A légző rendszer működésének hatékonyságát jelentősen javítja a rendszeres mozgás, a sport. A kevéssé edzett emberlégzése futás közben szapora, de felületes. Kapkodva liheg, ami a légző izomzatot is fárasztja. Az edzett ember légzésszáma kevésbé növekszik, ugyanakkor légvételei mélyebbek. Ez a szervezet számára gazdaságosabb, hatékonyabb légzés, ráadásul nem is olyan fárasztó.
A belélegzett levegővel sok kórokozó is bejut a légutakba. Ezek ellen többek között a garat tájékán nagy számban csoportosuló, fehérvérsejteket termelő nyirokszervek, a mandulák védik a szervezetet. Olykor a mandulák maguk is begyulladnak, ilyenkor az orvos feladata, hogy előírja a megfelelő kezelést.
Köhögés akkor jelentkezik, ha a légcsövet bélelő nyálkahártyát valami (például félrenyelt ételmorzsa) ingerli. Köhögéskor a viharos sebességgel kiáramló levegő kisodorja az idegen anyagot a légutakból. A légcső és a hörgők gyulladásos megbetegedésekor a nyálkatermelő mirigyek működése fokozódik. Ilyenkor a felhalmozódó váladék idéz elő köhögést.
Az orrüreg és az alsóbb légutak áthűlése esetén a szervezet védekezőképessége csökken. Ilyenkor a mindenütt elterjedt kórokozó mikroorganizmusok könnyen elszaporodhatnak. Leggyakrabban nátha alakul ki, ami orrfolyással, esetleg torokfájással jár. Ha a gyulladás a légcsőre és a hörgőkre is ráterjed, hörghurut fejlődik ki, amit szörcsögő krákogás, köhögés kísér. Náthát sokféle vírus okozhat, amelyek ellen az antibiotikumok nem hatékonyak. Ha a náthás embert baktériumok is megfertőzik, vagy ennek a veszélye fenyeget, akkor az orvos antibiotikumot rendel. Ezeket a gyógyszereket mindig az előírt mennyiségben és ideig kell szedni, különben ellenálló kórokozók elterjedését segíthetjük elő. A cseppfertőzést, a mikroorganizmusok „megszerzését” nehéz megelőzni, de járványos időszakban a zsúfolt helyek kerülésére kell törekednünk. A meghűlésnek azonban egyszerű elejét venni, ha az időjárásnak megfelelően öltözködünk. Ha napközben az idő jelentős változására lehet számítani, akkor a réteges öltözet ajánlott. A hőmérséklet emelkedésével egy-egy ruhadarabot levetve elkerülhetjük a túlmelegedést. A túlságosan meleg ruházat ugyanis szintén veszélyes lehet. Ha fölhevülten, izzadtan kissé hűvösebb helyre megyünk, a verejték gyors párolgása túlhűtheti testünket. Így még meleg nyári napokon is megfázhatunk. Télen könnyen megfázik, aki a fűtött épületből nem vagy alig teszi ki a lábát. A lakóhelyiségeket rendszeresen szellőztessük, és időzzünk minél többet a tiszta levegőn, a szabadban! Jó tudni, hogy a szennyezett levegő a légutak nyálkahártyáját károsítja, és ezáltal megkönnyíti a mikroorganizmusok elszaporodását.
A köznyelv gyakran keveri a náthát az influenzával, pedig lényeges különbség van köztük. Az influenza vírusa nem mindenütt jelenlevő kórokozó, hanem csak egyes időszakokban terjed fertőzéssel. Még napjainkban is hatalmas járványokat okoz. Az A fertőzött emberköhögése, tüsszentése szétfröcsköli az orrváladék és a nyál apró cseppjeit – különösen, ha az illető nem használ zsebkendőt. A mikroszkopikus cseppeket a környezetben tartózkodó emberek belélegzik, ezt nevezzük cseppfertőzésnek.influenza, a náthától eltérően, nemcsak a felső légutak megbetegedését idézi elő, hanem az egész szervezetét. Tünetei közé tartozik a fejfájás, az izmok fájdalma és a láz. A betegség súlyos szövődményekkel járhat, ezért komolyan kell venni, nem szabad elhanyagolni. A influenza kórokozója sajnos nagyon változékony, ezért az újonnan megjelenő vírusok ellen a régebben kiállt betegség nem véd meg.
