- 4 téma
- 1 gyűjtemény
adenin
Az adenin nukleotidok és nukleinsavak alkotásában résztvevő purin bázis, amely a heterociklikus aromás szerves vegyületek közé tartozik. DNS-ben timinnel kapcsolódva, míg RNS-ben uracillal kapcsolódva bázispárokat hoz létre, melyeket két-két hidrogénkötés tart össze. Az adenin ribózzal és három foszfátcsoporttal kapcsolódva adenozin-trifoszfátot (ATP) alkot, amely a sejtek anyagcseréjében és energiagazdálkodásában fontos szerepet játszó nukleotid.
adrenalin
Adrenalin A mellékvesevelő hormonja, amelynek hatása a szimpatikus idegrendszer
hatásait egészíti ki. A szervezetet megterhelő helyzetekben növeli a
vércukorszintet és emeli a vérnyomást a szívritmust, a légzésszámot, tágítja a vázizomzat ereit stb..
agytörzsi magvak
Az agytörzsben elhelyezkedő idegsejtek csoportosulásai. Az agytörzs alapállományát szövettanilag az idegpályák, vagyis a fehérállomány teszi ki, melyben a szürkeállomány agytörzsi magok formájában diffúzan helyezkedik el. Az agytörzsi magvak a gerincagyi szürkeállomány feldarabolódott folytatásának tekinthetők.
AIDS (szerzett immunhiányos tünetegyüttes)
A HIV (humán immundeficiencia vírus) által előidézett tünetegyüttes, mely általában a fertőzés után csak évek múlva jelentkezik. Elsősorban az immunrendszer sejtjeit pusztítja, s azok számának folyamatos csökkenése elősegíti a fertőzések és daganatok kialakulását. A vírus terjedésében a nyálkahártya kontaktus és a testfolyadékok (vér, anyatej, ondó) játszanak szerepet.
aktin
A legnagyobb mennyiségben megtalálható fehérje az eukarióta sejtekben. Átmérőjük 7-9 nm, összekapcsolódva citoszkeletális fehérjefonalakat, ún. mikrofilamentumokat alkotnak. Az aktin mikrofilamentumok párhuzamos kötegekbe rendeződhetnek, de felvehetnek térhálós szerkezetet is. Fontos szerepe van a szövetekben rögzített sejtek vázának kialakításában, a sejtalak meghatározásában, a sejtek egymáshoz történő kapcsolódásában, az eukarióta sejtek mozgásában, valamint az izomszövetek összehúzódási folyamataiban.
alapíz
Alapíz Az édes, a savanyú, a keserű és a sós ízek egyike. Ezek
keveredésével alakul ki a többi íz.
allélkicserélődés (DNS-szakaszok kicserélődése)
Egymásnak megfelelő homológ kromoszómák szerkezetileg hasonló vagy azonos szakaszainak, és a rajtuk elhelyezkedő allélok kölcsönös kicserélődése a meiózis folyamata során. Ennek következtében a kromoszómák genetikai összetétele megváltozik, új rekombináns kromoszómák jönnek létre.
allergia
Fajidegen anyag /antigén / által kiváltott túlzott mértékű immunreakció. Jellemző tünetei pl. bőrpír, kiütések, duzzanat, orr túlzott váladék-elválasztása, gégeödéma stb.
amiláz
Amiláz Emésztőenzim, amely a táplálékban levő keményítő emésztését
végzi semleges - enyhén lúgos közegben.. Tartós hatása esetén a keményítőből maltóz keletkezik.
anaerob
Olyan folyamat, életműködés vagy szervezet, amely működéséhez a légköri oxigén jelenlétét nem igényli. Vannak olyan anaerob szervezetek, melyek az oxigént egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben képesek elviselni. Az anaerob szervezetek az anaerob folyamatokban felszabaduló energiát hasznosítják. Ilyen folyamatok az erjedés és az anaerob légzés.
angolkór
D vitamin hiányában kialakuló, csontdefomálódásokkal járó betegség.
antigén
Antigén Immunválaszt kiváltó, idegen anyag.
antikodon
Antikodon A tRNS azon bázishármasa, amely a fehérjeszintéziskor az mRNS soron
következő kodonjával kapcsolódik a bázispárosodás szabályainak
megfelelően.
aorta
A szív bal kamrájából kilépő főverőér. A nagy vérkör kiinduló ere.
artéria (verőér)
Szívből kivezető ér, /ütőér, verőér/.
asztma
Allergiás eredetű betegség. Rohamokban jelentkező nehézlégzés, légszomj. A roham kiváltója lehet pl. lakáspor, szőr vagy tolltöredék, füst, virágpor stb.
azonosító fehérje (jelölő fehérje/ marker)
A marker fehérjék kitűnően alkalmazhatók bizonyos kísérletek során. Azt a pl. fehérjét jelöljük meg vele amit a kísérlet során nyomon akarunk követni. (Eredmény lehet a vizuális válasz vagy éppen annak hiánya is.) A kísérletező számára kapott válaszok mindig a marker fehérje típusától is függenek. Marker fehérjéket a gyógyászatban és kísérletes laborokban egyaránt használják.
bázispárok
A bázispárok egymással szemben elhelyezkedő nukleotidpárok a DNS-ben illetve RNS-ben, melyeket hidrogénkötések stabilizálnak. DNS-ben adeninnel(A) szemben mindig timin(T) található, közöttük két hidrogénkötés van. Guaninnal(G) szemben citozin(C) helyezkedik el, közöttük három hidrogénkötéssel. Az RNS-ben adeninnel szemben uracil(U) található timin helyett.
beágyazódás
A beágyazódás az embrionális fejlődés egyik eseménye, melynek során a hólyagcsíra (blasztociszta) a méh üregébe vándorol, megtapad a méhfalon, sejtjei emésztőenzimet termelnek, amitől a méhfal nyálkahártyája egy darabon feloldódik, majd a hólyagcsíra mélyen benyomul, besüllyed a méhfalba. Megemésztve az anyai ereket kapcsolatba kerül az anyai vérrel, ami tápanyagot biztosít a köldökzsinór kialakulásáig. A méh nyálkahártyája záródik a hólyagcsíra felett, megkezdődik az embrió kialakulása.
