Emberi test | Sulinet Tudásbázis

Tananyag választó:

Többrétegű elszarusodó laphám

A többrétegű elszarusodó laphám érési folyamatokon átmenő hámsejtekből áll. A folyamat öt állomása szerint öt réteg különíthető el. Az alaprétegben folytonosan osztódó őssejtek biztosítják a megújulást. Felette a tüskéssejtes réteg a szorosan összekapaszkodó sejtek kapcsolatairól kapta nevét. A szemcséssejtes rétegben már jól láthatók a szarufehérje, a keratin szemcséi. A fénylő réteg optikai hatását az összerendezett keratinszálak adják, a felületi szarurétegben pedig a sejtek már elhaltak, teljesen kitölti őket a lemezes szaru, mely a felszínen leválik, hámlik.
A hámban egyéb sejtféleségeket is találunk: melanintermelő pigmentsejteket, az immunrendszert képviselő Langerhans-féle falósejteket, valamint a tapintóingert felvevő Merkel-sejteket.

A pigmentsejtek

A pigmentsejtek a felhám alaprétegében található nyúlványos sejtek. A pigmentsejtek a káros fénysugarakat elnyelő festékanyagot, melanint termelnek, és szemcsék formájában átadják a szomszédos hámsejteknek. A mélyebb rétegekben a melanin a hámsejtekben apró szemcsékben raktározódik, melyek UV-fényre sapkaszerűen a sejtmag köré rendeződnek, a szarurétegben viszont már egyenletesen terül szét, ezért a bőr egyenletes barnasága.
A melanintermelés legjobb ingere a napfény 290-320 nm-es (UV-B) tartománya. Az azonnali lebarnulást részben a meglevő melanin fény általi oxidációja és a sejtmagok köré tömörülése okozza, egyúttal néhány nap alatt fokozódik a pigmentsejtek melanintermelése is, mely a tartósabb barnaságért felelős.

A lazarostos kötőszövet

A lazarostos kötőszövet a rostgazdag kötőszövetek közé tartozik. Ezekben a sejtek mennyisége alatta marad a sejtközötti állománynak. A lazarostos kötőszövet kötőszöveti sejtekből, tetemes kötőszöveti alapállományból és kötőszöveti rostokból áll. A laza hálózatban elhelyezkedő rostok elsődlegesen kollagént és elasztint tartalmaznak. Az alapállomány fehérjékből és összetett szénhidrátokból (glikózaminglikánok, pl. hialuronsav) épül fel, melyek nagyon viszkózusak, nagy vízkötőképességgel rendelkeznek. A kötőszövetben sok ér, ideg és kötőszöveti immunsejt (nyiroksejt és makrofág) található, valamint itt van a szervezet zsírraktára.
A lazarostos kötőszövet a test legáltalánosabb szövetfélesége. Feladata szervek közötti terek kitöltése, a szövetek anyagcseréjének biztosítása, mechanikai védelme, valamint a kórokozók tovaterjedésének megakadályozása. A bőralja és az emlő szintén lazarostos kötőszövet.

A tömöttrostos kötőszövet

A tömöttrostos kötőszövet a rostgazdag kötőszövetek, közé tartozik. Ezekben a sejtek mennyisége alatta marad a sejtközötti állománynak. A tömöttrostos kötőszövet kötőszöveti sejtekből, csekély kötőszöveti alapállományból és kötőszöveti rostokból áll. A rostok párhuzamosan futva erős rostkötegeket alkotnak. A rosttípustól függően más lehet a kötőszövet tulajdonsága. A kollagénrostok nagy szakítószilárdságú inakat, az elasztikus rostok rugalmas, de erős szalagokat hoznak létre.

Köbhám

A köbhám vagy egyrétegű köbhám zömök, köbös sejtekből áll, a sejtmag nagy és kerek. A köbhám feladata lehet védelem, kiválasztás, felszívás vagy elvezetés. Ilyen hámot találunk a mirigyek kivezetőcsöveiben, a szemlencse elülső felszínén, a vesecsatornácskák végső szakaszán és a tüdő kishörgőiben.