A környezeti tényezőknek az a tartománya, amelyen belül a populáció egyedei életképesek.

A vizsgált élőlényre vagy populációra hatással bíró tényezők. Élettelen környezeti tényezők: a hőmérséklet, a fény, a levegő, a víz és a talaj. Élő környezeti tényezők: a fajtársak, a tápláléka, a fogyasztói, a fészek konkurensei stb.

Egy népességbe, más szóval populációba azok a fajtársak tartoznak, amelyek közös élőhelyen élnek és egymás között szaporodhatnak. Egy-egy fajnak sok népessége lehet.

A vizsgált élőlényre vagy populációra hatással bíró tényezők. Élettelen környezeti tényezők: a hőmérséklet, a fény, a levegő, a víz és a talaj. Élő környezeti tényezők: a fajtársak, a tápláléka, a fogyasztói, a fészek konkurensei stb.

Az asztalközösség olyan kapcsolat két népesség között, amely az egyik fél számára előnyös, a másik fél számára pedig közömbös. Ilyen kapcsolat van például a ragadozók és a dögevők népességei között.

Közös élőhelyen élő, különböző fajú populációk együttese.

Olyan élőlények, amelyek a vizsgált környezeti tényező csak szűk határai között képesek megélni. A minimum és a maximum érték közel van egymáshoz.

Olyan élőlények, amelyek a vizsgált környezeti tényező széles határai között képes megélni. A minimum és a maximum érték távol van egymástól.

A társulások függőleges térbeli elrendeződése, tagolódása, amely a fényért való versengés következtében alakul ki. A legtagoltabb társulás, az erdő, amelyben a lombkoronaszint mellett legtöbbször cserjeszint és gyepszint is megfigyelhető.

A táplálékhálózat csúcsán álló harmadlagos fogyasztó. Nincs természetes fogyasztója. Ilyenek pl. a sasok, rókák, farkasok, medvék, oroszlánok stb.

Egy életközösség tagjainak táplálkozási kapcsolatait szemléltető grafikon.

Egy ökológiai rendszerben a termelőktől a csúcsragadozóig a táplálkozási lánc szinitjein lévők egyedszámát ábrázolja.

Egy terület éghajlati feltételei mellett a legösszetettebb, fajokban leggazdagabb társulás. Hazánk középhegységeiben például tölgyes vagy bükkös.

Az életközösségek azon tagjai, amelyek más élőlényekkel táplálkoznak. Vannak köztük növényevők, húsevők és mindenevők. A fogyasztók az állati egysejtűek és az állatok.

Az életközösségek azon tagjai, amelyek szerves maradványokkal, szerves hulladékokkal táplálkoznak. Nagy számban élnek például a talajban és a vizekben. A baktériumok és a gombák jelentős része a lebontók közé tartozik.

A társulásoknak azok az élőlényei, amelyek egyszerű szervetlen anyagokból fényenergia hatására szerves anyagokat állítanak elő. A termelők által létrehozott szerves anyagokból táplálkozik végső soron minden fogyasztó és lebontó szervezet. A legfontosabb termelő szervezetek a növények.

Aszpektus A társulás rendszeresen visszatérő állapota, amelynek oka a
környezet ritmusos változása. Legismertebbek az évszakoktól függően
ismétlődő aszpektusok.

A társulás vízszintes elrendeződése.

A szukcesszió kezdő társulása.

A fotoszintézis olyan anyagcsere-folyamat, melynek során a napfény energiájának felhasználásával szén-dioxidból, vízből és ásványi anyagokból szerves anyagok és oxigén képződik.

A társulások egyirányú változása, időbeli egymásra következése. A természetes élőhelyeken a pionírtársulás kialakulásától a zárótársulás megjelenéséig tart.