bélbaktérium
Olyan baktériumok, amelyek magasabbrendű szervezetek bélcsatornájában élnek, többségük szimbiózisban a szervezettel. A bélbaktériumok együttese alakítja ki a bélflórát. Az emberi vastagbélben több mint 400 fajta hasznos bélbaktérium él. Tömegük összesen 1,5 kg. A bélflóra egyensúlya nagyon fontos, mert egyes bélbaktériumok felelősek a nyomelemek visszaszívásáért (pl. Ca, Mg, Fe), vitaminok felépítéséért és számos más fontos folyamatért. A közöséges bélbaktérium (E. coli) a szervezet számára szükséges B12 és K-vitamint állít elő.
bélcsíra
Az állati-emberi egyedfejlődés kezdeti szakaszában a hólyagcsíra állapotot követő fejlődési forma. Két, majd három sejtrétegű képződmény.
bélflóra
Számos állat és az ember emésztőszervében élő mikroorganizmusok/ baktériumok gyűjtőneve. Az ide tartozó bélbaktériumok egy része közömbös, míg másik részük tápanyagokat bont (pl. cellulóz), vagy vitamint épít fel.(pl. B-vitaminok). A bélflóra a vastagbél felületén található. A bélflóra feladatai a következők: a vékony és a vastagbél nyálkahártyájának mechanikus védelme, nyomelemek visszaszívásában való részvétel (pl. Ca, Mg, Fe), az immunrendszer ellenanyag termelésre való késztetése, patogén mikroorganizmusok szaporodásának a gátlása.
belső elválasztású mirigy (endokrin mirigy)
Olyan mirigy, amelyik a váladékát testfolyadékokba /pl. vér, nyirok, szövetnedv / üríti.
belső fül
A belső fül a hallás és az egyensúlyérzékelés összetett érzékszerve, külső csontos és belső hártyás labirintusból áll. A hártyás labirintus központi részei a tömlőcske és zsákocska, amelyek a fej térbeli helyzetét érzékelik. A tömlőcskéből indul a három félkörös ívjárat, bennük szöggyorsulásreceptorok vannak. A belső fül hallószervi része a csiga, benne helyezkedik el a Corti-féle szerv, amelynek szőrsejtjei alakítják a rezgéseket ingerületté.
beszéd
A hangkommunikáció legfejlettebb formája. Lehetővé teszi az emberi társadalomban az információáramlást, munkaszervezést, tanulást stb.
biogén elemek
Azoknak az elemeknek az összefoglaló neve, amelyek az élő szervezetek anyagainak felépítésében részt vesznek, szerepük az életfolyamatokban tisztázott.
biológiai oxidáció (sejtlégzés)
A szerves anyagok lassú elégetése a sejtekben szén-dioxiddá és vízzé, amely során nagy mennyiségű, az életműködésekhez felhasználható energia szabadul fel. A folyamat másik neve sejtlégzés.
bordaközi izmok
A bordák közt elhelyezkedő harántcsíkolt izmok. A bordaközi izmok fontos szerepet játszanak a belégzés és kilégzés folyamatában. Mivel a tüdő önálló mozgásra nem képes, tágulása passzívan követi a mellkas térfogatváltozását, amit a rekesz és bordaközi izmok biztosítanak. Megkülönböztetünk belső és külső bordaközi izmokat. A külső bordaközi izmok összehúzódása a bordákat emeli, a mellkas térfogatát növeli (belégzés). A belső bordaközi izmok a bordákat süllyesztik, ami csökkenti a mellkas térfogatát (kilégzés).
bőrreceptorok
Kültakaróban - bőrben - elhelyezkedő, a külső környezet hatásait felfogó érzéksejtek, érzékelő testecskék vagy szabad idegvégződések. Funkciójuk szerint megkülönböztetünk termoreceptort, mechanoreceptort, fájdalomérzékelő receptort. Gerinctelenek bőrében előfordulhatnak fotoreceptorok, kemoreceptorok is.
B-sejt (B-limfocita)
A humorális, azaz a specifikus ellenanyagtermelésével váró immunválaszt biztosító sejttípus. Termelője a csontvelő.
célsejt
Speciális sejtfelszíni receptorokkal rendelkező sejtek, amelyek egy adott hormon megkötésére képesek. A hormon megkötése a célsejt működését megváltoztatja, ez a hormonális szabályozás működésének alapja.
C-vitamin (aszkorbinsav)
A vízoldékony vitaminok csoportjába tartozik a C-vitamin. Mivel szervezetünk képtelen önmaga előállítani így a táplálékkal kell felvennünk a szükséges C-vitamin mennyiségét. Jótékony hatásai: antioxidáns, fokozza szervezetünkben az immunrendszer működését, növeli a fehérvérsejtek számát, fokozza működésüket. A nem megfelelő mennyiségű C-vitamin bevitel következményei a következők: vérzékenység, ínysorvadás, izombántalmak, a fertőzésekkel szembeni fogékonyság és gyulladások kialakulása figyelhető meg.
csap
Csap A szem ideghártyájában levő receptorsejtek egyik típusa. A
színérzékelés és az éleslátás receptorsejtjei, de félhomályban nem
működnek, csak erős fényben.
csarnokvíz
A sugártest által termelt, szemcsarnokot kitöltő enyhén lúgos folyadék, melynek fontos szerepe van a szaruhártya, az üvegtest és a szemlencse táplálásában, a szem belső nyomásának fenntartásában.
csatornafehérje
A transzportfehérjék egy típusa a csatornafehérje. A csatornafehérjék csak passzív transzportot képesek végezni.
csonthártya
A csontokat kívülről borító kötőszövetes hártya, ebben futnak a csontot ellátó erek és idegek.
csúcspotenciál
Csúcspotenciál Az akciós potenciálhullám idején mérhető legnagyobb
potenciálkülönbség.
denaturáció
Fehérje vagy nukleinsav molekulák térszerkezetének visszafordíthatatlan megváltozása, aminek következményeként elvesztik a biológiai aktivitásukat. Bekövetkezhet magas hőmérsékleten, erős savak vagy lúgok hatására, továbbá a nehézfémvegyületek ionjainak kötődése miatt stb.
