A bőr fényvédelme
Az életet a napsugárzás energiája táplálja. A napsugárzás szövetkárosító ultraibolya (UV) tartománya ellen hatékony védelemre van szükség. A védelmet a bőr szaru- és festékrétege biztosítja. A bőr védekezésének hiánya leégést okoz, mely a bőr sejtkárosodásra adott gyulladásos reakciója. Hosszú távon az UV-fény viszont károsítja a DNS- és fehérjemolekulákat. Előbbi a génekben tárolt információ megváltozása miatt növeli a bőrrák kockázatát, utóbbi tönkreteszi a bőr kötőszöveti rostjait, a bőr korai öregedéséhez vezet. Ezeket és más napfény-okozta betegségeket összefoglaló néven fényártalmaknak nevezzük.
Az albínó emberekben egy súlyos anyagcserezavar következtében nincs melanintermelés, ezért fehér bőrük nem védi meg őket a káros fénysugaraktól. Más öröklődő betegségben a hibás DNS kijavítása nem történik meg, ezért kivétel nélkül bőrrák alakul ki. Bizonyos gyógyszerek vagy kémiai anyagok átmenetileg okozhatnak fényérzékenységet.
A fenteken túl a túlzott napsugárzás, szoláriumozás, sőt a legkárosabb UV-C sugarakat kiszűrő ózonpajzs hiánya miatt ma már az átlagos napozás is fényártalmakat okozhat. Ezek ellen a naptejek kínálnak védelmet.
Kozmetikumok hatásai
A bőr zsírköpenye (hidrolipid rétege) a faggyú- és verejtékmirigyek váladékából, a felhám elszarusodása során keletkező anyagokból, valamint a szemcséssejtes réteg által termelt lipidekből áll össze. A zsírköpeny felszíne enyhén savas (pH 5,4-5,9) kémhatású, ez a savköpeny, nagyrészt vízoldékony, ezért vízzel könnyen eltávolítható szerves savakat tartalmaz. A savas kémhatás elengedhetetlen a bőrbarát baktériumflóra megtelepedéséhez, meggátolja a kórokozók elszaporodását, valamint elősegíti a hidrolipidek termelését végző enzimek működését. A zsírköpeny véd a kiszáradástól és a toxinok és allergének behatolásától. Ez teszi a bőrfelszínt testünk elsődleges védelmi vonalává.
A zsírréteg a napi használat során elszennyeződik, ezért kíméletes tisztítása indokolt. Némely korszerű folyékony szappan azonban olyan nagy hatású detergenseket (felületaktív anyagokat) tartalmaz, melyek a savas kémhatás ellenére eltávolítják a hidrolipid réteget. Más antibakteriális anyagok pedig a normál flórát is károsítják.
Ezek együttesen a bőr kiszáradásához, érzékenységéhez, irritatív és allergiás folyamatok megjelenéséhez (pl. ekcéma), valamint fertőzésekhez (pl. gombásodás) és a bőr korai öregedéséhez vezethetnek.
Ezért az indokolt tisztálkodáson túl érdemes ezek használatát mérsékelni, illetve az elvesztett hidrolipid réteget jó minőségű testápolóval részlegesen helyreállítani.
Bizonyos nagy zsírtartalmú alapozók pedig a bőr légzését és anyagcseréjét gátolják, eltömik a pórusokat.
A testfestés és tetoválások
A testfestés (tetoválás) valamilyen kép vagy minta megörökítése a bőrön. A tetoválás vagy tűvel, vagy lézerrel történik, ahol különböző színű festék szemcséket juttatnak a bőr mélyebb rétegeibe, az irhába. A szemcsék egész életen át megmaradnak. A festék idegentestként viselkedhet, ezért a bőrben gyulladásos reakciót válthat ki. Eltávolítására több módszert ajánlanak, de az irharéteg sérülése miatt egyik sem gyógyul heg nélkül, nyomtalanul. A tetoválás ezekből következően megfontolandó.
Plasztikai beavatkozások
A szépészeti műtéteket plasztikai sebész szakorvosok végzik. A sebész célja, hogy bizonyos testi adottságával elégedetlen ember problémáján, műtéti úton segítsen. A szépészeti műtétek leggyakoribb fajtái:
1. a mellnagyobbítás. A mell ugyan a nőiesség fontos, mégsem kizárólagos szimbóluma, tehát az ilyen műtétek előtt érdemes a páciens ezzel kapcsolatos lelki problémáját pszichológus segítségével megvizsgálni. A szilikon implantátumok hosszú távon az emlő kötőszövetének és szalagjainak megnyúlását okozzák, ami szintén esztétikai probléma.
2. emlőkisebbítés: a túl nagy emlő nemcsak esztétikai, egészségügyi probléma is, komoly hátfájdalmakat és gerincproblémát okozhat. A lógó mell felvarrása egyszerű műtéttel megoldható.
