Tananyag választó:
A bőr
Jegyzet szerkesztése:
A bőr
Eszköztár:

A bőr feladata

Bőrünk másik neve, a kültakaró magában foglalja a bőr sokrétű szerepét. Bőrünk védelmez a külvilág behatásaitól: az időjárás viszontagságai ellen, hidegben bundaként melegít, hőségben hűt, hőszabályozó szerepe van. Véd a sérülésektől, és a kiszáradástól, a fertőzésektől és a mérgező anyagoktól. Mindemellett össze is köt a környezettel, legkorábbi, legfontosabb érzékszervünk a világ megismerésében a tapintás. Kiválasztó szervként is működik, bizonyos anyagok a bőrön keresztül ürülnek testünkből. A bőr színe egyedi, és egyediek a belőle eredő bőrfüggelékek, a szőr (haj) és a köröm. Ezek az élet hajnalán a védekezést szolgálták, ma inkább a szépség kellékei. A bőr rugalmasan ránk simuló ruhához hasonlít, ám ha nem ápoljuk, vagy megöregszünk, viseltessé, ráncossá válik.

A bőr rétegei

A bőr szerkezetileg és működésileg három jól elkülöníthető rétegből áll: ezek a felhám, az irha és a bőralja vagy bőralatti kötőszövet. Bőr

A felhám

A felhám a bőr legfelső rétege, tökéletesen záró köpenyhez hasonlít. Vastagsága testtájanként és az igénybevételtől függően változhat, a baba lágy bőrétől a tenyéren át a tyúkszemig, átlagosan 1 mm. A felhám egyedi rajzolatot mutat, így bárkit könnyen azonosíthat a rendőrség az ujjlenyomatáról.
A felhámnak öt rétegét különíthetjük el. Az alaprétegben folytonosan osztódó őssejtek biztosítják a megújulást. Felette a tüskéssejtes réteg a szorosan összekapaszkodó sejtek kapcsolatairól kapta nevét. A szemcséssejtes rétegben már jól láthatók a szarufehérje, a keratin szemcséi. A fénylő réteg optikai hatását az összerendezett keratinszálak adják, a felületi szarurétegben pedig a sejtek már elhaltak, teljesen kitölti őket a lemezes szaru, mely a felszínen leválik, hámlik. Ezt átitatja, és ennek felszínén található a faggyú-, verejtékmirigyek váladékából, a bomló szarufehérjékből és a szemcséssejtes réteg által termelt lipidekből álló zsírköpeny, melynek felszíne savas kémhatású (savköpeny).
A szorosan záró sejtek, a szaruréteg és a zsírköpeny látja el a bőr „barrier” funkcióját, mely a mechanikai és napfénytől történő védelmen túl véd a vízvesztéstől, így lehetővé teszi a tartós szárazföldi életet. Ugyanígy meggátolja, hogy nemkívánatos anyagok (mérgek, allergének) felszívódjanak. A bőr barrier, és saját hasznos baktériumai védenek a kórokozóktól, fertőzésektől. A felhám két-négyhetente teljesen kicserélődik, így tűnnek el a sérülések.

Az irha

Irha és a hám határa Az irha a felhám alatt elhelyezkedő kötőszöveti réteg. Vastagsága 0,6-3 mm-ig terjed, a tenyéren és talpon a legvastagabb. A felhámmal hullámosan, nagy felületen érintkező felső- (stratum papillare), középső- (stratum subpapillare) és a bőralja zsírszövete feletti hálózatos (stratum reticulare) alaprétegből áll.
Az irha rosthálózata felelős a bőr mechanikai megtámasztásáért, szakítószilárdságáért (kollagénrostok) és rugalmasságáért (elasztikus rostok). A kötőszöveti alapállomány glikózaminoglikánjai (összetett szénhidrátjai, heteropoliszacharidjai) a kollagénnel együtt nagy mennyiségű vizet kötnek meg, mely a bőr rugalmas feszességét adja. Az irha dús érhálózata hajtű alakú hajszálerekben végződve táplálja a saját erekkel nem rendelkező felhámot. Az irhában dús ideghálózat foglal helyet, mely a hőszabályozáson túl a bőr érzékszervi funkcióját látja el. Az erek és idegek látják el az itt található bőrfüggelékeket (szőrtüszők, faggyú- és verejtékmirigyek).

A bőralatti kötőszövet

A bőralatti kötőszövet (bőralja) az irha alatti, erősfalú kötőszöveti lebenyekbe rendezett zsírsejtekből, valamint dús ér- és ideghálózatból áll. Ennek megfelelően szerepe a bőr táplálása, a mélyebb szervek mechanikai védelme, a hőszigetelés, és nem utolsó sorban energiaraktár. Elhelyezkedése, vastagsága és állaga genetikai és környezeti tényezőktől (mint pl. nem, életkor, hormonrendszer, tápláltság) függ, ami a test alakját, esztétikai állapotát is meghatározza.