Sejtek

A sejtek a szervezet olyan legkisebb egységei, amelyek még életjelenségeket mutatnak, például növekednek, osztódnak, anyagcserét folytatnak, alkalmazkodnak környezetük változásaihoz. Az osztódás során egy sejt meghatározott érési állapot elérésekor kettéválik, tehát egyetlen kiindulási sejtből általában két hasonló utódsejt jön létre.Az anyagcsere azt jelenti, hogy a sejtek környezetükből bizonyos anyagokat fölvesznek és átalakítanak, a számukra fölösleges anyagokat pedig a környezetükbe leadják.

Az emberi szervezetben óriási számú és nagyon sokféle sejt található.

A sejtek szerkezete

Sejtjeinket a sejthártya határolja. Ezen keresztül veszi föl és adja le a sejt a különböző anyagokat. Az anyagok átjutása azonban nem véletlenszerű, hanem szabályozott folyamat: a sejt állapotától, szükségleteitől és az anyagok koncentrációjától függ. A sejthártya féligáteresztő tulajdonságú: egyes kisméretű részecskék, például a vízmolekulák általában szabadon áthaladnak rajta, a nagyméretű szerves molekulák többsége számára viszont a sejthártya átjárhatatlan.

A sejtmagot kettős hártya határolja. Lényegében ez a sejtalkotó irányítja a sejtéletműködéseit. Benne találhatók az örökítőanyag, vagyis a DNS (dezoxiribonukleinsav)óriásmolekulái. A legtöbb sejtünkben egyetlen sejtmag található.

A sejtplazma kocsonyás anyag, amely a sejthártya és a mag között kitölti a sejtet. Alapállományába különböző apróbb sejtalkotók ágyazódnak. A sejtplazma sokféle anyagcsere-folyamat színhelye.

Az emberi sejt felépítése