Idegszövet Idegrendszerünket nyúlványos idegsejtekből álló idegszövet építi fel. Az idegsejtek, más néven neuronok egy elektromos hálózat vezetékeihez hasonlóan egész testünket behálózzák, összeköttetést, kapcsolatot teremtenek szerveink között. Működés szerint az idegsejteknek három fajtáját különböztetjük meg: az érző, az összekötő és a mozgató idegsejteket. Az érző idegsejtek felfogják, azaz érzékelik környezetük hatásait.

Az idegsejtek fajtái és kapcsolatai A külső vagy a belső környezetből származó hatásokat összefoglaló néven ingereknek nevezzük.

Külső környezetből származó inger például a fény, vagy egy forró tárgy magas hőmérséklete. Az előbbit a szem, az utóbbit a bőrérző idegsejtjei fogják fel. A belső környezet hatása többek között a vérnek az erek falára gyakorolt nyomása, a vérnyomás, amit a nagyobb artériák falában levő idegsejtek érzékelnek. Az érző idegsejtekben az ingerek hatására tovaterjedő elektromos jel, ingerület alakul ki.

Az összekötő idegsejtek kapcsolatot teremtenek két vagy több idegsejt között. A mozgató idegsejtek valamilyen végrehajtó szervvel, azaz izommal vagy miriggyel állnak kapcsolatban. Ingerületük hatására az izom összehúzódik, illetve a mirigysejt leadja váladékát.

Az idegsejtek változatos alakú és méretű sejtek. Kívülről sejthártya határolja őket, belsejüket sejtplazma tölti ki. A sejtmag a sejttestnek nevezett részben található. A sejttestből erednek az idegsejt nyúlványai. A faágszerűen elágazó rövid nyúlványok a dendritek. Az idegsejteknek rendszerint egy vagy kettő hosszú nyúlványa, úgynevezett axonja van. A legtöbb idegsejt axonját velőshüvely szigeteli el a környezetétől. A velőshüvellyel borított axont nevezzük idegrostnak. Az axonok végén elágazó végfácska látható. A végfácska axonvégződései létesítenek kapcsolatot más sejtekkel. Az idegsejt csak egy irányban vezeti az ingerületet, a sejttest, illetve a dendritek felől az axon felé. Az idegsejt szerkezete