A legegyszerűbb esetekben (pl. veteményborsó virágszíne) a vizsgált tulajdonság kialakításában egyetlen gén vesz részt. Ilyenkor az egyed fenotípusát az határozza meg, hogy sejtjei a génnek mely alléljait tartalmazzák, és az allélok között milyen kölcsönhatás van.

Számos esetben több gén együttműködése alakítja ki a vizsgált jelleget. Ilyenkor fel kell deríteni, hogy a különböző gének és azok alléljai hogyan befolyásolják egymás hatását. A labrador szőrzetszínét például két gén alléljai alakítják ki. Ha az „A” gén által kódolt enzim (E1) nem működőképes, akkor a szőrzet aranysárga. Ha a „B” génben történik olyan mutáció, amely miatt a kódolt enzim (E2) elveszti aktivitását, akkor barna szőrzetszín alakul ki. Fekete szőrzetszín akkor jelenik meg, ha mindkét enzim működőképes.

Vannak olyan esetek is, amikor egy-egy gén több tulajdonság kialakulására hat. Az albínó emberekben például egy gén mutációja következtében nem képződik sötét színű festékanyag. Ezért hajuk, bőrük, szemük szivárványhártyája festékhiányos. Mindehhez szemtengelyferdülés és túlzott fényérzékenység is társul.

A labrador szőrzetszínének kialakulása