DNS (dezoxiribonukleinsav)
A nukleinsavak egyik típusa, melyben a nukleotidok dezoxiribózt tartalmaznak. A Prokarióták és eukarióták örökítőanyaga.
dobhártya
Dobhártya Rugalmas, kötőszövetes hártya, amelyet a külső hallójáraton
érkező hanghullámok rezgésbe hoznak. A rezgéseket a hallócsontocskák
felé továbbítja.
D-vitamin
(Kalciferol) A zsírban oldódó vitaminok közé tartozik. Szervezetünkben az UV sugárzás hatására képződhet. Kétféle D-vitamin létezik: A D2 és D3. A D-vitamin szükséges: a csontképződéshez és azok egészséges fejlődéséhez, a kalcium és foszfor beépüléséhez stb. Bőrünk a D-vitamin képzésének és raktározásának a helye is.
ejakuláció (magömlés)
Magömlés. A hímivarsejteket tartalmazó ondó kilövellése a hímivarszervből.
elvonatkoztatás (absztrakció)
Az elvonatkoztatás (absztrakció) esetében gondolkodás során a kiemeljük a tárgyak, jelenségek, fogalmak lényegesnek tartott jellemzőit, és ezeket elvonatkoztatjuk az általános, számunkra lényegtelen jellemzőitől. Ilyen absztraktív gondolkodás a matematikai gondolkodás.
embrió
A beágyazódás közben megindul az embrió kialakulása. Az amnionüregben fejlődik az embrió, és a szikhólyagból táplálkozik eleinte. Embrióról a megtermékenyítést követő 2. héttől a 12. hétig beszélünk.
emésztés
A nagy molekulaméretű energiát szolgáltató tápanyagok (fehérjék, szénhidrátok, zsírok) lebontása enzimek segítségével monomerekre. Erre azért van szükség mivel nagy molekulaméretük miatt a szervezetben a membránokon nem transzportálhatók.
emulgeálás
Két, egymásban nem elegyedő folyadék /pl.víz és olaj / kolloid rendszerré szétoszlatása egymásban.
endoplazmatikus retikulum (endoplazmatikus hálózat)
A maghártyát a sejthártyával összekötő, az egész sejtet behálózó csatornaszerű, csöves, bonyolult szerkezet. Belső része a zsákszerű üregekből, tasakokból áll, a külső felszín a szintetizáló felszín. A külső felszín alapján két csoportja oszthatók: durva felszínű endoplazmatikus retikulum (DER), ill. sima felszínű endoplazmatikus retikulum (SER). A magasabbrendű növények és az állatok csaknem minden sejtjében megtalálhatóak.
epesavak
Epesavak Szteránvázas, poláris és apoláris molekularészt tartalmazó vegyületek. Az epében levő epesavas sók a táplálékban levő zsírok emulzióját
(a vizes közegben kialakuló apró cseppecskéit) stabilizálják, és így
lehetővé teszik a zsírok emésztését.
erekció (merevedés)
Merevedés. A hímvessző vérbősége miatt fellépő megnagyobbodása a szexuális izgalom hatására.
érelmeszesedés
A nagy és a közepes artériák falának rugalmasságvesztése, megkeményedése. Kiváltója lehet a koleszterin és az ebbe beépülő mészlerakódása. Ezek hatása a rugalmas rostok pusztulását váltja ki..
érzékelés
Az a folyamat, amelyben az inger ingerületté alakul, majd az a központi idegrendszerben tudatosul.
érzékszerv
A külvilág ingereinek befogadására kialakult szervek. Emberben ilyen szerv a szem, a fül, az orr, a nyelv és a bőr.
érzet
Válaszreakció a környezet ingereire.
érző idegsejt (érzőneuron)
Az ingerek felvételére specializálódott idegsejt típus. A szervezetet kívülről ill. belülről érő hatások hozzák őket ingerületbe. Az ingerületet a központi idegrendszerbe továbbítják.
eukarióta
Azok az élőlények, amelyek sejtjeiben valódi, a sejtplazmától maghártyával elhatárolt sejtmag van. A sejtmagon kívül sejtplazmájukban még sokféle sejtalkotó (pl. színtest) található. Az élőlények nagy része ebbe a csoportba tartozik (egysejtű eukarióták, növények, állatok, gombák).
extrapiramidális pálya
az epe bilirubinjának véráramba kerülésével kialakult kórkép. megjelenése májbetegségre, epepangásra utal.
fájdalomérzet
A testet érő károsító hatások által kiváltott szubjektív érzet.
farkasvakság
Egy A-vitamin hiányában vagy egy örökletes betegség (retinitis pigmentosa) következtében fellépő látáscsökkenéssel járó állapot, amikor a beteg rosszul megvilágított helyen, szürkületben, félhomályban feltűnően rosszul lát. A szem nem képes alkalmazkodni a fény utáni sötétséghez, aminek oka a pálcikák pusztulása.
fedőhártya
A belső fülben a szőrsejtekre hajló hártya a fedőhártya. A receptorokat vagy a szőrsejteket szinapszisok kötik össze a hallóideg rostjaival. A csiga folyadékrezgése megrezegteti az alaphártyát amin a szőrsejtek (receptorsejtek) ülnek. Ezek a receptorok/szőrsejtek nekinyomódnak a fedőlemezhez. A fedőlemezre ható mechanikai inger elektromos impulzusként továbbítódik.
fehérvérsejt
olyan állati szerv, amelyben a biológiai folyamatok energiája fény energiája formájában szabadul fel. a hazai fajok közül legismertebb a szentjánosbogár, a trópusokon több rovarfaj, valamint a mélytengerek élővilágának számos rák, lábasfejű és halfaja rendelkezik ezzel a különleges szervvel.
félkörös ívjárat
Az egyensúlyérző szerv egyik része a belső fülben. A fej mozgásait érzékeli.
