A tapintás érzékelés központi folyamata
A tapintási receptorok ingerületei részben a gerincvelő hátsó kötegében, részben az elülső és oldalsó pályákon keresztül jutnak el az agytörzsbe. Ha a hátsó kötegek károsodnak, elvész a vibrációérzés és a bőrben csökken a tapintásérzékeny felületrészek száma. A hátsó kötegben a finomabb tapintás érzettel kapcsolatos ingerek haladnak, míg az elülső-oldalsó kötegben a kevéssé kifinomult, durvább tapintás érzet ingerületei továbbítódnak. A tapintási ingerek agykérgi feldolgozása a fali lebeny első tekervényében zajlik.
A fájdalom érzékelés perifériás folyamata
A fájdalom létrejöttében részt vesznek az érzőreceptorok, az érzőidegek és a központi pályák idegsejtjei. Azokat a receptorokat, amelyek a mechanikai, hő- vagy kémiai ingerekre érzékenyek, nocireceptoroknak nevezték el. Ezek a receptorok nemcsak a bőrben, hanem az izmokban és zsigerekben is megtalálhatóak. A nociceptorok faágszerű szabad idegvégződések, a receptorok aktivitását vékony myelinhüvellyel borított és myelinhüvely nélküli rostok szállítják a gerincvelőbe és az agytörzsbe.
A fájdalom érzékelés központi folyamata
A fájdalom védekező reflexet (például szögbe lépve, elrántjuk a lábunkat), a fájdalom tudatos átélését és érzelmi reakciókat vált ki a központi idegrendszerben. A fájdalomérző receptorok aktivitását vékony myelinhüvellyel borított és myelinhüvely nélküli rostok szállítják a gerincvelő hátsó szarvába és az agytörzsbe. Az érzőrostok közvetlenül vagy más idegsejtek közvetítésével kapcsolatba lépnek a gerincvelőből a talamuszba vezető idegpálya sejtjeivel. A gerincvelőben az ingerület kétfelé válik, az egyik ág a gerincvelői védekező reflexet biztosítja, a másik ág az előbb említett talamusz felé vezető pályán viszi tovább az ingerületet. A talamuszon át az ingerület az agy frontális lebenyébe jut, ahol a fájdalomérzet tudatosul. A fájdalomérzethez kötődő negatív érzéseinkkel kapcsolatos folyamatok a limbikus rendszerben zajlanak le. Érdekes tulajdonsága a fájdalomérző körnek, hogy a szervezet képes gerincvelői szinten gátolni a fájdalomérzetet, azaz meg tudja akadályozni az ingerület továbbjutását az agy felé.
A kisugárzó fájdalom
Gyakran előfordul, hogy valamely szerv károsodása, irritációja fájdalomhoz vezet, azonban a fájdalmat nem az adott szerv területén, hanem attól távol eső szervben érezzük, ezt a jelenséget nevezzük kisugárzó fájdalomnak. Az egyes szervekhez kötődő tipikus kisugárzó fájdalmak ismerete nagy jelentőségű az orvosi munkában. A fájdalom rendszerint olyan szervekbe sugárzik ki, amelyek az embriónak azonos részéből fejlődtek ki. A jelenségre több elmélet is próbál magyarázatot adni. A konvergencia elmélet szerint a zsigerekből és azokból a testrészekből érkező idegek, ahova kisugárzik a fájdalom, ugyanazon a gerincvelői idegsejten kapcsolnak át. A zsigerek felől jóval ritkábban érkezik inger, mint az egyéb testrészekből, így az agy azt tanulja meg, hogy ha ebből a gerincvelői idegből érkezik ingerület, akkor az adott testrész fáj. Ha történetesen a zsiger felől érkezik ingerület, az agy a korábban tanultak miatt azt érzi mintha nem a zsigerből, hanem az adott testrészből érkezne a fájdalom.
A fájdalom érzet befolyásolása
Az érzőrostok közvetlenül vagy más idegsejtek közvetítésével kapcsolatba lépnek a gerincvelőből a talamuszba vezető idegpálya sejtjeivel. A gerincvelőben az ingerület kétfelé válik, az egyik ág a gerincvelői védekező reflexet biztosítja, a másik ág az előbb említett talamusz felé vezető pályán viszi tovább az ingerületet. A talamuszon át az ingerület az agy frontális lebenyébe jut, ahol a fájdalomérzet tudatosul. Érdekes tulajdonsága a fájdalomérző körnek, hogy a szervezet képes gerincvelői szinten gátolni a fájdalomérzetet, azaz meg tudja akadályozni az ingerület továbbjutását az agy felé. Ezt a jelenséget a kapukontroll elmélettel magyarázzák. A gerincvelőben vannak olyan idegsejtek, amelyek a felszállópályák idegsejtjeinek aktivitását képesek gátolni, így mintegy bezárva a „kaput” megakadályozza az ingerület magasabb központok felé jutását. Létezik egy középagy-nyúltvelő-gerincvelő pálya, ami megszabja, hogy a külvilág és testünk között mit élünk meg fájdalomként.
A fájdalom érzet hatásai a szervezetre
A fájdalom védekező reflexet (például szögbe lépve, elrántjuk a lábunkat), a fájdalom tudatos átélését és érzelmi reakciókat vált ki a központi idegrendszerben. A fájdalmat vegetatív reakciók is kísérik: elsápadás, verejtékezés, pupillatágulat, vérnyomásváltozás, szapora szívműködés.
A viszketés
A viszketés csak a bőrben, szemben és bizonyos nyálkahártyákban fordul elő, ezeknek a területeknek az enyhe ingerlése viszketést és csiklandóérzést kelt. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a viszketéssel kapcsolatos ingerületvezetés rendszere különbözik a fájdalomérzés közvetítésének rendszerétől. A viszketés érzése nem csak mechanikus ingerléssel, hanem bizonyos kémiai anyagokkal is kiváltható.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
