A partoktól a nyílt vizek felé távolodva csökken a víztápanyag- és oxigéntartalma, ezért kisebb a nyílt tengerek életközösségeinek fajgazdagsága is. A moszatok szinte kizárólag a plankton tagjai, a szilárd aljzat hiánya miatt kevés a teleptestű faj. A nyílt vizek állatai úszó vagy lebegő életmódúak. Többségük planktonevő, de számos ragadozó is akad köztük. A magasabb oxigéntartalom és a nagyobb planktonsűrűség miatt a hidegebb tengerek élővilága változatosabb.
Hering
A hering a csontos halak közé tartozik. Testét csillogó pikkelyek borítják, kopoltyúfedője van. Hatalmas rajokban él, a planktonállataival táplálkozik. Nagy a gazdasági jelentősége, nagy mennyiségben halásszák. Az Atlanti-óceán mérsékelt övezeti területein gyakori.
Makréla
A makréla a csontos halak közé tartozik. Testét apró, ezüstös pikkelyek borítják, légzését kopoltyúfedő segíti. Hatalmas rajokban mozog, a plankton állataival táplálkozik. Nagy mennyiségben halásszák, füstölt halat, konzervet állítanak elő belőle. Az európai tengerpartok hidegebb, mérsékelt övezeti területein gyakori.
Tonhal
A tonhalak nagy testű, ragadozócsontos halak. Kitűnően úsznak, kis csapatokban vadásznak a rajokban élő halfajokra. Táplálékukat a hidegebb vizekben szerzik, ívás idején a meleg tengereket keresik fel. Finom húsuk miatt értékes halászzsákmányok. A legnagyobb példányok tömege a 600–700 kg-ot is elérheti.
Medúzák
A csalánozók közé tartozó medúzák a tengerek és az óceánok nyílt vizeinek jellemző állatai. Úsznak vagy lebegnek, a plankton állataival táplálkoznak. Áttetsző, kocsonyás testük sok vizet tartalmaz. Szájnyílásuk lefelé néz, és számos tapogató veszi körül.
Albatrosz
Az albatrosz a világ legnagyobb repülő madara. Szárnyának fesztávolsága meghaladja a 3,5 m-t. Állandóan vándorol, naponta akár 500 km-es távolságot is megtesz, és csak táplálkozni száll le a vízre. Halakat, fejlábúakat zsákmányol. A szárazföldet csak a szaporodási időszakban keresi fel. A déli félgömbön mindenütt előfordul.