Egy közel 400 fajt felölelő öregrend, a porcos halak egyik csoportja. Testfelépítésük és életmódjuk a cápákhoz hasonló, kopoltyúréseik száma szintén öt, ragadozó életmódot folytatnak. Testük hát-hasi irányban erősen lapított. Tengervizekben fordulnak elő, ritkán felúsznak az édesvizekbe is.

A csalánozók törzsébe tartozó mészvázas, telepalkotó tengeri állatok.

A sugarasúszójú halak osztályába, a tőkehalfélék családjába tartozó halak. Testük megnyúlt, áramvonalas, úszásuk gyors. Ismert fajuk az atlanti tőkehal (Gadus morhua), mely az Atlanti-óceán és az Északi-tenger vizeiben honos, nagy tömegben halászott halfaj, emiatt fennmaradása veszélybe került.

A puhatestűek egyik csoportja, ide tartoznak a kalmárok, tintahalak, polipok, nautiluszok. Testtájaik a fejláb és a zsigerzacskó. A szájnyílás körül találhatók karjaik, amelyeken tapadókorongok lehetnek. Szájukban két papagájcsőrszerű állkapocs található, benne radulával. Jellegzetes szervük a tintazacskó, melyből veszély esetén sötét folyadékot ürítenek, amely megzavarja a támadót. Többségük képes a gyors színváltoztatásra. Szemük hólyagszem, felépítése nagyon hasonló a gerincesek szeméhez.

Olyan állati szerv, amelyben a biológiai folyamatok energiája fény energiája formájában szabadul fel. A hazai fajok közül legismertebb a szentjánosbogár, a trópusokon több rovarfaj, valamint a mélytengerek élővilágának számos rák, lábasfejű és halfaja rendelkezik ezzel a különleges szervvel.

Tengerekben élő emlősök, a cetek rendjébe tartoznak. Nevüket a fogak helyett a szájüregben megtalálható szarulemezekről kapták, ezek a szilák. Ezek segítségével szűrik ki a vízből táplálékukat, mely főként planktonokból áll.

A plankton a vízben lebegő apró, többnyire csak mikroszkóppal megfigyelhető élőlények összessége. Vannak köztük termelő, fogyasztó és lebontó szervezetek is.

Csalánozók közé tartozó, kocsonyás állagú, szabadon úszó-lebegő tengeri élőlények. Testük több, mint 97% vizet tartalmaz. Testük ernyőszerű, melynek szélén csalánsejtekkel teli fogókarok csüngnek lefelé. Ezek a szálak akár 50 méter hosszúak is lehetnek, és életveszélyes csípést okozhatnak. Ilyen élőlény például a füles medúza.

A kék bálna, más néven óriás bálna (Balaenoptera musculus) a sziláscetek alrendjébe tartozó emlős. A valaha élt legnagyobb állat. Elszórtan az óceánokban, elsősorban az északi- és déli-sarki vizeken él. Hossza elérheti a 30 métert, tömege pedig a 100 tonnát is. Fogait a szájpadlásáról eredő szilák helyettesítik, ezzel szűri ki a tengervízből táplálékát, a planktont. Általában háromévente lesznek vemhesek a nőstények. A vemhesség közel egy évig tart, ennek végén egy utódot hoz a világra. akár 80 évig is élhet. Végveszélyben levő faj, az évtizedeken át tartó bálnavadászat miatt számuk mára erősen lecsökkent, alig 2000-re tehető.