A környéki idegrendszer
Az idegrendszer agyon és gerincvelőn kívüli részeit környéki idegrendszernek nevezzük, mely az egész testet behálózza. Ennek túlnyomó része idegrostokat tartalmazó ideg, de ezeken kívül a test szinte bármely részében találunk idegsejteket tartalmazó idegdúcokat is. Az idegek egy kisebb hányada a vegetatív (autonóm, akarattól független) idegrendszer része, az idegdúcok érző és vegetatív idegsejteket tartalmaznak. A környéki idegrendszer legfontosabb feladata a külvilág és a szervezet különböző ingereinek ingerületté alakítása, és az ingerület eljuttatása a központi idegrendszerbe, ami az információt feldolgozza. Az agyból és a gerincvelőből kijutó ingerület a környéki idegrendszer mozgató idegein keresztül jut el a megfelelő izmokhoz.
| 
|
A környéki idegek
A környéki idegeket többféleképp csoportosíthatjuk: eredésük szerint lehetnek agyidegek és gerincvelői idegek, feladatuk szerint pedig érző, mozgató vagy kevert (érző és mozgató rostokat egyaránt tartalmazó) idegek. Ellátási területük szerint lehetnek szomatikus (testfalat és végtagokat ellátó) és vegetatív (zsigereket – belszerveket ellátó) idegek. A környéki idegrendszer legfontosabb feladata a külvilág és a szervezet különböző ingereinek ingerületté alakítása, és az ingerület eljuttatása a központi idegrendszerbe, ami az információt feldolgozza. Az agyból és a gerincvelőből kijutó ingerület a környéki idegrendszer mozgató idegein keresztül jut el a megfelelő izmokhoz.
Az agyidegek
Az agyidegek lehetnek tisztán érző idegek, mozgató idegek vagy ezek keveréke. Összegyűjtik az érzékszervek és a fej bőrének és izmainak ingereit, felelősek a szem, az arc, a száj, a garat és a fej izmainak mozgatásáért. Vegetatív rostokat is tartalmaznak, melyek akarattól független működések szabályozását végzik.
| 
|
Az agyidegek ellátási területei
Az agyból 12 pár agyideg lép ki. Ezek között vannak tisztán érzékszervi idegek (I – szaglóideg, II- látóideg, VIII – hallóideg), tisztán mozgató idegek valamint kevert (mozgató és érző rostokat egyaránt tartalmazó) idegek. A III.-IV. és VI. agyideg a szemgolyók mozgásáért felel. Az V. agyideg a háromosztatú ideg, mely az egész arc, az orr, a száj, a fogak általános érzőidege, valamint néhány rágóizom mozgató idege. Az arcideg (VII.) az arc izmainak mozgató idege. A IX-X-XI-XII. agyideg a száj, a garat és egyéb nyaki területek érző és mozgató beidegzéséért felel. A tisztán érzékelő idegek kivételével a legtöbb agyideg tartalmaz vegetatív idegrostokat is. Ezek felelősek pl. a könnyezésért, a pupilla összehúzódásáért vagy kitágulásáért, a nyálelválasztásért.
A gerincvelői idegek
A gerincvelő nyaki szakaszából kilépő idegek alkotják a nyaki és a karfonatot, melyek a nyak, a vállöv és a felső végtagok működéséért felelnek. Az ágyéki és keresztcsonti szakaszból kilépő idegek alkotják az ágyék-, ülő-, és szemérem-végnél fonatot, melyek a törzs alsó részét, a csípőtájékot, az alsó végtagokat és a nemi szerveket látják el idegrostokkal.
Az idegrendszer érzékelési folyamatai
A környéki idegrendszer információgyűjtő feladatát az érző idegvégződéseken keresztül látja el. Ezek főbb fajtái a fájdalomérzésben, a hőérzékelésben, a tapintásban és az izomfeszülés érzékelésében játszanak szerepet. Az inger által kiváltott ingerület az érző idegroston keresztül halad a gerincvelőbe vagy az agyba. Az érző idegsejtek a központi idegrendszeren kívül fekvő, de annak közvetlen közelében található érződúcokban helyezkednek el.
Az idegrendszer irányítási folyamatai
A környéki idegrendszer egyik része a vázizmok mozgatásáért felel. A mozgató idegrostok az agyból és a gerincvelőből erednek és a mozgató idegeken keresztül jutnak el az izmokig. Ott az ingerület átterjed az izmokra, amelyek ezáltal összehúzódnak.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
