Orrüreg

Légző szervrendszerünkben be- és kilégzéskor a légutakban áramlik a levegő. A tüdőbe vezető légutak védik is a tüdőt a káros külső hatásoktól. Az orrüreg dús vérellátása a beáramló levegőt felmelegíti a test hőmérsékletére. Belső felületét nagyszámú nyálkatermelő mirigy váladéka tartja nedvesen, ami egyrészt vízgőzzel telíti a belégzett levegőt, és ezáltal megelőzi a légutak kiszáradását, másrészt lehetővé teszi a porszemek megtapadását. Az orrüreg csillós hámja továbbsodorja a porszemeket a garat felé. Az orrüreg felső harmadában találhatók a belégzett anyagok szagának érzékelésére szolgáló érzéksejtek. Ez a néhány cm²-es terület a szaglóhám.

Az orrüreg viszonylag tágas, és a belső felszíne nem sima, hanem nagyon tagolt. A nagy felületű, nedves és meleg nyálkahártya mellett áramló levegőnek van lehetősége felmelegedni és vízgőzzel telítődni. Amikor a szájunkon át veszünk levegőt, akkor a szűk szájüregen a levegő gyorsan átáramlik, nemigen melegedhet föl. Ez különösen télen veszélyes, hiszen a hideg levegő lehűti az alsó légutakat és a tüdőt is, aminek hörghurut, tüdőgyulladás lehet a következménye. Ne feledjük tehát: lélegezni az orron keresztül kell! Ha az orrüreg nyálkahártyáját valami ingerli, akkor tüsszentünk. A tüsszentésvédekező reakció, hiszen a hirtelen, nagy sebességgel kiáramló levegő kisodorja az orrüregből az ingerlő anyagot.

Az ember felső légutai