Az emlősök osztályába tartozó állatok közös tulajdonsága, hogy kicsinyeiket tejmirigyeik váladékával, emlőikbőlszoptatják. Testüketszőr borítja. Fogaikgyökerekkel rögzülnek az állkapocsban, alakjuk a táplálkozásnak megfelelő. Az emlősök állandó testhőmérsékletű élőlények. Az egész világon elterjedtek, szinte minden élőhelyen megtalálhatók.Rendszerezésükszaporodásuk és egyedfejlődésük alapján történik.
Kacsacsőrű emlős
A kacsacsőrű emlősállkapcsait csőrszerű szaruképződmény szegélyezi. Folyók partján él, kagylókkal, csigákkaltáplálkozik. Kitűnően úszik.
Tojásrakó emlősök
A tojásrakó emlősöklágy héjú tojásokkal szaporodnak, tojásaikattestük melegével költik ki. Testüketszőr borítja, emlőik kezdetlegesek. Ausztráliában és a környező szigetvilágban élnek. A csoportba tartozik a kacsacsőrű emlős és a hangyászsün.
Hangyászsün
A hangyászsün a tojásrakó emlősök közé tartozik. Testét a szőrszálak mellett szarutüskék borítják. Erős ásókarmaival feldúlja a hangya- és termeszbolyokat. Orra, hosszú, megnyúlt, ragadós nyelve messzire kiölthető.
Erszényes emlősök
Az erszényes emlősökelevenszülők, utódaik a nőstényállatokméhében fejlődnek. Vemhességük ideje nagyon rövid, kicsinyeik fejletlenül jönnek a világra. Fejlődésük az anyaállathasán található bőrredőben, az úgynevezett erszényben folytatódik. A változatos testfelépítésű és életmódú erszényesekAusztráliában, Közép- és Dél-Amerikában honosak. Ismert képviselőik a kenguruk és a koala.
Óriáskenguruk
Az óriáskenguruknövényevő állatok. Hátsó végtagjaik erőteljes ugrólábak, ujjaik végét pataszerűen megvastagodott karom borítja. Mozgás közben farkukra és mellső lábaikra támaszkodnak. Az ausztráliai füves térségek lakói. Kifejlett példányaik magassága meghaladja az 1 m-t.
Méhlepényes emlősök
Az emlősök osztályának legfejlettebb képviselői a méhlepényes emlősök. A nőstényállatok méhében a vemhesség ideje alatt kialakul a méhlepény, amely az anyai vérből a köldökzsinóron keresztül tápanyagokkal és oxigénnel látja el a fejlődő utódot. A méhlepényes emlősök utódai általában fejletten jönnek a világra, születésük után az anyaállat emlőiből táplálkoznak. Az emlősök túlnyomó többsége a méhlepényesek közé tartozik. Testfelépítésük és életmódjuk nagyon változatos. A szárazföld mellett meghódították a vizeket, és vannak köztük repülő életmódúak is.
Fontosabb csoportjaik: rovarevők (pl. vakond, sün), rágcsálók (pl. mezei pocok), denevérek, főemlősök (pl. majmok), ragadozók (pl. macskafélék), fókák, cetek (pl. bálnák, delfinek), párosujjú patások (pl. kérődzők, disznófélék), páratlanujjú patások (pl. lófélék).