Környezeti igény
Egy népesség és a környezet viszonyáról pontosabb képet kapunk, ha több környezeti tényezőre is megvizsgáljuk a tűrőképességet. Ha ismerjük az összes környezeti tényezőre vonatkozó tűrőképességet, akkor azt is tudjuk, hogy a népesség milyen környezetben maradhat fenn. Egy népesség tűrőképességeinek összességét környezeti igénynek nevezzük.
Gyakori jelenség, hogy a maláriaszúnyoghoz hasonlóan, az élőlények egyes környezeti tényezőkre nézve szűk, másokra pedig közepes vagy tág tűrésűek. A fajnépességeinek elterjedését elsősorban az a környezeti tényező határozza meg, amelyre nézve szűk tűrésű.
A zuzmók több környezeti tényezőre, például a hőmérsékletre, a csapadékra, a levegő páratartalmára is tág tűrésűek. Nagyon érzékenyek azonban a levegőszennyezésre. Ezért a forgalmas utak menti erdőkből, a nagyobb városok parkjaiból hiányoznak.
Tűrőképesség
Ha többet akarunk megtudni arról, milyen hatása van egy környezeti tényező változásának egy népesség egyedeire, akkor méréseket kell végeznünk. A mérések eredményétkoordinátarendszerben ábrázolva ún. tűrőképességi görbét kapunk. A tűrőképesség egy környezeti tényező értékeinek az a tartománya, amelyen belül egy népesség egyedei életjelenségeket mutatnak. A tűrőképességi görbe megmutatja, hogy az életműködések mértéke miként függ egy környezeti tényezőtől.
A környezeti tényezőnek, például a hőmérsékletnek van egy alsó (minimum) és egy felső (maximum) értéke, amelyeken az életműködések mértéke 0, vagyis ezeken a hőmérsékleteken a népesség egyedei nem életképesek. A két szélső érték között pedig van egy olyan hőmérsékleti tartomány, amely a legkedvezőbb a népességegyedeinek (optimum).
A különböző fajok népességeinél az egyes környezeti tényezőkre a tűrőképesség természetesen eltérő lehet. A szűk tűrésű népességek csak valamely környezeti tényező kis tartományában képesek fennmaradni, a tág tűrésűek viszont elviselik a környezeti tényező nagymértékű változásait. A népességek között vannak közepes, más szóval átlagos tűrésűek is.
Mocsárvidékek és a maláriaszúnyog elterjedése
A Kárpát-medence mocsaras területein egykor gyakori betegség volt a malária, amelynek kórokozóját a foltos maláriaszúnyog terjeszti. A folyószabályozás megszüntette a mocsárvidékeket, ezért a foltos maláriaszúnyog és a maláriás megbetegedés már nem fordul elő hazánkban.