Egyes mikroorganizmusok a légutakba kerülve tüdőgyulladást okozhatnak. Ilyenkor a beteg általában erősen köhög és magas láza van. A betegség feltétlenül orvosi kezelést igényel, és az orvos előírásait szigorúan be kell tartani!A különféle allergiás megbetegedések gyakran érintik a légzőrendszert. Nagyon sok ember érzékeny egy vagy több növény virágporára. Legveszélyesebb allergiaokozó növény a parlagfű és a fekete üröm, ezeket mindenkinek kötelessége irtani. A virágpor leggyakrabban szénanáthás tüneteket okoz: erőteljes könnyezést, tüsszögést, orrváladékozást. Az allergiás érzékenység sajnos legtöbbször nem szüntethető meg, de a kínzó tünetek – az orvos által előírt allergiaellenes gyógyszerekkel – nagymértékben csökkenthetők.
Allergiás eredetű betegség az asztma is. Rohamokban jelentkező nehézlégzéssel jár, amelyet a kisebb hörgőágak görcsös beszűkülése, a hörgőket bélelő nyálkahártya duzzadása, és a nagy mennyiségben termelt nyálka felhalmozódása idéz elő. Az asztmás rohamokhoz vezető allergiát előidézheti a lakásban vagy a munkahelyen belégzett por, szőr, toll, esetleg virágpor, de létrejöhet mikroorganizmusok révén is. Ha sikerül a kiváltó anyagot felderíteni és eltávolítani, akkor a rohamok elkerülhetők.
Dohányzás
A dohányzás, különösen a cigarettázás napjaink talán leggyakoribb káros szenvedélye. A cigarettázás terjedésével az elmúlt években-évtizedekben látványosan növekedett az idült hörghurut, a tüdőtágulás, a tüdőrák, az érelmeszesedés és a szívinfarktus gyakorisága. A rendszeresen dohányzókban a füst anyagainak hatására a légcső és a hörgők gyulladása állandósul. Ez az idült hörghurut, amit a krákogó köhögés jelez. A folytatás általában a tüdőtágulás: idővel a tüdő léghólyagocskáinak fala elszakad, így a léghólyagok egybeolvadnak. A légzőfelület ezáltal csökken, légzési nehézségek jelentkeznek. Ez már a beteg aktivitását, mozgását is korlátozza, hiszen az izommunkához a légzésnek is fokozódnia kellene. Az erős dohányos tehát az évek múlásával eljut oda, hogy néhány lépésnyi kocogás után lihegve megáll, és kapkodva szuszog. Ha élénkebb vérmérsékletű, szidja a sorsot, amiért ilyen csapást mért rá – pedig csak maga tehet róla. Ez az állapot már nem gyógyítható, ezért jobb megelőzni a kialakulását. A nemdohányzók körében mindezek a betegségek sokkal ritkábban fordulnak elő. A fiatal szervezetet különösen veszélyeztetik a cigarettafüst méreganyagai. Minél korábban kezdi valaki a dohányzást, annál valószínűbb, hogy szenvedélyévé válik, amitől nehéz megszabadulni. A cigarettázás abbahagyása legtöbbször már nem egyszerűen elhatározás kérdése. A dohányzást szinte mindenki azzal a gondolattal kezdi, hogy „néhány szál cigi nem a világ, majd leteszem, abbahagyom”. Később aztán, amikor le akar szokni, csodálkozva veszi észre, hogy – hiába akarja, az nem is olyan egyszerű.