Hámszövetek működése

A hámszöveteket feloszthatjuk működésük szerint. A fedőhámok legfontosabb szerepe a beborított felület védelme, ilyen a bőr hámrétege. Felszívóhám béleli a bélcsatorna nagy részét, itt a sejtek felületén sorakozó apró, kesztyűujjszerű nyúlványokon keresztül történik a tápanyagok felszívása. A mirigyhám sejtjei váladékot termelnek, mely a sejtekből kiürül. Kisebb-nagyobb mirigyek igen nagy számban fordulnak elő az emberi szervezetben: ilyenek a tápcsatorna emésztőnedveket termelő mirigyei, valamint a bőrverejtékmirigyei is. A mirigyek felépítése alapvetően kétféle lehet.

A külső elválasztású mirigyek mirigyhámmal bélelt végkamráiból a váladék a kivezető csövön át jut ki a test belső vagy külső felületére.

A belső elválasztású mirigyek váladéka egyenesen a vérbe kerül. Váladékaik, a hormonok a szervezet más sejtjeinek működését szabályozzák, ezáltal a különböző funkciók összehangolását biztosítják.

Egyrétegű hámszövetek

Hámszövetek fedik a test külső és belső felszíneit. A sejtek szorosan illeszkednek, közöttük er ek nincsenek. A hámszövet alatt mindig kötőszövet található, ez táplálja a hámsejteket. A hámszöveteket felépítésük és működésük szerint csoportosítjuk.

Felépítés alapján egy- és többrétegű hámot különböztetünk meg. Az egyrétegű hámszövetek el nevezése onnan származik, hogy a sejtek egyetlen rétegben sorakoznak egymás mellett. A laphámsejtjei laposak, vékony rétegük olyan felszíneket borít, amelyeken keresztül anyagforgalom zajli k. Egyrétegű laphám alkotja például a tüdő légzőfelületét és a hajszálerek falát. A hengerhám magas, vékony sejtekből áll. Ilyen szövettípus béleli tápcsatornánk legnagyobb részét. Bizonyos szervekben a hengerhám felszínét vékony sejtnyúlványok, csillók borítják. A csillók egyszerre, egy irányban csapko dnak, s így a felszínre kerülő részecskéket, szemcséket továbbsodorják. Ilyen csillós hám található például az ember petevezetékében a petesejt továbbítására, a légcsőben pedig a belélegzett porszemcsék eltávolítására.

Többrétegű hámszövetek

Hámszövetek fedik a test külső és belső felszíneit. A sejtek szorosan illeszkednek, közöttük erek nincsenek. A hámszövet alatt mindig kötőszövet található, ez táplálja a hámsejteket. A hámsz öveteket felépítésük és működésük szerint csoportosítjuk.

A többrétegű hámszövetek sejtjei több sorban helyezkednek el egymás fölött. Többrétegű hámok általában a károsító hatásoknak, sérülés veszélyének kitett felületeket borítják. A felszíni sejtek többnyire elszarusodnak, elhalnak, és az ellenálló szaruréteg fokozza a védelmet. A legbelső sejtek állandó osztódása folyamatosan pótolja a pusztulókat. Ilyen többrétegű elszarusodó hám alkotja bőrünk felső rétegét.