A vesék felső részén elhelyezkedő páros szerv, belső elválasztású mirigy. Színe narancssárga. Erekkel és idegekkel gazdagon ellátott. Két része van, a velő- és a kéregállomány. Velőállománya idegrendszeri eredetű, adrenalint, noradrenalint és dopamint termel. Kéregállománya a víz- és elektrolitháztartást, a szénhidrát-anyagcserét és a szexuális érést befolyásoló hormokat termel.

Sárgatest Az ovuláció után a petefészekben a tüsző maradványából kialakuló
sejtcsoport. Szerepe az, hogy ösztrogént és progeszteront termel.

Olyan mirigy, amelyik a váladékát, a hormonokat testfolyadékokba /pl. vér, nyirok, szövetnedv / üríti.

Tiroxin A pajzsmirigy jód tartalmú hormonja, amely a lebontó anyagcserét serkenti és az
egészséges egyedfejlődést segíti elő.

Tesztoszteron Szteránvázas hím ivari hormon, amelyet a here csatornácskák közötti sejtjei termelnek.

A vércukorszint tartós megemelkedése miatt kialakult betegség. Oka a hasnyálmirigy Langerhans - szigeteinek károsodása, inzulintermelésének megszűnése. A vércukorszint növekedése fokozódó rosszullétet, ájulást, kómát /mély eszméletvesztést/, végső esetben halált okoz.

A petesejt és az azt körülvevő hámsejtek a petefészekben.

(Pancreas) Vérbő kettős elválasztású mirigy, mely a patkóbél és a gyomor között található. Külső elválasztású mirigyként emésztőenzimeket termel( lipáz, amiláz, tripszin).A hasnyálmirigyben található ún. Langerhans-szigetek, (hormontermelő sejtcsoportok) alfa-sejtjei a glukagont, béta-sejtjei az inzulint választják el.

Inzulin A hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben termelődő hormon, amely serkenti
a sejtek glükózfelvételét és – felhasználását, ezáltal csökkenti a
vércukorszintet.

Valamely működés rögzített értéken tartása visszacsatolással.

az agy érrendszerében bekövetkező sérülés. következményei átmeneti vagy tartós működéskiesés, bénulás, legsúlyosabb estben halál.

A nagyagy külső, szürkeállományból felépülő, barázdált felszínű része.

Az ingerek felvételére specializálódott idegsejt típus. A szervezetet kívülről ill. belülről érő hatások hozzák őket ingerületbe. Az ingerületet a központi idegrendszerbe továbbítják.

Az idegsejt tudományos neve.

Idegrost Velőshüvelyes axon. Ingerületvezetési sebessége a csupasz axonénak kb. százszorosa.

Dendrit Az idegsejt rövid, általában gazdagon elágazó nyúlványa, amely
jellemzően a sejttest felé vezeti az ingerületet.

Az ingerek társításával kialakul reflex. Neve I. P. Pavlovtól származik.

Az idegsejtek egyik típusa, más néven motoneuron. Az idegsejt testje a központi idegrendszerben vagy a dúcokban helyezkedik el, axonja azonban kirajzik a központi idegrendszeren kívülre, ahol közvetlenül vagy közvetetten az izomra hat.

A köztiagy része. A létfenntartó működéseket szabályozó vegetatív idegrendszer központja.

Agytörzs Az agynak az a része, amely a nyúltagyat, a hidat és a
középagyat foglalja magában.

Válaszreakció a környezet ingereire.

Kisagy Az agytörzstől háti irányban elhelyezkedő agyterület. Felületén
kisagykéreg, a belsejében magok találhatók. Szerepe a mozgások
koordinálása.

Velőshüvely Az axon körül egyes gliasejtek nyúlványaiból kialakult burok, amely
az axon ingerületvezetési sebességét növeli.

A gerinces állatok és az ember központi idegrendszerének megnagyobbodott elülső része. Az agy a koponyaüregében elhelyezkedő szerv, melyet három agyhártya borít. Fő feladata az információk feldolgozása és a szervezet irányítása. Az agy idegszövetből épül fel, melyet idegsejtek és támasztósejtek alkotnak. Szövettanilag két részre tagolható, szürkeállományra és fehérállományra. A szürkeállomány idegsejttestek tömörüléséből, velős és velőtlen rostokból, véredényekből és támasztósejtekből épül fel, míg a fehérállomány nyalábokba rendeződött velőhüvelyes rostokból áll, melyek idegpályákat alkotnak.

Az idegrendszer működésének alapegysége, amely érző, összekötő és mozgató idegsejtből áll.

Más néven gerincagy, a gerinccsatornában az öreglyuktól a második ágyéki csigolyáig tartó szerv, a csigolyák csontos burka veszi körül. Működése elválaszthatatlan az agyvelőtől. Nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti tájékokra osztható. Szövettanilag két részből áll: belül található a szürkeállomány (pillangó forma) a sejttestekkel, kívül a fehérállomány a pályarendszerrel.

