A Déli féltekén előforduló, jellegzetes fekete-fehér tollazatú, röpképtelen madarak. Életterük az Antarktisz partvidéke és a környező szigetek, valamint Dél-Afrika, Dél-Amerika és Ausztrália déli része, ezek környező szigetei, egészen az Egyenlítő magasságában fekvő Galapagos-szigetekig. Testük a tengeri életmódhoz nagymértékben alkalmazkodott. Szárnyuk az úszáshoz módosult, csontjaik nem üregesek. Méretük fajtól függően 40 centimétertől az 1,1 méterig terjed. Táplálékukat a tengeri élőlények (krill, halak) jelentik.

A hideg övezetben, a sarkkörök vidékére jellemző fátlan társulásegység (biom).

Az Északi sarkkör és tundra vidékén élő, kis testű rókaféle. Fehér, tömött, masszív bundázata és testének zsírtartalma az extrém életkörülményekhez történő alkalmazkodást szolgálja. Tápláléka kisebb állatokból és tojásokból áll. Átlagos testtömegük 3 kilogramm.

A rénszarvas (karibu, tarándszarvas) a szarvasfélék családjának egyik faja, amely Észak-Amerikában és Eurázsiában honos, élőhelye a sarkköri és a sarkvidékhez közeli területeken van. Egyedülálló jellegzetessége a szarvasok között, hogy a nőstény is visel agancsot. Szőrzetük és agancsuk változatos, általában a hímek agancsa nagyobb. Vadászatuk ma is jelentős. Lappföldön háziállatként is tartják.

A ragadozók rendjébe, az úszólábúak (Pinnipedia) közé tartozó emlősök. Mellső lábaik úszó lábakká módosultak a hátulsók pedig elcsökevényesedtek. Testük orsó alakú, áramvonalas, és a bőr alatt található vastag zsírréteg megóvja őket a hidegtől a vízben és a szárazföldön egyaránt.