A hajtásos növények anyagcseréje
A hajtásos növények a fotoszintézishez szükséges vizet és az oldott ásványi sókat gyökerükkel veszik fel a talajból. A talajoldatokat az edénynyalábok, más szóval szállítónyalábok továbbítják a levelekbe. A szén-dioxid felvétele a levél gázcserenyílásain át történik. A fotoszintézis során képződött szerves anyagokat oldatok formájában szintén szállítónyalábok juttatják el a növény minden részébe. A szállítónyalábok a testtartásban is fontosak, szilárdítják a szárat és a leveleket. Ennek köszönhetően a hajtásos növények magasabbra nőhetnek, ezáltal több fényhez juthatnak.
A hajtásos növények állandó vízállapotúak. Nem teljes testfelületükön, hanem bőrszövetük gázcserenyílásain keresztül párologtatnak. Ha víztartalmuk alacsony, gázcserenyílásaik bezáródnak, így kevesebb vizet veszítenek.
Növényi szövetek
A hajtásos növények testét sokféle, különböző alakú és működésű sejt építi fel. A hasonló alakú és működésű sejtek nagyobb csoportokat, szöveteket alkotnak. A különböző szövetekmás-más feladatot látnak el, közöttük működésmegosztás van. A szövetek építik fel a szerveket.
A növények testét kívülről borító sejtréteg alkotja a bőrszövetet. A növény minden részében megtalálható, hosszú, megnyúlt sejtek a szállítószövet részei. A szállítószövet sejtjeikötegekbe, edénynyalábokba rendeződnek. Az edénynyalábok alkotják a levelek erezetét. A zöld növényi részekben, főként a levélben található, sok zöld színtestet tartalmazó sejtek a táplálékkészítő alapszövethez tartoznak. A keményítőzárványokat vagy olajcseppeket tartalmazó sejtek alkotják a raktározó alapszövetet.