Az eukarióta élőlényekben az ivar a génállományban meghatározott, öröklődő sajátság. A legtöbb állat és néhány növény diploid sejtjeiben a testi kromoszómák mellett két ivari kromoszóma is van. Ezek az ivari kromoszómák felelősek – több más tulajdonság mellett – az ivari jellegek kialakulásáért. Az emlősökben és sok más fajban a hím egyedek diploid sejtjei két különböző (X és Y), a nőivarúaké két hasonló (XX) ivari kromoszómát tartalmaznak. Egyes csoportokban, például a hüllőkben és a madarakban éppen fordítva, a nőstényekre jellemzők az XY, a hímekre pedig az XX ivari kromoszómák.
Az X és az Y ivari kromoszómák nem homológok, hiszen alakjuk és információtartalmuk is eltérő, különböző tulajdonságokra vonatkozó génsorozatokból épülnek fel. Az XY genotípusú egyedek az ivari kromoszómákon található génekből csak egy-egy példányt tartalmaznak, míg az XX genotípusúak kettőt-kettőt. Emiatt az ivari kromoszómához kötődő jellegek öröklődése a két nemben eltér egymástól. Az X ivari kromoszómához kötött jellegek öröklődésére általánosan jellemző, hogy az allélpár hiánya miatt a recesszív jellegek az XY genotípusú egyedekben gyakrabban jelennek meg. Az Y kromoszómához kötött jellegek pedig értelemszerűen csak azokban az egyedekben jelennek meg, amelyekben van Y kromoszóma.
Az ember ivari kromoszómái
Az ember X kromoszómája jóval nagyobb méretű, mint az Y kromoszóma. Az X kromoszómán a nemi sajátságokat meghatározó géneken kívül több létfontosságú gén is található. Az Y kromoszómagénjei elsősorban a here, vagyis a férfi ivari jelleg kialakításában játszanak szerepet.
