Életünk elképzelhetetlen víz nélkül. Az élet a vízbenkeletkezett, a tengerekben alakultak ki a Föld első élő szervezetei. Sok-sok élőlénynek ma is a víz jelenti az élőhelyet, a közvetlen környezetet. De a vízellátottságnak a szárazföldi életközösségekben is meghatározó szerepe van. Gondoljunk csak a sivatagokra és a trópusi esőerdőkre! Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a vizek szennyezése az egész élővilágot és az emberiséget is veszélyezteti.
Magyarországon az ivóvíz90%-a felszín alatti vizekből, illetve a folyókból származik. A kőzetrétegek, a folyókkavics- és iszapágya szűrik, tisztítják a vizet, ezért ezeket a rétegeket óvni kell a szennyező anyagoktól. A hazai vízszennyezés feléért az ipar, feléért a háztartások és a mezőgazdaság a felelősek.
A háztartásokból kikerülő szennyező anyagok közül nagyon veszélyesek a mosószerek. A mosó- és mosogatószerek nem engedik kicsapódni a zsíros szennyeződéseket, amíg a mosóvíz a szennyvízelvezető rendszerbe kerül. A mosószerek azonban mérgezőek a vízi élőlények számára, és gátolják a vizek öntisztulását. Hatóanyagaik bejutnak a talajba, sőt segítik az egyéb szennyező anyagok bejutását is. Gyakran a víztisztítási eljárások során sem bomlanak le, így bekerülhetnek a vízvezetékrendszerbe, az ivóvízbe. A mosószerrelszennyezett ivóvíz pedig közvetlenül károsítja az ember szervezetét.
A mezőgazdasági művelés alatt álló területekrőltalaj tápanyagtartalmának pótlására használt műtrágyák kerülhetnek a vizekbe. A műtrágyák elsősorban nitrogén- és foszfortartalmú vegyületeket tartalmaznak, amelyek könnyen bekerülnek a talajvízbe és ezzel az ivóvízbe is. A nitrogéntartalmú vegyületek közül a nitrátok gátolják a vérben az oxigénszállítást. A magas nitrát tartalmú ivóvíz különösen a terhes anyákra és a csecsemőkre jelent veszélyt. Ezért azokon a településeken, ahol magas a vezetékes ivóvíz nitrát tartalma, ellenőrzött tisztaságú zacskós vizet vagy ásványvizet kapnak a terhes anyák és a kisgyermekek.
A vizek elszennyeződéséhez az is hozzájárul, hogy a szennyvizeket gyakran tisztítás nélkül engedik a természetes vizekbe. A szennyvizek nemcsak a folyókat és a tavakat, hanem a talajt is szennyezik. A szennyező anyagok bejutnak a növények szervezetébe, majd a táplálékláncon keresztül a fogyasztókba. Hazánkban a települések csatornahálózata még nem készült el, a vezetékes ivóvízellátással egy időben nem épültek meg a szennyvizet elvezető csatornák és a hozzájuk kapcsolódó víztisztító berendezések. Még a jól ellátottnak számító Budapesten is a szennyvíz jelentős hányada biológiai tisztítás nélkül kerül a Dunába. A települések csatornahálózatának megépítése, illetve felújítása az egész országban nagy erőkkel folyik.
Tengerek olajszennyezése
A tengereket és az óceánokat részint a folyók hordalékával érkező szennyeződések, részint a kereskedelmi hajókról a vízbe kerülő káros anyagokveszélyeztetik. A legnagyobb mértékű környezetszennyezést azonban az olajszállító hajók okozzák. A hajók tartályainak sérülésekor, illetve tisztításakor nagy mennyiségű kőolaj jut a vízbe. A sötét színű, vízben nem oldódó kőolaj közvetlenül károsítja az élő szervezeteket. Összefüggő rétegben úszik a víz felszínén, gátolja a napsugarak lehatolását a mélybe, megakadályozza a levegő oxigénjének és a víznek a keveredését. Fény és vízben oldott oxigén hiányában a vizek élőlényeigyors pusztulásnak indulnak. Az olajszennyeződés a madarakat és az emlősállatok létét is fenyegeti. Emberi segítség nélkül az olajjal szennyezett tollú madarak elpusztulnak, hiszen nem tudnak repülni, táplálékot szerezni.
Az olajszállító hajók sérülésekor mintegy 370 000 tonna olaj kerül évente a tengerekbe. A tankhajók tisztításakor vízbe jutó olaj mennyiségét 660 000 tonnára becsülik, és ugyanennyi olaj érkezhet a folyókon keresztül is.
Az egyik legnagyobb olajszennyezés 1989. márciusában történt, amikor az Exon Valdez nevű tankhajó Alaszka partjainál sziklazátonyra futott, és 40 millió liter olaj ömlött a tengerbe. Néhány héten belül 36 000 elpusztult madarat, 5000 tengeri vidrát és 200 fókát találtak.