A szem alkalmazkodási hibája. A normálisnál rövidebb szemtengely vagy lencsehiba miatt a közel tárgyról érkező fénysugarak a retina mögött fókuszálódnak, a retinán elmosódott kép keletkezik. Domború / gyűjtő / lencsével korrigálható.

Szivárványhártya A szemgolyóban az érhártya elülső része, amely a szaruhártyán belül helyezkedik el, a „szem színét” adja.

A hallószerv egy része, amelyet a dobüreg, a dobhártya, a hallócsontocskák és a fülkürt alkot. Feladata a fülkagylóval felvett rezgések továbbítása a belső fülbe és a hallócsontocskákon keresztül történő felerősítése.

Zsákocska Az egyensúlyérző szerv része a belső fülben. Szerepe a fej térbeli
helyzetének érzékelése.

Sárgafolt A szem ideghártyájának az a része, ahol az éleslátás történik. A sárgafoltban a receptorsejtek közül csak csapok vannak.

A nyúlványos idegsejteken végighaladó elektromos jel.

A szem szivárványhártyáján található nyílás. Szabályozza a szembe jutó fény mennyiséget.

Halló és egyensúlyérző összetett érzékszerv. Három részre tagolódik: külső, középső és belső fül. Az emberi fül csak a 16 Hz-20 000 Hz közötti rezgésszámra érzékeny.

Ínhártya A szemgolyó legkülső, kötőszövetes rétege, amely az ember szeme fehérjét
alkotja.

A szemlencse homályossá válása miatt kialakuló látászavar.

A szemgolyó külső rétegének, az ínhrtyának az elülső része. Teljesen átlátszó, óraüveg szerűen előre domborodó. Fénytörő közeg. A pupillát, az íriszt és a szemcsarnokot borítja.

A szem alkalmazkodási hibája. A megnyúlt szemtengely vagy lencsehiba miatt a távolról érkező fénysugarak a retina előtt fókuszálódnak, a retinán elmosódott kép keletkezik. Homorú /szóró/ lencsével korrigálható.

a vesemedencében, húgyutakban vagy a húgyhólyagban kikristályosodó só. a kövek gyakran kalciumoxalát, húgysav (karbamid) vagy calciumfoszfát alapúak, vízben nem oldható vegyületek.

az emlősök osztályának párosujjú patások rendjébe tartozó állatok. jellemzőjük az összetett gyomor, aninek részei a bendő, a recés-, a leveles- és az oltógyomor. kérődznek: a bendőjükből felöklendezik és újból megrágják a lenyelt táplálékot.

A belső fül csontos falú csigájának egyik - hártyával borított - nyílása. Erre támaszkodik a kengyel talpa.

Az orrüreg felső borító, a nyálkahártya felszínén elhelyezkedő módosult hámsejtekből és álló régió. A felületén oldott illékony komponensek ingerületet indukálnak, melyet a szagló agyideg továbbít a szaglóközpontba. Így alakul ki a szagérzet.

Az élőlényeknek az a tulajdonsága, hogy a környezet hatásaira megfelelő módon reagálnak.

Az a tanulási forma, mely úgy alakul ki, hogy az állat a probléma megoldására irányuló kísérletei közül megjegyzi a legcélravezetőbbet.

Hat alapérzelem egyike, melyet a szervezetet veszélyeztető ingerek válthatnak ki. Fizikai tünetei lehetnek: sápadtság, remegés, hideg verejtékezés. A félelem felléphet valamely szituációból származóan (indokoltan), károsnak csak akkor tekinthető, ha a reakció mértéke sokkal magasabb fokú mint a mekkora a félelem érzetet kiváltó ok indokolná.

Megszokás 1.) Az a jelenség, hogy valamely pszichoaktív anyag ugyanazon hatásának
eléréséhez egyre nagyobb adag bevétele szükséges. 2.) az etológiában: ismétlődő közömbös inger agy idő után nem vált ki válaszreaciót.

Az agy érrendszerében bekövetkező sérülés. Következményei átmeneti vagy tartós működéskiesés, bénulás, legsúlyosabb estben halál.

A központ idegrendszer azon működési állapota, melynek során az akaratlagos mozgások megszűnnek, és az izomtónus csökken. Az alvás során az agy elektromos aktivitása alapján alacsony frekvenciájú szabályos (NREM) és magas frekvenciájú szabálytalan hullámok (REM) időszakai váltják egymást. Ez alapján az alvás két fázisra különíthető el. A REM fázist, az álmodás fázisát paradox alvásnak is nevezik, mert hullámmintázata az ébrenlétiéhez hasonló, gyors szemmozgások kísérik. Az NREM fázis a mélyalvás időszaka, melynek során az agy a leglassabb hullámokat produkálja.