Minden élőlény szerves anyagokat hasznosít életjelenségei során, ezekből építi fel testének anyagait, ezek elégetéséből nyer energiát életműködéseihez. A társulásokban a növények képesek a napfény energiáját felhasználva szén-dioxidból és vízből fotoszintézissel szerves anyagokat és oxigént előállítani. Ezért a növényeket a társulások termelőinek nevezzük. A fajok többsége más élőlények szerves anyagaival táplálkozik, vagyis fogyasztó. A növényevők a termelők szerves anyagait veszik fel, ezért őket elsődleges fogyasztóknak nevezzük. A növényevőkkel táplálkozó ragadozók a másodlagos fogyasztók. Gyakori, hogy a másodlagos fogyasztókat még további, nagyobb termetű ragadozók ejtik zsákmányul, ezek a harmadlagos fogyasztók. A tápláléklánc utolsó tagja a csúcsragadozó. A mezők táplálékhálózatában csúcsragadozó például az egerészölyv.

Az egymással táplálkozási kapcsolatban álló népességek táplálékláncokat alkotnak. Az állatok azonban rendszerint nem csak egy, hanem többféle népesség egyedeit zsákmányolják. Ezért a táplálékláncok egymással sokszorosan összekapcsolódnak. Így az életközösségekben táplálékhálózatok alakulnak ki.

Az anyagok egy része kikerül a táplálékláncból. A lehullott leveleket, az elpusztult állatokat, a szerves hulladékokat a lebontó szervezetek hasznosítják. Közéjük tartoznak a talajban élő baktériumok és a gombák nagy része is.

Táplálékhálózat egy magyarországi mezőn

Földigiliszta

Kalapos gomba