Egy genetikai kísérletben a veteményborsó két tulajdonságának, a virág és a maghéj színének alakulását vizsgálták. Homozigóta, piros virágú (AA) és sárga maghéjú (BB) egyedeket kereszteztek ugyancsak homozigóta, fehér virágú (aa) és zöld maghéjú (bb) egyedekkel. Az első utódnemzedék (F1) valamennyi egyede piros virágú és sárga maghéjú lett. Az F1 nemzedékegyedeinek egymás közti keresztezéséből származó F2 nemzedékben a következő arányt számolták: 9/16 rész piros virágú, sárga maghéjú, 3/16 rész piros virágú, zöld maghéjú, 3/16 rész fehér virágú, sárga maghéjú és 1/16 rész fehér virágú, zöld maghéjú utód.
A kísérlet eredményei alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a két jelleg domináns – recesszív módon és egymástól függetlenül öröklődik. A szülői nemzedék piros virágú és sárga maghéjú (AABB) egyedeinekhaploid ivarsejtjei kizárólag AB genotípusúak lehetnek, míg a fehér virágú, zöld maghéjú (aabb) egyedekben csak ab genotípusúivarsejtek képződhetnek. Az F1 nemzedékegyedei e kétféle ivarsejt egyesülésével jönnek létre. Genotípusuk szerint tehát mindkét jellegre nézve heterozigóták (AaBb). Fenotípusukból pedig arra következtethetünk, hogy a piros virágszín, illetve a sárga maghéj a domináns jelleg. A heterozigóta egyedekbenfüggetlen öröklődés esetén négyféle ivarsejt (AB, Ab, aB, ab) képződhet 25-25%-os arányban. Ezek egyesülésével az F2 nemzedékben négyféle fenotípus alakulhat ki 9 : 3 : 3 :1 arányban.
Két gén független öröklődése
A meiózis során a homológ kromoszómapárok tagjai elválnak egymástól, a diploid kiindulási sejtekbőlhaploid sejtek keletkeznek. Ha a két vizsgált gén („A” és „B”) nem ugyanazon a kromoszómán van, akkor alléljaik egymástól függetlenül kerülnek az utódsejtekbe. A különböző genotípusúivarsejtek (AB, ab, Ab, aB) kialakulásának esélye 25-25%.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
