Biológia - 12. évfolyam | Sulinet Tudásbázis

Tananyag választó:

Cseres-tölgyesek

Hazánk legelterjedtebb erdőtársulása a cseres–tölgyes, amely az összes erdőterület mintegy harmadrészét teszi ki. Általában 250–450 mtengerszint feletti magasságban, meleg, meglehetősen száraz mikroklímában található. Lombkoronaszintjét a csertölgy és a kocsánytalan tölgy alkotja. A fák kiterjedt gyökérzetük miatt viszonylag távol állnak egymástól, ezért az erdő alja is világos, mert a ritkás lombkorona sok fényt en ged át. A kedvező fényviszonyoknak köszönhetően gazdag cserje- és gyepszint alakul ki. A cserjék között a galagonya, a kökény, a vadrózsa, a fagyal és a som a leggyakoribb.

Gyertyános-tölgyesek

Magyarországerdőségeinek negyede gyertyános tölgyes. Viszonylag hűvösebb, párásabb mikroklímában, rendszerint 400–600 mtengerszint feletti magasságban található. A tölgyek alatt a kevésbé fényigényesgyertyán alkotja a második lombkoronaszintet. Ennek a szintnek a jellemző fája a vadcseresznye és a hárs. A két lombkoronaszint miatt az erdő belsejébe kevesebb fény jut, ezért a cserjeszint fejletlen. A lombfakadás előtti, kora tavaszi aszpektus színpompás gyepszintjével tűnik ki. Jellemző növényei többek között az odvas keltike, a hóvirág, az ibolya, a salátaboglárka és a bogláros szellőrózsa. Ezek a hagymás-gumós növények a lomb fakadás előtt kihajtanak, virágoznak. Később termést érlelnek és föld feletti hajtásuk elszárad. A tápanyagokat föld alatti raktározó szerveikben halmozzák fel, ebből hajtanak ki a következő évben. A tavaszivirágszőnyegetnyárra a bükkösökére emlékeztető, kisebb fajgazdagságú aljnövényzet váltja fel.

Bükkösök

600 mtengerszint feletti magasságban, ahol a hőmérséklet a hazai jellemző értékek közül a legalacsonyabb és a levegő páratartalma a legmagasabb, bükkösök nőnek. A bükk idősebb korában fényigényes fa, gyökérzete a nagyobb csapadékmennyiség miatt kevéssé kiterjedt, ezért az erdő lombkoronaszintje zárt. Mivel lombfakadás után az erdő belsejébe nagyon kevés fény jut, a cserjeszint fejletlen, csak fiatal, még árnyéktűrőnövendék fák alkotják. A kora tavasziaszpektus hasonló a gyertyános tölgyesekéhez. A lombfakadás előtt nyíló hagymás–gumós növényekettavasszal és nyáronárnyékkedvelő növények, például madársóska, páfrányok, mohák követik.

Fenyvesek

Hazánkban a nyugati határszélen, az Alpokalján találhatók természetes kialakulású, őshonos fenyvesek. A fenyőknagy fényigényű fák, a sűrűn növő fenyőerdő belsejébe nagyon kevés fény jut. Ráadásul a lassan bomlófenyőtűk alatt gyenge minőségű, savas kémhatású talaj alakul ki. A szélsőséges körülményeket kevés növény tűri, ezért csekély szintezettségű, fajokban szegény társulás alakul ki. A fenyvesekgyepszintjébenpáfrányok, mohák fejlődnek, illetve a savas talajt kedvelő áfonyák és a gombák.