3. A zsírleszívás az aránytalan, helyi zsírlerakódások eltávolítását célozza, nem a fogyókúra módja. A zsírszövet eltávolítása nyomán kialakuló nagy területre kiterjedő hegek nehezebben gyógyulnak. A test egyéb tájai (fenék, karok, lábak) szintén plasztikai műtétekkel alakíthatók.
4. A szem és arc műtétjeit gyakran az öregedéssel járó ráncok megszüntetésére vagy az orr és ajak megszépítése érdekében végzik.
5. A haj átültetését a kopaszodó férfiak igényelhetik.
6. A rosszul gyógyuló hegek műtétileg szintén korrigálhatók, ez főleg akkor fontos, ha a heg az esztétikai problémán túl funkcionális zavarokat is okoz, pl. leszoríthat ereket, idegeket stb.
A plasztikai műtétek különösen akkor nyernek értemet, ha egy testi probléma megingatja a páciens lelki békéjét. Ekkor egy sikeres műtét visszaadja a páciens önbizalmát, lelki békéjét. Ugyanakkor az indokolatlanul végzett műtét felesleges műtéti terhet ró a betegre, komoly szövődményei lehetnek, és nem mindig nyújtja azt az örömet, amit a páciens előzőleg remélt. Ezért az ilyen beavatkozások alaposan megfontolandók, csakúgy, mint a páciens lelki mozgatórugóinak felderítése.
A festékes anyajegyek
A festékes anyajegy (röviden anyajegy) a pigmentsejtek felszaporodása, és/vagy fokozott pigmentlerakódás következtében kialakuló éles szélű, sötétebb folt. Mérete az 1-2 mm-től a jó pár cm-esig terjed. Színét a pigment mennyisége, mélysége határozza meg: a tejeskávétól a kéken és barnán át a feketéig. A bőr felszínből kiemelkedhet, felszíne lehet sima vagy szemölcsös, boríthatja szőr. Jelen lehetnek a születéskor, de megjelenhetnek újonnan, különösen a napfénynek kitett, vagy öregedő bőrön.
Az anyajegyeket óvjuk a sérülésektől, kidörzsöléstől, ha rossz helyen vannak, mutassuk meg bőrgyógyász szakorvosnak. Ilyenkor eltávolításuk megfontolandó. Ugyancsak érdemes orvoshoz fordulni, ha az anyajegyben hirtelen változások következnek be: nőni kezd, színe átalakul, begyullad, körülötte udvar képződik, bevérzik, vagy vérzik, vagy újonnan furcsa anyajegy jelent meg, mert felmerül annak gyanúja, hogy daganatosan elfajult.
| 
|
A bőr sérülései
A sok igénybevétel miatt gyakran fordul elő, hogy bőrünk megsérül. Az erős, intenzív dörzsölés horzsolást okoz, melynek során az irha is felszínesen megsérül. Az éles tárgyak vágásos sérülést okoznak, melynél lehet, hogy a keletkező sebszéleket össze kell ragasztani vagy varrni. A tompa tárgyak a bőr alatti kötőszövetet sérthetik, melynek véraláfutás az eredménye. A szennyezett sebeknél a seb fertőtlenítésén túl tetanuszoltásra van szükség, mely meggátolja, hogy a sebben elszaporodó tetanuszbaktérium halálos merevgörcsöt (tetanuszt) okozzon.
A bőr sérülhet a szélsőséges hőmérsékleti viszonyoktól, a hideg fagyást, a forróság égést okoz, ekkor a bőrpír (I. fok), hólyagok, (II. fok) a bőr (III. fok) vagy az alatta levő szövetek (IV. fok) elhalása is kialakulhat. A nagyobb kiterjedésű égési/fagyási seb kiszáradáshoz és fertőzéshez vezethet.
A marási sérüléseket az erős savak vagy lúgok okozhatják. A bőrt és az alatta levő szöveteket is maradandóan roncsolhatják. Azonnal bő vízzel, hosszan öblítsük le.
A hegképződés
Ha a bőr folytonossága megszakad, seb keletkezik. A felhámot ért sérülés nyomtalanul gyógyul, a mélyebb sebek gyógyulása hegképződéssel jár. A folyamat során először a sebet a véralvadás elemei (vérlemezke és fibrinhálózat) elzárja, majd gyulladásos falósejtek vándorolnak a helyszínre, hogy küzdjenek a fertőzés ellen, és eltakarítsák a keletkező törmeléket. Ezek helyét fokozatosan kötőszöveti alapsejtek, fibroblasztok veszik át, amelyek erős kollagénrostokkal töltik ki a sebet. A létrejövő heg rugalmatlan, kemény, de lassan, hetek-hónapok alatt képes átépülni,a heg zsugorodik.
| 
| 
|
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
