A sejt vagy a szervezet génjeiben tárolt információk összessége, amely részt vesz a fenotípus kialakításában.

Az az egyed, amely diploid sejtjeiben valamely génre nézve két azonos allélt tartalmaz (pl. AA vagy aa).

Az ivarsejtekben a meiotikus osztódás során egymással párbaálló kromoszómák, melyeknek géntartalma és génelrendeződése túlnyomórészt megegyezik.

Egy meghatározott gén mutáció útján létrejött alternatív módosulatainak egyike.

Tulajdonságok átadása az utódoknak.

A genetikai állomány ugrásszerű, átmenet nélküli megváltozásának azon típusa, mely során a változás biokémiai szinten zajlik, és legfeljebb néhány bázispárt érint, és ez az aminosav-szekvencia változásához vezet. Ilyen eredetű megbetegedés például a fenilketonúria.

Keresztezés a recesszív fenotípusú (homozigóta recesszív genotípusú) egyeddel.

Olyan viszony egy gén két allélja között, amikor a heterozigóta egyedekben mindkét allél éppúgy megnyilvánul fenotípusosan, mint a homozigótákban. Például a heterozigóta AB vércsoportú egyének mind az A-, mind a B-vércsoport tulajdonságait mutatják.

Az öröklődés alaptörvényeit leíró három szabály. Első az uniformitás törvénye, kimondja, hogy egyforma, homozigóta szülők keresztezésével az utódnemzedék minden tagja egyforma. Második a hasadás szabálya, miszerint a második utódnemzedékben a szülői tulajdonságok újra megjelennek. Harmadikként a függetlenség szabálya szerepel, azaz a tulajdonságok egymástól függetlenül öröklődnek.

1822-től 1884-ig élt osztrák szerzetes, tudós, a genetikai alapelveinek megfogalmazója. Tanulmányai során különféle növények, elsősorban a borsó tulajdonságainak (például a virág színének) öröklődését tanulmányozta. Felállította az öröklődés alaptörvényeit, melyeket tiszteletére ma is Mendel-szabályoknak nevezünk.

Mérhető tulajdonságok pl. testtömeg, izom/ zsír arány, terméshozam stb. öröklődése. Több allélpáros öröklésmenetű, az utódok arányát statisztikus módszerrel becsülhetjük meg.

X kromoszómához kötötten öröklődő betegség, mely a fotoreceptorokat érinti. A vörös és zöld szín megkülönböztetésének a zavarával jár.

A bőr melanocytái által termelt festékanyag, két típusa van, a vöröses pheomelanin és a barnásfekete eumelanin. A melanin határozza meg a bőr színét. A melanocyták a melanint a környező hámsejteknek adják át, a hámsejtek sejtmagja körül a melann felhalmozódik, így védi a sejtmagban található DNS-t az UV sugárzás káros hatásától. Napsugárzás hatására fokozódik a melanin termelődése.

A magzatvíz állagának és mennyiségének megítélésére és a magzati sejtek szolgáló vizsgálati módszer. Több típusa van. Egyrészt egy fényforrással a hüvelyen felvezetett csövön keresztül megnézik a színét (a magzatburok megsértése nélkül), a szülés körüli napokban-hetekben. Másrészt a hasfalon keresztül ultrahang ellenőrzés mellett egy vékony tű segítségével mintát vehetnek a magzatvízből, genetikai vizsgálat céljából, általában a terhesség 14-18. hete körül (adott esetben később is elvégezhető).

A színanyagok / pigmentek / képzésének genetikai hatásra bekövetkező hiánya vagy lényeges csökkenése. Látható jelei növényeken pl. a faj többi egyedétől eltérő fehér virágszíne; állatok- emberek esetében a tolla, a szőre,a haja stb. fehér /szőke/, szeme a szivárványhártya festékhiánya miatt piros, bőre sápadt stb.

Kettő vagy több, genetikailag azonos egyed létrehozása.

Baktériumokat megfertőző vírusok.

Baktériumsejtben levő a baktériumkromoszómától független, kisebb méretű DNS-molekula.

A kiválasztott sejt, egyed vagy faj genetikai állományát, ezzel a tulajdonságkészletét megváltoztató eljárások összefoglaló neve.