felszálló pályák
a szerves anyagok lebontásának folyamata a sejtekben, oxigén jelenlétében. a folyamat során szén-dioxid, víz és különböző bomlástermékek képződnek. a szerves anyagok energiatartalma az életműködésekhez szükséges kémiai energiává és hővé alakul.
fényszakasz
Fényszakasz A fotoszintézisnek az a szakasza, amelyben fényenergia
felhasználásával ATP képződik, és a víz bontásából származó
hidrogént NADP+ molekulák kötik meg. A
zöld színtestek belső membránrendszerében megy végbe.
feszítőizom
A feszítőizmok összehúzódása az ízület kiegyenesedését eredményezi.
fogbél
Fogbél A fogak belsejében levő fogüreget kitöltő kötőszövet, amely idegeket t
és ereket tartalmaz, ezek látják el táplálékkal és oxigénnel a fog élő szöveteit.
fogszuvasodás
Gyakori fogbetegség. A fog zománcának sérülése után a védtelenné vált dentin pusztulásával kialakult lyuk.
fotorendszer
Fotorendszerek A zöld színtest belső membránjaiban levő, klorofillokat,
karotinoidokat tartalmazó összetett fehérjékből álló
molekularendszerek. A fotoszintézis fényszakaszában a fényenergia összegyűjtését végzik, valamint a vízből származó
elektronokat továbbítják a NADP+ felé.
fotoszintetikus pigment (fénymegkötő színanyag)
A fotoszintézis során a fény energiáját elnyelő és továbbító szerves vegyületek, amelyek könnyen gerjeszthető (delokalizált) elektronrendszerrel rendelkeznek. Zöld növények színtestjeiben általában klorofill, valamint karotinoid típusú fotoszintetikus pigmentek vannak, amelyek pigmentrendszerekbe tömörülnek. Algákban előfordulnak fikobillin típusú pigmentek is (fikoeritrin, fikocianin). A fényenergia felvételével gerjesztett állapotba kerülnek, elektront adnak le, amely végighalad egy elektrontranszportláncon, majd az energia szerves vegyületek létrehozására fordítódik.
fotoszintézis
A fotoszintézis olyan anyagcsere-folyamat, melynek során a napfény energiájának felhasználásával szén-dioxidból, vízből és ásványi anyagokból szerves anyagok és oxigén képződik.
függesztőöv
Azoknak a a csontoknak az összefoglaló neve, melyek a végtagokat a törzshöz rögzítik. Az alsó végtag függesztőöve a medenceöv, a felső végtag függesztőöve pedig a vállöv.
fül
Halló és egyensúlyérző összetett érzékszerv. Három részre tagolódik: külső, középső és belső fül. Az emberi fül csak a 16 Hz-20 000 Hz közötti rezgésszámra érzékeny.
fülkürt (Eustach-kürt)
A garatot a középfüllel összekötő szakasz. Feladata a dobhártya két oldalán uralkodó nyomás kiegyenlítése. Nyeléskor és ásításkor nyílik meg.
garat
A felső légutak része, előre az orrüreggel és a szájüreggel, hátrafelé a nyelőcsővel és a gégével közlekedik.
gátló szinapszis
A szinapszisok az idegsejtek között alakítanak ki kapcsolatot, működésük alapján gátló és serkentő szinapszisokat különböztetünk meg. A gátló szinapszis ingerületátvivő anyagai (pl. gamma-amino-vajsav) hatására a membrán hiperpolarizálódik, így kisebb valószínűséggel keletkezik akciós potenciál, aminek hatására az ingerület nem terjed tovább.
gén
Gén A DNS-molekula azon szakasza, amely egy fehérje aminosav sorrendjét, illetve egy RNS bázissorrendjét kódolja.
genetikai kód
Az élőlények tulajdonságait, közelebbről azok megvalósulását lehetővé tevő fehérjék felépítését tartalmazó információk rendszere. Ezt a sejt DNS ill. egyes vírusok RNS molekulái képesek rögzíteni és továbbadni.
genny
Az elpusztult kórokozók, az őket fagocitált granulociták(elpusztulnak a fagocitózist követően) és a szöveti sejtek maradványai/törmelékei együttesen alkotják a gennyet.
gerincvelő
Más néven gerincagy, a gerinccsatornában az öreglyuktól a második ágyéki csigolyáig tartó szerv, a csigolyák csontos burka veszi körül. Működése elválaszthatatlan az agyvelőtől. Nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti tájékokra osztható. Szövettanilag két részből áll: belül található a szürkeállomány (pillangó forma) a sejttestekkel, kívül a fehérállomány a pályarendszerrel.
gliasejtek
a lipoidok egyik típusa, molekulájában a glicerin két -oh csoportját zsírsav, a harmadika foszforsav észteresíti. a molekulának poláris és apolásis részei vannak. szerepük van pl. a biológiai hártyák képzésében stb.
golyva
(struma) A pajzsmirigy megnagyobbodása. A betegség kialakulásának számos oka lehet: jódhiány, autoimmun betegség, gyulladás, rosszindulatú elváltozások. A golyva kezelés nélkül nyomhatja a légcsövet, a hangszálakat, fulladáshoz vezethet. Egyes változatai a pajzmirigy hormontúltermelésével járnak, ennek következményei: magas pulzusszám, szívproblémák, kórosan felgyorsult anyagcsere, nagymértékű fogyás.
granulocita
Granulocita A fehérvérsejtek egyik típusa. A lebenyezett magvú sejtek kisméretű
idegen szemcsék bekebelezésére (endocitózisra) képes.
gránum
Gránum A zöld színtest belső hártyarendszerén elhelyezkedő, lapos membránzsákokból álló oszlop. A
színtestben általában nagyobb számban található.
gyomorfekély
A gyomor nyálkahártyájának felmaródásával kialakuló betegség. Közvetlen oka a pepszin és a gyomorsav túltengése, amit kiválthat a helytelen táplálkozás, az alkoholizmus, de tartós stressz is.
