Az élőlények a szerves anyagoklassú égetésekorfelszabaduló energiát hasznosítják. Minden táplálkozási szint a fölvett szerves anyag egy részét felhasználja saját testének felépítésére, az életműködések, például a mozgásenergia igényének kielégítésére. A lassú égéskor hő is keletkezik a szervezetben, amit az élőlények leadnak a környezetükbe. A hőtermelésből, a mozgásból stb. eredő energiaveszteség miatt a táplálékláncokban a csúcsragadozó felé haladva egyre kevesebb szerves anyag adódik tovább. Ezt a jelenséget szemléltetik az ökológiai piramisok. A társulások termelőiben, vagyis a növényekben található a legtöbb szerves anyag. A belőlük táplálkozó elsődleges fogyasztókban a szerves anyag mennyisége már kevesebb, és így tovább. Az egymást követő táplálkozási szinteken a népességek egyre kevesebb egyedből állnak. A csúcsragadozók ezért viszonylag ritkák a növényevőkhöz képest. Az energiaveszteség miatt a társulások folyamatosan energia utánpótlásra szorulnak, amit a napsugárzás biztosít.

Az életközösségekben az egyik táplálkozási szintszerves anyagainak csak kis hányada, mintegy 10%-a jut át a következő szintre. A mozgásból és a hőtermelésből adódó energiaveszteség a csúcsragadozók populációiban a legnagyobb, elérheti akár a 90%-ot is!

Energiaáramlás az életközösségekben

Az ökológiai piramis