Harántcsíkolt izomszövetek

Az izomszövetek összehúzódásra képes sejtjei a mozgásban játszanak szerepet. Az összehúzódás, és így a mozgás is energiaigényes folyamat.

A vázizomszövet különleges felépítésű sejtjeit izomrostoknak nevezzük. Az izomrostok hosszú, vékony sejtek, amelyekben több ezer sejtmag található a sejthártya alatt. Sejtplazmájukban hosszanti irányban egymással párhuzamosan, feltűnő szabályossággal igen vékony izomfonalak helyezkednek el. Ezek hozzák létre az összehúzódást. A szabályos elrendeződés miatt mikroszkópban vizsgálva az izomrostok keresztben, más szóval harántirányban csíkozottnak látszanak. Ezért ezt a szövettípust harántcsíkolt izomszövetnek is nevezik. A mozgás akkor következik be, amikor a sejtplazmában levő fehérjefonalak egymás közé csúsznak. Az izomrostok így megrövidülnek, s ennek következtében az izom összehúzódik.

Harántcsíkolt izomszövet elsősorban a vázizmokban található. Ezek működtetése akaratunktól függ. A vázizomszövet gyors és erőteljes összehúzódásra képes, de hamar elfárad.

Néhány belső szervünkben is előfordul vázizomszövet, ahol lényeges a gyors mozgás. Megtalálható például a nyelvben, a garat és a nyelőcső falában, valamint a mell- és a hasüreget elválasztó rekeszizomban.

A szív izomszövete is harántcsíkolt, akárcsak a vázizmok, de a rostok rövidebbek és csak egy-egy sejtmagot tartalmaznak. A szívizomszövet is gyors összehúzódásra képes, de nem fáradékony.

Harántcsíkolt izomszövet

Szívizomszövet

Simaizomszövet

Az izomszövetek összehúzódásra képes sejtjei a mozgásban játszanak szerepet. Az összehúzódás, és így a mozgás is energiaigényes folyamat.

A simaizomszövet megnyúlt, két végén kihegyesedő sejtjei szorosan egymáshoz tapadnak. A simaizom összehúzódása a harántcsíkolt izomhoz hasonlóan az izomfonalak működésével történik, de a fonalak elrendeződése eltér a vázizométól, harántcsíkolat nem látható benne. Simaizomszövet a belső szervekben található. Viszonylag lassú, de hosszan tartó összehúzódásra képes.