A savas esők kialakulása

A savas esők a levegőszennyezés következményei. Az energiahordozók (kőszén, kőolaj, földgáz) és az üzemanyagokelégetésekor a szén-dioxid és a víz mellett más égéstermékek, például nitrogén- és kén-oxidok is képződnek. Az égéstermékek reakcióba lépnek a levegőben található vízgőzzel. Az átalakulás során savak: szénsav, salétromsav és kénsav keletkeznek. Természetesen a levegő szén-dioxid molekulái is szénsavat képeznek a levegő víztartalmával, ezért a tiszta esővíz is gyengén savas kémhatású. A savas esők azonban sokkal savasabbak. Los Angelesben olyan felhőket is észleltek, amelyek alsó részében a szennyezett csapadék savassága megegyezett a citromléével.

A légkörben képződő savak a felfelé áramló levegővel a felhőkbe jutnak. A savas kémhatású szennyeződéseket tartalmazó felhőket a szél messzire szállítja. A felhőkből hulló savas eső így a szennyezést kibocsátó helytől távolabb fejti ki káros hatásait. A savas esőket okozó szennyező anyagok főként az ipari központokból jutnak a levegőbe. A környezeti kár a szennyezés helyétől több száz, akár 2000 kilométerre is jelentkezhet. Németország nagy iparvidékei felől az uralkodó szelek a Skandináv-félsziget felé hajtják a felhőket. A savas esők ezért Észak-Európában okozzák a legnagyobb károkat. A savas csapadék legnagyobb része a szárazföldek 5%-áról, Európa és Észak-Amerikaiparvidékeiről származik.

A savas esők hatása az élőlényekre

A savas esők tönkreteszik a fák lombját és gyökérzetét, elpusztítják a növényeket. A fák leveleielsárgulnak, leszáradnak. Különösen a fenyők érzékenyek a savas esőkre.

A savas esők nemcsak közvetlenül károsítják az élővilágot. A savas csapadék hatására a talajból kioldódnak az alumínium és a nehézfémek (pl. ólom, higany) mérgező vegyületei, és bejutnak a talajvízbe, a tavakba, a folyókba és a tengerekbe. A vízi életközösségekben megmérgezik a planktont, majd a táplálékláncon végighaladva a terület egész élővilágát. Az emberi élelmiszerekbe is bekerülnek ezek az anyagok, tehát az emberek egészségét is veszélyeztetik.

Savas esők hatása az épített környezetre

A savas esők az épített környezetet is pusztítják. Oldják a mészkőből, fémből készült tárgyakat, építményeket. A vasutak, a hidak gyors rozsdásodása, a felüljárók és az utak károsodása pedig óriási gazdasági károkat okoz. A savas esők pótolhatatlan veszteségeket okoznak a műemlék épületekben és a köztéri szobrokban is.

Köztéri szobor korróziója

A savas esők hatása a növényzetre

A levegőszennyezés mérséklése

A levegőszennyezés mérséklése mindannyiunk közös ügye. A legfontosabb, hogy olyan ipari eljárásokat kell kidolgozni és alkalmazni, amelyek kevesebb szennyező anyag képződésével járnak. Az üzemekben olyan környezetvédelmi berendezéseket kell felszerelni, amelyek megakadályozzák a szennyező anyagok kijutását a légkörbe. Az egyes emberek is sokat tehetnek a levegő tisztaságáért, ha például nem mindenhova járnak gépkocsival, hanem igénybe veszik a tömegközlekedési eszközöket. Takarékoskodnak az energiával: javítják lakásuk hőszigetelését, korszerűbb fűtőberendezéseket használnak stb. Csak olyan termékeket vásárolnak, amelyek nem tartalmaznak a légkört szennyező és károsító anyagokat. Nem égetik el a háztartásban keletkezett hulladékot, hanem gondoskodnak elszállításukról. Különösen igaz ez a gumira és a műanyagokra, mert ezek égetésekor az ózonréteget károsító, erősen mérgező anyagok keletkeznek.