Ha egy tulajdonságot egyetlen gén alléljai alakítják ki, akkor az egyed fenotípusát az dönti el, hogy milyen kölcsönhatás érvényesül a gén alléljai között. Az allélikus kölcsönhatásokat heterozigóta egyedekben lehet megfigyelni, hiszen azok a vizsgált génnek kétféle allélját tartalmazzák. Az allélikus kölcsönhatásoknak három alapvető típusa ismert.

Teljes dominancia esetén a gén egyik allélja elnyomja a másik hatását. Az egyed fenotípusát tehát az uralkodó vagyis a domináns allél határozza meg. A másik, a recesszív allél hatása nem jut érvényre, rejtve marad. A domináns allélt rendszerint nagybetűvel, a recesszívet pedig kisbetűvel jelöljük. Ilyen kölcsönhatás jellemző a borsó virágszínének kialakulásában. A domináns allél (jele: A) a homozigóta egyedekben (genotípus: AA) piros, a recesszív allél (jele: a), szintén a homozigótákban (genotípus: aa) fehér virágszínt alakít ki. A heterozigóták (genotípus: Aa) virágszíne piros.

Részleges dominancia estén az egyik allél gyengíti a másik hatását, így a heterozigóták köztes, úgynevezett intermedier fenotípusúak. Jól példázza ezt az oroszlánszáj virágszínének kialakulása. Az egyik allél (jele: A1) a homozigóta egyedekben (A1A1) piros, a másik allél (A2) szintén a homozigótákban (A2A2) fehér virágszínt eredményez. A heterozigóták (A1A2) szirmai ezzel szemben rózsaszínűek. Az A1 allél hatását az A2 gyengíti.

Biokémiai vizsgálattal kimutatható, hogy mind részleges, mind teljes dominancia esetén a heterozigóta egyedeksejtjeiben kb. 50-50% a működőképes és a nem működőképes enzim koncentrációja.

A kodominancia olyan, viszonylag ritka allélikus kölcsönhatás, amikor a két allél hatása egyforma erősséggel jelenik meg. Az emberi vércsoportallélok közül az IA önmagában A, az IB pedig B vércsoportot alakít ki. Az IAIB genotípusúheterozigótákAB vércsoportúak, azaz vörösvérsejtjeik felszínén mind a két vércsoportantigén megtalálható.

Kodominancia

Az emberi népességek genetikai állományának vizsgálatához fontos információkkal szolgálhat a vércsoportok meghatározása. Az ún. MN-vércsoportrendszerben az emberek genotípusa háromféle lehet. Az LMLM homozigótákban M jelű vércsoportanyag, az LNLN homozigótákban pedig N jelű vércsoportanyag található a vörösvértesteksejthártyájában. A LMLN heterozigótákvörösvértestein pedig mind az M, mind az N jelű anyag kimutatható. A heterozigóta egyénekben tehát a gén mindkét alléljának hatása teljes egészében érvényre jut a fenotípusban. Ez a jelenség a kodominancia, amely viszonylag ritka allélikus kölcsönhatás. Az MN-vércsoportnak nincs jelentősége a vérátömlesztésben.

A kodominancia