gyulladás
A gyulladás a szervezetet érő káros behatás által kiváltott reakció. Bakteriális- és vírusfertőzések, továbbá fizikális és kémiai behatások nyomán kialakult szöveti elváltozások összessége, mely sejtbeszűrődéssel, aktív izgalmi tünetekkel jár. A gyulladás helyi tünetei a duzzanat, fájdalom, hőmérséklet emelkedés, bőrpír és adott esetben funkciókiesés
hallás
A levegőben vagy vízben terjedő hangrezgések érzékelése.
hallóideg
A VIII. agyideg az ún. halló és egyensúlyozó ideg (érző ideg). A hídból kilépő rostjai a belső füli labirintusszervet látják el érző rostokkal.
hám
A magasabbrendű állatok hámszövetből álló kültakarója.
haploid (egyszeres kromoszómaszerelvényű)
Olyan sejt vagy szervezet, amely egyszeres kromoszómakészlettel rendelkezik. Az állatok és így az ember ivarsejtjei haploidok, testi sejtjei diploidok. Megtermékenyítéskor a két haploid ivarsejt (az apai és az anyai) egyesül, és kombinációjuk kialakítja az új egyed diploid génkészletét.
hidrolízis
Az adott molekula vízzel történő reakciója, mely a molekula felbomlásához vezet. Az emésztés folyamatában nagyon fontos szerepet játszik a makromolekulák hidrolízise, amely a makromolekulákat, kisebb építőegységekre, monomerekre bontja. Az előbélben már a szájüregben megkezdődik a táplálékok emésztése, a nyálamiláz a poliszacharidok hidrolízisét kezdi meg. A nyálban, kis mennyiségben a lipáz nevű enzim is megtalálható, amely a trigliceridek hidrolízisét kezdi.
hipotalamusz
A köztiagy része. A létfenntartó működéseket szabályozó vegetatív idegrendszer központja.
HIV (humán immunhiány vírus)
Humán immundeficiencia vírus (HIV) a lentivírusokhoz tartozik (tagja a retrovírus családnak), ez okozza a szerzett immunhiányos betegséget (AIDS). A vírus a szervezet immunsejtjeit támadja meg, majd bennük szaporodik és kiszabadulva újabb sejteket fertőz. AIDS esetén az immunrendszer védekezőképessége megszűnik, ami miatt életveszélyes opportunista fertőzéseknek lesz a szervezet kitéve. HIV-fertőzés terjedhet vérátömlesztéssel, szexuális kontaktussal, vagy anyatej révén.
homológ kromoszómák
Az ivarsejtekben a meiotikus osztódás során egymással párbaálló kromoszómák, melyeknek géntartalma és génelrendeződése túlnyomórészt megegyezik.
hormon
Belsőelválasztású mirigyekben illetve meghatározott szöveti sejtekben termelődő kémiailag különböző vegyületek, amelyek a célsejtek működését igen kis koncentrációban is jellemző módon megváltoztatják.
hozzászokás
Egy adott inger csak bizonyos ideig képes ingerületet kiváltani a szervezetben. Ez a különböző ingerek esetében más- és más lehet. Ennek oka a hosszan fennálló inger hatására bekövetkező tartós depolarizáció a receptorsejtekben vagy a receptorok telődése a tartósan vagy magas koncentrációban jelen lévő molekulák (ligandok) miatt. Ezt befolyásolja a receptorok száma (receptorsűrűség), a ligand-receptor kötődés erőssége és a ligand leválásának sebessége a receptorról. Emellett bonyolultabb szabályozó folyamatok (idegi és molekuláris) is részt vesznek a folyamatban.
hőszabályozás
A szervezet közel állandó hőmérsékletét biztosító mechanizmusok. A túlzott felmelegedést a növényi és az állati szervezetek a párologtatás fokozódásával csökkentik. A lehűlés ellen a szőrképletek, a kültakaró megvastagodása, a zsírréteg gyarapodása stb. és az aktív mozgás véd
húgysav
Fehér színű, kristályos vegyület. Olvadáspontja nincs, mert mielőtt megolvadna, elbomlik, elszenesedik. Kétértékű savként viselkedik. Az emberi vizeletben kis mennyiségben kimutatható, mint a purinanyagcsere végterméke.Savas jellege miatt lúgokban oldódik. Gyakran gyógyszerek szintézisénél alkalmazzák.
hüvely
(vagina) kb. 8-10 cm hosszú, erősen redőzött nyálkahártyájú, izmos felú, tágulékony, csőszerű képlet, a nő párzószerve. Külső nyílását a kisajkak határolják. Szüléskor többszörösre tágul a szülőcsatorna része.
ideg-izom szinapszis
Az izom összhúzódását a simaizmokban a vegetatív neuronok, a harántcsíkolt izmokban a mozgató neuronok ingerülete váltja ki. Az idegroston végighaladó ingerület ideg-izom közötti szinapszisban tevődik át az izomrost membránjára. A szinapszis felől érkező elektromos impulzus az izomrost membránjában akciós potenciált idéz elő, amely az ingerlés helétől végigterjed az izomrostmembránján. A depolarizációs folyamat hatása eljut a membrán alatt elhelyezkedő aktin és miozin fehérjeszálakól álló izomfonalakig. Hatására az összehúzékony izomfonalak aktinszálai behúzódnak a miozinszálak közé, így az izomfonal hossza megrövidül. Az összehúzódást az akciós potenciál továbbhaladása után elernyedés követi.
immunitás
Immunitás Védettség valamilyen kórokozó antigénnel szemben.
influenza
RNS vírusok által okozott fertőző betegség, emly a légzési szervrendszert érinti. Emlősök között cseppfertőzés vagy érintkezés útján terjed. Tünetei: láz, izomfájdalom, elesettség, később pedig száraz köhögés.
ingerküszöb
Két féle ingerküszöböt különböztetünk meg. Az Abszolút alsó ingerküszöb: az a legkisebb inger, amelyet már érzékelni tudunk, ez a látás esetében a 400 nanométer. Abszolút felső ingerküszöb: az a legnagyobb erősségű inger, amelyet még képesek vagyunk érzékelni, ami látás esetén 700 nanométer.Két inger között legkisebb érzkelhető különbséget pedig különbségi küszöbnek nevezzük.
