirult arc, szédülés. A magas vérnyomás következtében megjelenő tüneteket alapvetően meghatározza, hogy a betegség mely stádiumban van és szervi károsodások kialakultak-e vagy sem (szem, szív, vese, erek, agy).
A magas vérnyomás következményei:
Látásromlás, agy vérkeringésének zavara, agyállomány sérülése, szív megnagyobbodás, infarktus, vesekárosodás, veseműködés romlása.
A magas vérnyomás kezelésének a célja az életkornak megfelelő vérnyomásérték elérése, a szervkárosodások megelőzése. A gyógyszeres terápia lényege a vérnyomás csökkentése, azaz beállítása megfelelő szintre.
A gyógyszeres terápián kívül az életmódbeli változtatásoknak van óriási szerepe a kezelésben.
Az életmód módosítása a betegség súlyosbodásának lassulását eredményezi, hatására a gyógyszermennyiség csökkenthető.
- Testsúlycsökkenés: (10 kg fogyás 5-20 Hgmm-el csökkentheti a vérnyomásértékét)
- Só bevitel csökkentése: (8-12 Hgmm-el csökken a vérnyomás, mert csökken a víz megkötése a szervezetben)
- Fizikai aktivitás (heti háromszori 30-60 perc mozgás 4-9 Hgmm-el csökkenti a vérnyomást)
- Zsírszegény diéta (8-14 Hgmm-el csökkenti vérnyomást)
Alkoholfogyasztás (12-25 g feletti alkoholmennyiség elfogyasztása 2-10 Hgmm-el emeli a vérnyomást)
Az ájulás
A rövid ideig tartó, spontán rendeződő, nyom nélkül múló perifériás (központtól távol eső) keringési zavar az ájulás.
Az alábbi esetekben gyakran előfordul: nagy izgalom, hosszú mozdulatlan állás, nagy meleg, hirtelen felállás, undor.
Az ájulást megelőzheti enyhe rosszul lét, hányinger, szédülés, gyengeség, de van, hogy minden előjel nélkül bekövetkezik. A páciens elveszíti eszméletét és összeesik, sápadt, verejtékes, pulzusa gyér.
Ez az állapot percek alatt rendeződik, addig is a beteget nyugalomba kell helyezni, vízszintesen és a lábát fel kell emelni, mert ezzel támogatjuk az agy vérellátásának rendeződését. Ennél több beavatkozást nem is igényel az ájulás.
Vérszegénység
Ez állapot létrejöhet vörösvérsejtek számának vagy a bennük lévő hemoglobin mennyiségének csökkenése miatt.
A vérszegénység leggyakoribb okai: vérzés (kis és nagy), vörösvérsejt képzésének zavarai (hiányzik a képzéséhez vas, B12 vitamin, folsav, stb.…), a lép fokozottan bontja a vörösvérsejteket, csontvelő megbetegedés.
Jellemző tünetei a fáradékonyság, gyengeség, fejfájás, szédülés, ájulás közeli állapot. A bőr sápadt, ez legjobban ajkon, körömágyon látszik, nyelv érdessége elsimul és fájdalmassá válik.
A vérszegénység megszüntetésének első lépése az okok kiderítése, majd ennek alapján a megfelelő terápia alkalmazása. A hiány anémiák esetében a hiányzó elem gyógyszeres bevitele, tehát leggyakrabb a vas és a B12 vitamin pótlása történik. Vérzés esetén a vérzés helyének megkeresése és a vérzés elállítása a feladat, közben pedig a vérpótlás (transzfúzió adása), ha szükséges. A többi esetben komplexebb az ellátás, melyet itt nem részletezünk.
A vérszegénység azon típusát, ahol a hiányzó anyagok okozzák a betegséget, azt meg lehet előzni a megfelelő táplálkozási szokásokkal, azaz a vitaminok és ásványi anyagok megfelelő bevitelével, kiemelt jelentősége van terhesség során a megfelelő vitamin és ásványi anyag bevitelnek, mert itt alakul ki gyorsan a vérszegénység.
Vérzékenység
Vérzékenységről (hemofilia) akkor beszélünk, ha a véralvadás zavara vagy spontán kialakuló vérzések jelentkeznek.
Vérzékenységet a vérlemezkék mennyiségi és minőségi elváltozásai, az alvadási faktorok hiánya és a kapillárisok kóros vörösvérsejt áteresztőképessége okozhatja.
A vérzékenység egyik gyakori formája bizonyos alvadási faktorok veleszületett hiánya, ebben az esetben nemhez kötött recesszív öröklődés figyelhető meg. A betegséget nők örökítik, de csak a fiú utódokon jelenik meg.
Két típusa van, az A hemofilia (ez a gyakoribb), amikor a VIII. alvadási faktor hiányzik és a B hemofilia, amikor is a IX. alvadási faktor hiányzik.
A betegség már fiatal korban megjelenik, mert a vérzések kis balesetek vagy anélkül megjelennek (pl: védőoltás során). Vérzések keletkeznek a bőrben (véraláfutás), ínyvérzések, ízületi bevérzések. A vérzések gyermekeknél, pubertásban erősebbek és gyakoribbak, harmincéves kor után ritkábban jelentkeznek és kevésbé súlyosak.
Kezelésének lényege a hiányzó alvadási faktor pótlása, ez lehet vérpótlás útján, vagy alvadási faktort tartalmazó készítmény formájában pótolják.
A terápiát kiegészíti a vérzékenységgel járó életmód, mert ezeknek a betegeknek úgy kell az életüket felépíteniük, hogy szem előtt kell tartaniuk a betegségük veszélyét, tehát olyan sportot, munkát, szórakozást, életvitelt választhatnak, ami összeegyeztethető a betegségükkel.
Anyai és magzati vércsoport összeférhetetlenség
Ez leggyakra
bban akkor fordul elő, ha az Rh- anya Rh+ apától vár gyermeket, mert az Rh+ tulajdonság a dominánsabb tulajdonság, így az a legvalószínűbb, hogy a magzat is Rh+ vércsoportú, így az anya vére ellenanyagot termel. A kész ellenanyag nem az első gyermeket károsítja, hanem a második magzatot, mert akkor már kész ellenanyag van az anya vérében. A megelőzés a pontos vércsoport meghatározás, valamint az anya anti D ellenanyagot kap.
A másik lehetőség, ha vérpótlás során kap az Rh- vércsoportú egyén Rh+ vért.