Egy gén által meghatározott tulajdonságok öröklődése

Az öröklődés alapvető törvényszerűségeinek megismerését célszerű azokkal a tulajdonságokkal kezdeni, amelyek kialakításában egyetlen gén alléljai vesznek részt. Ezekben az esetekben a fenotípust az határozza meg, hogy az egyed sejtjeiben az adott génnek mely alléljai vannak jelen, és azok milyen kapcsolatban, kölcsönhatásban vannak egymással.

Intermedier öröklésmenet

Egy közismert kerti dísznövény, az oroszlánszáj virágszínét egyetlen gén két allélja (A1 és A2) alakítja ki. A piros virágú egyedekhomozigóták (A1A1), egymás közti keresztezésükből csupa piros virágú utód származik. A fehér virágúak ugyancsak homozigóták (A2A2), keresztezésük csak fehér virágú utódot ad. Egy genetikai vizsgálatban piros és fehér virágú egyedeketkereszteztek egymással. Az első utódnemzedék valamennyi egyedének virágai rózsaszínűek lettek. A szülői nemzedék (P) homozigóta piros (A1A1) és homozigóta fehér (A2A2) virágú egyedei a virágszínre nézve csak egyféle allélt örökíthetnek. A piros virágú egyedekhaploid ivarsejtjeibe csak A1, a fehér virágúakéba csak A2 allél kerülhet. Így az F1 nemzedék valamennyi egyede heterozigóta (A1A2) lesz. A heterozigóták virágszíne átmenetet mutat a szülői fenotípusok között. A két allél gyengíti egymás hatását, így a heterozigóták köztes, ún. intermedier fenotípusúak. Az F1 egyedekhaploid ivarsejtjeibe 50-50% valószínűséggel az A1 vagy az A2 allél kerülhet. Az ivarsejtek egyesülésével az F2 utódnemzedékben a piros, a rózsaszín és a fehér virágú utódok aránya 1 : 2 : 1.

A fentiekben vázolt intermedier öröklésmenetben a három különböző genotípus három eltérő fenotípust alakít ki, így az egyedek fenotípusából egyértelműen következtetni lehet a genotípusra.

Azonos genotípusú homozigóta egyedek keresztezése

Az intermedier öröklésmenet