ínhártya
Ínhártya A szemgolyó legkülső, kötőszövetes rétege, amely az ember szeme fehérjét
alkotja.
ivari kromoszóma
Az ivar kialakulásában szerepet játszó géneket (is) tartalmazó kromoszómák.
ízlelőbimbók
Az ízérzősejteket tartalmazó sejtcsoportok a szájüregben. Nagy részük a nyelv felszínén helyezkedik el.
izomláz
Megerőltető izommunka után az izmok fájdalma a felszaporodott anyagcseretermékek pl. a tejsav miatt.
izompólya
Izompólya Az izom kötőszövetes burka, amelyben az ebben futó erek és idegek
lépnek be az izomba.
izomrost
A vázizomzat és a szívizom felépítő egysége. Több cm hosszú, soksejtmagvú, hosszirányba futó összehúzékony fehérjéket /miofibrillumokat / tartalmazó képződmények.
izomtónus
A vázizomzat állandó, kisfokú feszültsége. Elengedhetetlen a testtartás kialakításában. Idegi szabályozás alakítja ki, átmeneti megszűnése az ájulás és az eszméletvesztés.
ízület
A csontok mozgatható összeköttetése, kapcsolata.
karbamid
A szervezetben az urea ciklus során a vizelettel kiválasztódó végtermék az emlős szervezetben. Színtelen, kristályos vegyület, ami vízben és alkoholban egyaránt jól oldódik.
keringési perctérfogat
A szív által egy perc alatt továbbított vérmennyiség. A szív egy perc alatti összehúzódásainak száma (kb.65) és az egy összehúzódás alatt továbbított vérmennyiság(kb. 70-80 ml) szorzata. A keringési perctérfogat így kb. 5 dm3. Ez azt jelenti, hogy egy perc alatt a teljes vértérfogat megfordul mind a kis vérkörben, mind pedig a nagy vérkörben. Nagyobb igénybevétel esetén a keringési perctérfogat a nyugalmi érték többszörösére emelkedhet.
kinin
Keserű ízű, természetes fehér kristályos alkaloid, amelynek gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, lázcsillapító hatása ismert. Malária gyógyszerekhez is használják. Igaz laborban szintetizálták, egyetlen ismert természetes forrása a cinkona fa kérge.
kis vérkör
A tüdő saját keringési rendszere. A szív jobb kamrájából lép ki és a tüdőbe szállítja a vénás vért a tüdőartérián át. Itt a vér oxigénnel telítődik, majd a tüdővénákon keresztül a bal pitvarba kerül vissza az oxigenált vér.
klimax (menopauza/változó kor)
1.) A szukcesszió zárótársulása, az adott környezeti viszonyok között a legnagyobb produktivitású társulás kialakulása. 2.) Klimartérium, menopauza, a változás évei. A női nemi működés megszűnése.
K-Na pumpa
Membránban elhelyzekedő ioncsatorna, melynek funkciója a nyugalmi membránpotenciál fenntartása. A csatornán keresztül 3 kálium-ion kerül be a sejtbe, míg 2 nátrium-ion kerül kia sejtből ATP bontása közben.
koaguláció
Kicsapás. Kismolekulák összecsapzódása .
kodon
Genetikai kód, egy aminosavat kódoló bázishármas (triplet).
koponya
A fej vázát alkotó csontok összessége. Két része van, az agykoponya és az arckoponya. Az agykoponya tartalmazza és védelmezi az agyat, az arckoponya a szem-, orrüreget és a szájat. A fül a kettő határán helyezkedik el. Az agykoponya összecsontosulása a születés utáni első évben történik.
könny
A szárazföldi gerincesek könnymirigye által termelt folyadék. Funkciója a szaruhártya nedvesen tartása mellett a szem fertőzésektől megvédése a baktériumellenes lizozim enzimjével.
központi idegrendszer
Az idegrendszer része, az agyból és a gerincvelőből áll.
kromoszóma
Örökítő anyagból és fehérjékből álló képződmény a sejtmagban.
K-vitamin
Más néven fillokinon. A zsíroldékony vitaminok családjába tartozik, két altípusa ismert. Zöldségekben fordul elő, és az egészséges bélflóra baktériumai is termelik. Szükséges az egészséges csontfejlődéshez és a véralvadási faktorok képzéséhez. Hiányában vérzékenység, elhúzódó véralvadás tapasztalható.
Langerhans-szigetek
Hasnyálmirigy belső elválasztású részét alkotó sejtcsoportok. Szerepük az inzulin, glukagon és a szomatosztatin, stb. előállítása
látóideg
A második agyideg, a látórendszer része. A retina és az agyi központok közötti kapcsolat megteremtéséért, azaz az információ agyba való továbbításáért felel. A szem hátsó pólusából lép ki, az agyalapon részlegesen kereszteződnek, és ezután lépnek be az agyvelőbe.
légcsere
Légcsere Levegő kicserélése a légkör és a tüdő légzőfelülete között a be- és kilégzés során.
légzési perctérfogat
Egy perc alatt belélegzett összes levegőtérfogat. Számértéke az egy légvétellel belélegzett levegőtérfogat és a légzési frekvencia szorzata. Ez egy átlagos felnőtt embernél körülbelül 6 liter, mivel egy légvétellel 0.5 liter levegőhöz jutunk, és átlagosan percenként 12-szer veszünk levegőt.
légzőizmok
A légzés folyamatában résztvevő, mellüreget határoló izmok összessége. Elsősorban a külső bordaközi izmok és a rekeszizom munkája járul hozzá a légzéshez, belégzéskor mindkét izom összehúzódik. Légzési nehézségek esetén a légzési segédizmok, például mellizmok egy része is bekapcsolódik a légzőizmok munkájába.
magplazma
Magplazma Karioplazma. A sejtmag alapállománya a sejtmaghártyán belül. Belőle alakulnak ki a sejtosztódás alatt a
kromoszómák.
magvacska (sejtmagvacska)
A maghártyával körülvett sejtmagon belül egy hártyával körül nem határolt rész a magvacska. Fehérjéket és nukleinsavakat tartalmaz. A fehérjeszintézishez szükséges átírási folyamat (transzkripció) itt játszódik le, mivel ez a rész tartalmazza a riboszómális RNS-t.
