Táplálék és testtömeg

Szervezetünk működéséhez folyamatosan szükség van a táplálékokból származó nyersanyagokra, építőkövekre és a belőlük felszabadítható energiára. Amikor a gyomor kiürül és a vér cukortartalma csökken, éhségérzet alakul ki. A magas vércukorszint és a gyomor teltsége a jóllakottság érzetét kelti.A tápanyagokból a szervezetben értékesíthető energia mennyiségét kJ (kilojoule) vagy kcal (kilokalória) mértékegységben fejezzük ki. Minél több munkavégzéssel, erőfeszítéssel jár egy ember napi tevékenysége, annál több energiát kell a táplálékból származó szerves anyagok elégetésével felszabadítania. Könnyű munka esetén egy felnőtt ember napi szükséglete 10-12 ezer kJ, az igen nehéz munkát végző ember energiaszükséglete elérheti a 18 ezer kJ-t naponta. Könnyen belátható, hogy ha nagyobb energiatartalmú táplálékot fogyasztunk el, mint amennyit a szervezetünk felhasznál, a többlet testünkben zsír formájában raktározódik. Ha ez hosszabb időn keresztül állandósul, a zsírszövet gyarapodása mérhetővé és láthatóvá válik – ez a hízás.

Amikor valaki több munkát végez, mint amennyi az elfogyasztott táplálék energiatartalma, akkor a szervezet a tartalékait kezdi felhasználni, méghozzá elsősorban a raktározott zsírokat égeti (mivel szénhidrátraktár a szervezetben alig van), vagyis az illető fogyásnak indul.

A „normális” testtömeg kiszámítására számos összefüggés található a különböző könyvekben. A legismertebb és legegyszerűbb:

Normális testtömeg (kg) = (testmagasság cm-ben – 100) x 0,9

Ha egy ember testtömege a kívánatost 20-30%-kal meghaladja, azt már erősen túlsúlyosnak kell tekinteni. Az orvosok szerint egy 180 cm magas férfi esetén 71–80 kg az ideális, 100 kg testtömeg már elhízottnak számít.

Miért baj, ha valaki „súlyosabb” a normálisnál? Az egyéni problémák – nehézkes mozgás, lelki gátlások – mellett az elhízás hajlamosít a keringési rendszer betegségeire, magas vérnyomásra, cukorbetegségre, vesebetegségekre. A nagy tömeg hordozása a mozgásszervek, elsősorban az ízületek kóros elváltozásait idézheti elő.

Nem elegendő azonban, ha az elfogyasztott táplálék energiatartalma megfelel a szervezet energiafelhasználásának, hanem az is fontos, hogy a különféle tápanyagokat ételeink milyen arányban tartalmazzák.

Egészségesebb, ha táplálékunkat naponta többszörre elosztva fogyasztjuk el, mint ha egyszer-kétszer alaposan jóllakunk, mert ez nagyon megterheli a tápcsatornát.

A kávét élénkítő hatásáért szokás fogyasztani. Hatóanyaga, a koffein a vérnyomást növeli és az agy működését serkenti. Egészséges emberek szervezetét napi egy-két adag kávé nem károsítja, de túlzott mennyisége már megterheli, meghajszolja a keringési rendszert.

A kávé a gyomor savtermelését jelentősen fokozza, ezért a fekélybetegségben szenvedők nem kávézhatnak.

A tea egy kevés koffein mellett még más élénkítő hatású anyagot is tartalmaz. A világos, híg teában e hatóanyagok mennyisége elhanyagolható, de erős teát – a kávéhoz hasonlóan – csak módjával szabad fogyasztani. Koffeint tartalmaznak egyes üdítőitalok, például a kólafélék is, ezért egyszerre egy-két pohárnál többet ezekből sem ajánlatos inni.

Az alkohol táplálkozási szempontból értéktelen anyag. Energiatartalma elég nagy, és emellett sok károsító hatása van. Az egyszeri nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztása súlyos mérgezést okoz. A rendszeres italozás elsősorban a gyomrot, az idegrendszert és a májat károsítja. Alkoholizmusról akkor beszélünk, ha az ember nem tud szabadulni a rendszeres, mértéktelen alkoholfogyasztástól. Az alkoholista ember családi, munkahelyi, baráti kapcsolatai lassan megromlanak, és az illető gyakran egyedül marad betegségével. Állapotának javulása szinte kivétel nélkül orvosi segítséget igényel.

Szervetlen tápanyagok

A különféle tápanyagok eltérő szerepet játszanak szervezetünkben. Egyesek főként az életműködésekhez szükséges energiát szolgáltatják, mások inkább testünk felépítésében vesznek részt. Egészségünk fenntartásához olyan kiegyensúlyozott táplálkozásra van szükség, amely tartalmazza az összes fontos tápanyagot, a fehérjéket, a zsírokat, a szénhidrátokat, az ásványi anyagokat, a vitaminokat és az emésztést elősegítő rostokat.

A vízszervezetünkben nagyon sokféle feladatot lát el. Számos anyag oldószere, a vér szállítóközege. A párologtatás révén szerepe van a hőszabályozásban, és részt vesz a kémiai átalakulásokban is. Egy felnőtt ember testtömegének kb. 60%-a víz. Naponta átlagosan 2,5 liter víz távozik a szervezetből a vizelettel, a verejtékkel és a kilégzett levegő páratartalmával. Ezt a mennyiséget folyamatosan pótolni kell az evéssel és az ivással. Víz nélkül legfeljebb csak néhány napig élhetünk, míg a megfelelően táplált ember akár hetekig is kibírja szerves tápanyagok fogyasztása nélkül.

Ha sok víz távozik el szervezetünkből, a vér besűrűsödik, pontosabban az oldószer mennyiségének csökkenése miatt benne az oldott anyagok töménysége megnő. Ezt a jelenséget érzékeli agyunk egyik sejtcsoportja és létrehozza a szomjúságérzetet.

Melegben sokat izzadunk, és gyorsan szomjasak leszünk. Ilyenkor a tiszta víz és a cukros üdítőitalok a szomjat nemigen oltják. A verejtékkel ugyanis sok só is távozik a szervezetből, amit szintén pótolni kell, ezért ilyenkor kissé sós vizet vagy például paradicsomlét célszerű inni.

Ásványi anyagok. A testünk anyagainak felépítésében részt vevő elemek közül elegendő hidrogént, oxigént, szenet, nitrogént és ként tartalmaznak szerves tápanyagaink és a víz. A többi életfontosságú elemhez táplálékunk ásványi anyagai révén jutunk hozzá. Az ásványi anyagok a szervezet életfolyamataiban nélkülözhetetlenek. Néhány fontosabb elem előfordulását és jelentőségét gyűjtöttük össze a következő táblázatban. Figyelemre méltó, hogy a zöldségfélék, főzelékek és gyümölcsök jelentősége az ásványianyag-utánpótlásban rendkívül nagy.