Bőrünk számos feladatot lát el. Védi szervezetünket a környezetkárosító hatásaitól, például a sérülésektől, a kiszáradástól, a kórokozóktól. A benne levő idegvégződéseknek köszönhetően a bőr a környezet számos ingerét érzékeli. A testhőmérséklet szabályozásában alapvető szerepet lát el, rajta keresztül történik a hőleadás.

A bőr három rétegű: kívülről a hám borítja, alatta található az irha, belül pedig a bőralja. A hámréteget többrétegű elszarusodó hámszövet alkotja. A vastag szaruréteg a mechanikai hatások, a károsító kémiai anyagok, továbbá a kórokozók ellen véd. Ezeken kívül mérsékli a szervezet vízveszteségét is. A bőr világosabb vagy sötétebb színét a hámréteg alsó részében található pigmentsejtek sötét festékanyaga adja, ami véd a Nap káros ultraibolya sugarai ellen. A festékanyag elnyeli az ultraibolya sugarakat, és így ezek nem károsítják a mélyebben fekvő szöveteket. Tartós napsütés, napozás hatására a pigmentanyag termelése fokozódik, a felhalmozódó festék miatt a bőr sötétebb színű lesz, vagyis az ember lebarnul. A sötétebb bőr nagyobb mértékű védelmet biztosít a károsító napsugarak ellen.

A szőrzet és a köröm a bőr szaruképződménye. A hámrétegnek az irha és a bőralja felé irányuló nyúlványai a szőrtüszők, ezek mélyén erednek a szőrszálak. A szőrtüszőkbefaggyúmirigyek nyílnak, amelyek zsírszerű váladéka, a faggyú átitatja a szőrszálakat és az egész szaruréteget, vízhatlanná és rugalmassá teszi a bőrt.

A szőrtüszők oldalán tapadó apró szőrmerevítő izmok hidegben összehúzódnak, a szőrszálak megemelkednek: libabőrösek leszünk. Amikor valaki retteg, a hajhagymák izmai is működésbe lépnek: a rémült ember haja „égnek áll”.

A körömlemeznek fontos szerepe van a fogásban és a tapintásban.

A verejtékmirigyek az irhában helyezkednek el, kivezető csövük pedig a hám felszínére nyílik. Váladékuk, a verejték, párolgása közben hőt von el a szervezettől, aminek a testhőmérséklet szabályozásában van szerepe. A folyamat a túlmelegedés ellen védi testünket. A verejték főképpen sót és más ionokat, valamint szerves anyagokat tartalmazó oldat. A frissen termelődő verejték szagtalan, ám a bőrfelszínen elszaporodó mikroorganizmusok hatására egyes anyagai elbomlanak, és kellemetlen szagú vegyületek képződnek. Ezek okozzák az izzadságszagot. A testszagot elkerülni elsősorban mosdással lehet, amely eltávolítja a verejtéket és a mikroorganizmusok egy részét a bőrről. A különféle dezodorok egyrészt az izzadást csökkentik, másrészt illatanyagaik elnyomják a szagokat.

Az irha vastag réteg, amelyhez a hám nagy, hullámos felülettel, erősen tapad. Főként gazdag érhálózatúlazarostos kötőszövetből áll, ennek köszönhető a bőr rugalmassága. Ha a bőrt összecsípjük, megnyúlik, amikor elengedjük, rögtön kisimul. A bőr rugalmassága folytán nem akadályozza az ember mozgását. Az irhaérhálózata, hajszálerei a hám anyagforgalmát is biztosítják, hiszen a hámszövetben nincsenek erek. Az irha ereiben áramló vér a külső környezet felé hőt adhat le, ami hűti a szervezetet, tehát az irha a test hőforgalmában jelentős szerepet játszik. Nagy hőségben, illetve megerőltető fizikai munka hatására az erek kitágulnak, több vért fogadnak be, ezért fokozódik a hőleadás. Ennek látható jele lehet, hogy arcunk kipirul.

Az irhában nagyszámú, kötőszövetes tokkal körülvett idegvégződés van, amelyek a külvilágból származó ingereket veszik föl: hideg, meleg, tapintás, nyomás érzékelését teszik lehetővé.

A bőralja a legbelső réteg, rögzíti a bőrt az alatta levő izomhoz vagy csonthoz. Kötőszövetből, elsősorban zsírszövetből áll. Energiaraktárként vízben oldhatatlan zsírok formájában tárolja a föl nem használt tápanyagokat, de szerepe van a mechanikai védelemben is, rugalmas párnát képez a hám alatt. A zsírréteg jó hőszigetelő is, védi testünket a túlzott lehűléstől.