A gyűrűsférgek szelvényezett felépítésű állatok, testük szabad szemmel is jól láthatóan hasonló részekre, úgynevezett szelvényekre tagolódik.

A gyűrűsférgek bőrizomtömlővel mozognak, és nyálkás bőrükön keresztül lélegeznek.

Bélcsatornájuk három szakaszra, elő-, közép- és utóbélre tagolódik. Két nyílása a szájnyílás és a végbélnyílás. Az előbél feladata a táplálék felvétele, aprítása, átmeneti tárolása. A középbélben történik a szerves tápanyagok emésztése. A megemésztett tápanyagok felszívódnak a bélcsatorna falán keresztül, és a vérkeringéssel eljutnak a test minden részébe. Az emészthetetlen salakanyagok a végbélnyíláson át távoznak a testből.

A gyűrűsférgek a legegyszerűbb olyan állatok, amelyek testében megtalálható a sejtek, szervek közötti anyagszállítást végző keringési rendszer. Az érhálózatban áramló testfolyadék, a vér többek között tápanyagokat és légzési gázokat – oxigént és szén-dioxidot – szállít.

A gyűrűsférgek testfelépítése

Földigiliszták

A gyűrűsférgek legismertebb képviselői, a földigiliszták a talajban élnek, szerves törmelékekkel táplálkoznak, tehát korhadékevők. Fontos szerepük van a talajösszetételének és szerkezetének kialakításában, a humuszképzésben. Hosszúkás, hengeres testük ismétlődő részekből, gyűrűkből áll. Mozgás közben testük egyik szakasza megnyúlik, majd összehúzódik, és maga után húzza a következő, megnyúlt szakaszt. A megnyúlás és az összehúzódás végigfut az egész testen. A mozgásnak ez a fajtája a féregmozgás. A földigiliszták petékkel szaporodnak. A peték lerakásában van szerepe a vastagabb és sötétebb gyűrűkből álló testrésznek, a nyeregnek.

Földigiliszta

Orvosi pióca