A víz körforgása
Az energia áramlása a társulásokbanegyirányú, ezzel szemben az anyagokújra és újra felhasználhatók. A felszíni vizekből, tengerekből a nap sugárzó energiájának hatására a víz egy része elpárolog, és a légkörbe kerül. A felfelé áramlóvízpáralehűl, kicsapódik, és felhők keletkeznek. A csapadék lehullása során a víz nagyobb része közvetlenül visszajut az óceánokba, sokkal kisebb része hullik a szárazföldre. A felszínen lefolyó víz a folyókon keresztül visszajut a tengerekbe. A csapadékvíz kisebb része beszivárog a talajba, vagy az édesvizekből az élőlények szervezetébe jut. A növények és az állatokfelhasználják, majd leadják, elpárologtatják a vizet, amely így visszajut a körforgásba.
Szén körforgása
A vízhez hasonlóan nyomon követhetjük a szénatomok útját is a társulásban. A légkörből fölvett szén-dioxid a növényekben a fotoszintézis során beépül a szerves anyagokba. A szerves anyag végighalad a táplálékláncon: a termelőkből az elsődleges fogyasztókba, onnan a másodlagos fogyasztókba stb. kerül. A szerves anyagok mennyisége az egyes táplálkozási szinteken folyamatosan csökken, hiszen minden élőlényelégetiszerves anyagainak egy részét. A lassú égés során képződő szén-dioxid a légkörbe kerül, így a növények ismét felhasználhatják fotoszintézisükhöz. A szerves anyagok egy része nem jut tovább a tápláléklánc következő fogyasztó népességéhez, hanem szerves maradványok, hulladékok formájában a talajba, a vízbe jut. A szerves maradványokat a lebontó szervezetek alakítják át szén-dioxiddá, és juttatják vissza a légkörbe. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a vízhez hasonlóan a szén is körforgást végez a természetben.
Ásványi anyagok forgalma
Az ásványi anyagokat a növények a talajból, az állatok pedig táplálékukkal és ivóvizükbenoldott állapotban veszik föl. Ezek az anyagok legnagyobb részben az élőlények pusztulása után, a lebontó szervezetek közreműködésével jutnak vissza a környezetbe, és válnak ismét hozzáférhetővé a növények számára. A mezőgazdaságilag művelt területeken a termést learatják és elszállítják, ezért a növények által a talajból felvett ásványi anyagok nem juthatnak vissza a környezetbe. Ezért szükséges a talaj tápanyagtartalmát trágyázással vagy műtrágyázással pótolni. Nem mindegy azonban, hogy mennyi műtrágyát juttatnak ki, mert az ásványi anyagok fölöslege a környezetet nagymértékben szennyezi, károsítja.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
