A baktériumtranszformáció és –konjugáció, valamint a vírusfertőzés mechanizmusának tisztázása vezetett arra a gondolatra, hogy baktériumok plazmidjába, illetve vírusok örökítő anyagába más szervezetekből származó DNS-t építsenek, és a mesterségesen létrehozott molekulákat bejuttassák baktérium-, illetve eukarióta sejtekbe, és ott működésre késztessék azokat. A kuta Plazmiddal végzett baktériumtranszformáció tások egy része arra irányult, hogy a bevitt gének segítségével nagy mennyiségben állítsanak elő gyakorlati szempontból is fontos fehérjéket. A gyógyszerek közül elsőként a cukorbetegek gyógyítására használt inzulint sikerült ipari méretekben előállítani géntechnológiai eljárással. Az emberi inzulint kódoló gént közönséges bélbaktérium plazmidjához kapcsolták. A mesterségesen kialakított plazmidot bejuttatták baktériumsejtekbe, ahol azok megsokszorozódtak. A sejtekben az inzulin génje működik, információtartalma átíródik mRNS-re, majd fehérjére. Az eljárás végén az inzulint megfelelő tisztítási eljárással kivonják a sejtekből. Hasonló géntechnológiai módszerrel állítottak elő olyan baktériumsejteket, amelyek növekedési hormont, immunrendszert erősítő fehérjét (interferon) stb. termelnek. Az élelmiszeriparban is alkalmaznak géntechnológiai módszerrel előállított fehérjéket, ilyen például a sajtgyártásban használt, a tej savanyodását előidéző enzim. A géntechnológiai eljárások környezetvédelmi szempontból is fontosak lehetnek, hiszen sikerült már kifejleszteni olyan baktériumokat is, amelyek mesterségesen bevitt gének segítségével képesek hatástalanítani a természetes úton nem bomló olajszármazékokat, egyes rovarirtó és növényvédő szereket, illetve egy sor más mérgező anyagot.

Idegen gén beépítése plazmidba