A csontvázrendszer általános feladata
A csontvázrendszer a mozgásrendszer passzív része, a szervezet szilárd vázát adja. Védi az életfontosságú szerveket a külső mechanikus hatásoktól, valamint a lapos csontokban található vöröscsontvelő a vérképzés szerve.
Csontok összetétele
A csontokat legkívül csonthártya fedi. Ez alatt találunk először egy kemény, kompakt állományt, majd alatta szivacsos állományt. A csöves csontok üregesek, amelyekben sárga csontvelő található. A lapos-, szabálytalan és rövid csontokban, valamint a hosszú csöves csontok végeiben találjuk a vörös csontvelőt. A csont szerves anyaga az ossein, amely a rugalmasságot adja. Szervetlen anyagok között sorolhatók fel a mészsók, magnéziumsók és a foszforsók, amelyek a csontok szilárdságát biztosítják.
Csontok típusa
Csontrendszerünkben találhatunk csöves csontokat, rövid és szabálytalan alakú csontokat. A csöves csontok belső üregében található a sárga csontvelő, amely tömegét zsír alkotja. Ez a zsír tartalék tápanyaga a szervezetnek. A lapos-, szabálytalan és rövid csontokban, valamint a hosszú csöves csontok végeiben találjuk a vörös csontvelőt. A vörös csontvelő feladata vérsejtképzés.
A csontok járulékos részei
A csontok járulékos részei segítik a csontrendszer működését. Ezek a járulékos részek a porc és a csonthártya. A porcnak főszerepe a csontok fejlődésében van. Minden csont átmegy a porcos fejlődési fázison, az embrionális, az újszülött és gyermekkorban a csontok nagy része még porcos állományú. A csonthártya a csontok felszínét borítja és a csontok táplálásáért és vastagságbeli növekedésért felelős.