Füves puszták
A szárazföldek belseje felé haladva megszűnik az óceánok jótékony hatása az éghajlatra. A tél egyre hosszabbá és hidegebbé, a nyár pedig szárazabbá és melegebbé válik. Nő a
z évi közepes hőingás, és csökken a csapadék évi mennyisége is. Az évi 500 mm-nél kevesebb csapadék már nem teszi lehetővé az erdőtársulások kialakulását. A lombhullató erdőkből itt is folyamatos az átmenet a fátlan társulások felé. A zárt erdőségeket felváltják a fákkal tarkított erdős puszták, majd a füves puszták. Földünkön hatalmas területeket foglalnak el ezek a nyílt füves térségek. A füves pusztákat minden földrészen más-más névvel illetik. Eurázsiábansztyeppnek, Észak-Amerikábanprérinek, Dél-Amerikában pedig pampának nevezik.
Füves puszták élővilága
A pusztákélőlényeitág hőtűrésűek, hiszen egyaránt el kell viselniük a zord telet és a forró nyarat. Ráadásul a legmelegebb hónapokban a csapadék is kevés. Ezekhez a szélsőséges körülményekhez a pázsitfüvek alkalmazkodnak a legjobban. Közülük kerülnek ki a társulások meghatározó populációi.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