magzat
A terhesség 9. hetétől a megszületésig a fejlődő egyedet magzatnak nevezzük. A magzat a méhben fejlődik, a magzatvíz és a magzatburok veszi körül. Tápanyagait édesanyjától a köldökzsinóron keresztül a közös keringéssel veszi fel. Átlagosan 280 nap után a magzat a szülőcsatornán keresztül világra jön.
magzatburok-hormon (HCG)
Humán choriogonadotropin hormon. A petesejt beágyazódása után a magzatburok által termelt magzatburok-hormon, amely a sárgatest és a progeszterontermelés terhesség alatti fenntartásáért, ezáltal a terhesség megtartásáért felel az első harmadban. Vizeletben való jelenléte a terhesség korai kimutatására alkalmas.
magzatvíz
A magzatburkon belül elhelyezkedő, a magzatot körülvevő, semleges pH-jú, vízszerű folyadék. Szerepe többrétű: mechanikai védelmet biztosít a magzat számára, segít az állandó hőmérséklet fenntartásában, és szerepe van a tüdő egészséges fejlődésében. Mennyisége a 9. hónapra eléri az 1.3 litert.
méh
1.) Az ízeltlábúak törzsének rovarok osztályába, a hártyásszárnyúak rendjébe tatozó állatok.2.) Az emlősek nőstényeinek izmos belső nemi szerve.
méhlepény
A méhben fejlődő magzatot tápláló szerv. A köldökzsinór köti össze a fejlődő magzattal.
meiózis
Meiózis Számfelező sejtosztódás, amikor a kiindulási diploid sejtből négyhaploid utódsejt alakul ki. Az utódsejtek genetikai állománya a
kiindulási sejttől és egymástól is eltér.
mellékvesevelő
A vesék felső részén elhelyezkedő páros szerv belső állománya. A velőállomány idegrendszeri eredetű sejtekből áll, nagyméretű sejtjei döntően adrenalint termelnek. Ezek a hormonok szimpatikus idegrendszeri hatások kialakításáért felelősek.
membrán (biológiai membrán)
Sejtek belső állományát a külső terektől, illetve víztereket egymástól elhatároló képződmény. A biológiai membránok jellemzője, hogy kettős lipidréteg alkotja. A lipidek hidrofób farki részükkel egymás felé fordulva alkotják a membrán belső rétegét. A membrán feladata az elhatárolás mellett a kapcsolat fenntartása, az anyagforgalom biztosítása.
membránfehérje
a vérnek az érfalra gyakorolt feszítő hatása.
membránhólyag (vakuolum)
A növényi sejtplazmában található, membránnal körülhatárolt üregek, melyek tartalmazhatnak folyékony, szilárd, gáz halmazállapotú anyagot. Kitöltheti vizes oldat, mely tartalmazhat szervetlen sókat, szerves savakat, cukrokat, stb. Amennyiben tejnedv tölti ki, abban oldott állapotban anyagcsere-termékek találhatók. A vakuólum tartalmazhat zárványokat is.
memória
Emlékezet, az elme információrögzítő, információtároló és információ előhívó képességét jelenti.
méregtelenítés
A szervezet számára káros anyagoknak, vagy veszélytelen anyagok káros bomlástermékeinek eltávolítása a méregtelenítés. A szervezet legfőbb méregtelenítő szerve a máj, mely különböző mechanizmusokkal hatástalanítja a káros anyagokat, melyek aztán széklettel vagy vizelettel kiválasztódnak.
miozin
Fehérje, mely az aktin nevű izomfehérjével együtt az izom összehúzódásáért felelős.
monocita
Monocita A fehérvérsejtek egyik típusa. Nagy, bab alakú sejtmagjáról ismerhető fel, nagyméretű idegen szemcsék, idegen sejtek bekebelezésére (endocitózis) képes.
mozgató idegsejt (mozgató neuron)
A mozgató idegsejt egy idegsejt-típus. Feladata a végrehajtó szervhez, leggyakrabban izomhoz közvetíteni a jelet. Az idegsejt sejttestje elhelyezkedhet a központi idegrendszerben (agyvelő, gerincvelő), vagy valamelyik dúcban, axonja viszont minden esetben kirajzik a központi idegrendszerből, izomsejtek működésére hat.
mozgató neuron (mozgató idegsejt)
Az idegsejtek azon típusa, amely a választevékenységet végző szerv, azaz az effektor beidegzését végzi el. Sejttestje általában a központi idegrendszer valamely részén helyezkedik el, de előfordulhat a dúcokban is. Axonja kilép a közponzi idegrendszerből, és így közvetlenül vagy közvetetten hat az effektorra.
mozgatómező (mozgatókéreg)
A homloklebeny hátsó részében elhelyezkedő terület, mely a vázizmok akaratlagos mozgatásáért felel.
mutálás
Pubertás során a gége hirtelen növekedése következtében a fiúk hangja megváltozik, fokozatosan kialakul a férfiakra jellemző hangmagasság. Ezt a folyamatot nevezzük hangváltozásnak, azaz mutálásnak.
nátha
Köhögéssel, nyálkahártya gyulladással járó betegségek köznapi neve.
nefron
Nefron A vese anatómiai és működési egysége. A vesetestecskéből és a
hozzá csatlakozó elvezető csatornarendszerből áll.
neuroendokrin rendszer
Az idegrendszer és a hormonrendszer közti szoros, egymástól szét nem választható kapcsolatok, egymást kölcsönösen szabályozó bonyolult hálózatok miatt a két rendszert egy egységként neuroendokrin rendszernek nevezzük.
növekedési hormon (szomatróp hormon/STH/growth hormon/GH)
Az emberi hipofízisben termelődő, peptid szerkezetű hormon. A növekedési hormonnak nem csak a növekedés szabályozásában van szerepe, de az anyagcserefolyamatok lejátszódásában is, így például a vércukorszint beállításában. Termelését serkenti az éhezés, a fizikai terhelés, a stressz, és az alacsony vércukorszint. Termelését csökkenti a magas vércukorszint és az elhízás.