Vízvirágzás
A vízvirágzás a szennyezett, sok ásványi anyagot, elsősorban foszfátot tartalmazó tavakban, holtágakban figyelhető meg. A bőséges ásványi anyag ellátás miatt a felszíni vízrétegekben gyors szaporodásnak indulnak a növények, különösen a moszatok és a kékbaktériumok. A víz felszínét hamarosan elborítják a növények, és megakadályozzák a fény lejutását az alsóbb rétegekbe. Emiatt a mélyebben élő növények elpusztulnak. A vízben elszaporodnak a szerves maradványokkal táplálkozó lebontó szervezetek, amelyek anyagcseréjükhöz sok oxigént használnak fel. Az oxigénhiány az állatok létét is veszélyezteti. A folyamat a táplálékláncok összeomlásával, az életközösség pusztulásával végződik. A legtöbb szennyezőanyag a háztartásokban használt a mosó- és mosogatószerekkel, valamint a műtrágyákkal kerül a vizekbe.
A nehézfémek mint szennyezőanyagok
Az ipari szennyező anyagok közül rendkívül veszélyesek a nehézfémek vegyületei. A nehézfémeknagy sűrűségű anyagok, közéjük tartozik például a higany, az ólom, a réz és az arany. Erősen mérgezőek, mert roncsolják a sejtekben található fehérjéket, ezzel gátolják az élőlények anyagcseréjét.
Az 1950-es években Japánban történt súlyos következményekkel járó nehézfém szennyezés. Egy műanyaggyár hosszú időn át higanytartalmú szennyvizet engedett a tengerbe. A higany a vízből a plankton élőlényeinek szervezetébe jutott, onnan pedig a táplálékláncon keresztül a halakba és a rákokba. Végül az élelmiszerekkel az emberek szervezetébe. A megbetegedettek száma meghaladta az ezret, több mint ötvenen meghaltak.
A 2000. év elején a Tiszát katasztrofális cián és nehézfém szennyezés érte, amely soha nem látott mértékben veszélyeztette a folyó élővilágát, a Tisza parti települések vízellátását és a Hortobágyi Nemzeti Park élőlényeit. A szennyezést egy ipari baleset okozta, amely a romániai Nagybányán történt. Egy bányavállalatnál rendkívül erősen mérgező, ciántartalmú vegyi anyagokat használtak az ugyancsak mérgező nehézfémek (réz és arany) kinyerésére. Az ipari szennyvíztározó tó gátja átszakadt, és a szennyező anyagokat nagy mennyiségben tartalmazó víz a Szamos egyik mellékfolyójába került. Két nap alatt mintegy 100 ezer m3 mérgező víz jutott a Szamosba, majd onnan a Tiszába. A ciánszennyezéskor a vízcián koncentrációja 32,6 milligramm/liter volt, ami a megengedett határérték több százszorosa. A szennyezés óriási pusztítást végzett a Tisza élővilágában. A környezetszennyezés következményeinek jellemzésére elég egyetlen adat: a folyóból néhány nap alatt 136 tonna haltetemet fogtak ki. A gazdasági kár nagyságát 3,5-4,6 milliárd forintra becsülték. A gyors beavatkozásnak köszönhetően sikerült megóvni a lakosságot és a természetvédelmi területeket a súlyosabb következményektől. Ez a baleset is felhívja a figyelmet arra, hogy az országoknak együtt kell működniük a környezetvédelmi feladatok megoldásában.
Szennyvíz megtisztítása
A csatornában összegyűlő szennyvíz először a tisztítótelepre kerül, ahol szűrik, majd ülepítéssel eltávolítják belőle a lebegő szennyeződéseket. Ezt követően a szennyező anyagokat baktériumok segítségével elbontják, illetve különböző vegyi anyagokkal kezelik. Végül a megtisztított vizet visszavezetik a természetes vízfolyásokba.
A kisebb településeken környezetbarát megoldás a gyökérzónás víztisztítás. A szennyvizet megfelelően kialakított mesterséges tónádasába, vagy egy ugyancsak erre a célra telepített nyárfásba vezetik. A növények a szennyvíz anyagait természetes úton ártalmatlanítják. Az eljárás területigénye lakosonként 5 m2 tófelület.
A vizek tisztítására biológia módszereket is alkalmaznak. A trópusokról származó vízijácint rendkívül gyorsan növekedik, nagymértékű a tápanyag felhasználása. Ezért alkalmas a szennyvizek biológia tisztítására. A szilárd szennyeződésektől megtisztított szennyvizet tárolókba vezetik és felszínére vízijácintot telepítenek. A hazai növények közül a békalencse használható fel hasonlóképpen.