nyirokcsomók
Nyirokcsomók Nyiroksejtek tömegeit tartalmazó szervek, amelyeken a nyirok
átszűrődik. Nyiroksejtek képződése és érése zajlik bennük, részt
vesznek az immunrendszer működésében.
nyirokerek
Nyirokerek A nyirok továbbítására szolgáló, vékony falú, sok billentyűt
tartalmazó erek.
nyirokhajszálerek
A legvékonyabb nyirokjáratok, amelyek a nyiroksejtektől vezetnek a nagyobb nyirokerek felé.
nyirokkeringés
Nyirokkeringés A nyirok a sejt közötti térből nyirokkapillárisokon, majd egyre
nagyobb nyirokereken keresztül végül a nagy vénákba jut.
nyiroksejt (limfocita)
Fehérvérsejtek egyik csoportja, csontvelőben keletkeznek és a nyirokcsomókban vagy a csecsemőmirigyben érnek meg. Két típusát különböztetjük meg, a T-limfocitákat, melyek a sejtes immunválasz kialakításáért felelősek és a B-limfocitákat, melyeknek a humorális immunválaszban van szerepük.
nyugalmi potenciál
Nyugalmi potenciál A sejthártya belső és külső felszíne között mérhető potenciálkülönbség a sejt nyugalmi állapotában. Értéke sejttípusonként eltérő, általában -70– -90 mV körüli érték, a membrán belső felülete negatív a külsőhöz képest.
nyúltvelő
Az utóagy része, a gerincvelőhöz kapcsolódó agyszakasz.
ovuláció (tüszőrepedés/a petesejt kilökődése)
két tengely szerinti mozgás lehetővé tevő ízülettípus. nevét az alakjáról kapta. ilyen van a csuklóban.
oxitocin
Az hipotalamusz nagysejtes magjaiban termelődő, a hipofízis hátsó lebenyében raktározódó kilenc aminosavból álló peptidhormon. Termelését a nemi szervek és az emlő mechanikai ingerlése fokozza. A szülés második fázisában termelődése fokozódik. Szoptatás során a tejelválasztást serkenti.
ozmózis
Ozmózis Az oldószer (víz) diffúziója féligáteresztő hártyán keresztül a
kisebb koncentrációjú oldat felől a töményebb oldat felé.
önmegkettőződés
Replikáció. Az osztódás előtt az anyasejt teljes DNS állománya megkettőződik, így mindkét leánysejtbe az anyasejttel megegyező genetikai információ jut. A replikáció során a DNS két, egymást kiegészítő lánca szétnyílik. Mivel a két lánc komplementere egymásnak, ezért ugyanazt az információt hordozza. A szétnyílás után a lánchoz komplementer bázisok szintetizálódnak, és egy új és egy régi lánc kapcsolódik össze. Ezt a folyamatot szemikonzervatív megkettőződésnek nevezzük.
ösztrogének
A petefészekben termelődő, koleszterinekből keletkező szteroidhormonok csoportja. Hatásuk a petefészek működésének szabályozása, és az egészséges nemi működések kialakítása. Termelődése a csontállomány megtartását is befolyásolja, a csontritkulás kialakulását hátráltatja.
pajzsmirigy
A nyak elülső részén, a gége és a légcső két oldalán elhelyezkedő, két lebenyből álló endokrin (belső elválasztású) mirigy. Jódtartalmú hormonokat termel, melyek közül aktív a tiroxin és a trijód-tironin. Ezek által a szervezet teljes anyagcseréjére és növekedéssel befolyással bír.
pajzsmirigysekentő hormon (tireoidea stimuláló hormon /TSH)
Az agyalapi mirigyben termelődő, cukor- és aminosavrészből álló glikoprotein természetű hormon. Termelődéséhez a hipotalamuszból származó serkentő hormon szükséges, negatív visszacsatolás szabályozza. A TSH szerepe az emberi szervezetben a pajzsmirigy működésének szabályozása.
pálcika
Pálcika A szem ideghártyájában levő receptorsejtek egyik típusa. Fényérzékenysége rendkívül nagy, ezért láthatunk igen gyenge fényben is. Éles kép alkotására és színlátásra azonban nem alkalmas.
Parkinson-kór
Időben előrehaladó, krónikus idegrendszeri megbetegedés, extrapyramidális mozgászavarok egyik formája. Oka az extrapíramidális mozgatópályához tartozó bizonyos magcsoportok dopaminszintézisének és a dopamintermelő neurok számának a csökkenése. Főbb tünezei a tremor (remegsé), bradykinesia (meglassultság), rigiditás (fokozott izomtónus), egyensúlyzavar.
perisztaltika
kettő vagy több, genetikailag azonos egyed létrehozása.
petevezeték
Más néven méhkürt. A méhtestből két oldalra kiinduló, körülbelül 12 centiméter hosszúságú, hullámos lefutású, izmos falú cső. Végrésze tölcsérszerűen kitágul. Nyálkahártyája redőzött és csillószőrök borítják. A csillószőr mozgása és a simaizom perisztaltikája felelős a petesejt méhbe történő továbbításáért.
piramispálya
száraz vagy aszályos területeken élő növények. levelük bőrszerű, vagy szőrözött, vagy pozsgás, de hiányozhatnak is. kutikulája vastag, légzőnyílásai besüllyedtek. száruk is gyakran pozsgás.
piroszőlőssav
Kémiai nevén 2-oxopropionsav. Egy helyettesített karbonsav, az oxosavak csoportjába tartozik. Biológiai folyamatokban, így elsődleges anyagcsere-folyamatokban szerepel, mint a fehérjék, zsírok, szénhidrátok átalakulásának fontos intermedierje.
pitvar
A gerincesek szívének része, ebbe torkollanak a nagy vérkör és a kisvérkör fő vénái / a halaknál az egy vérkör vénája/.
plazmafehérje
A vér fehérjetartalma, amit hat frakcióra elkülönítve tudunk elemezni. A plazmafehérjék mennyisége az emberi vérben 60-80 gramm literenként. Általános funkcióik a kolloidozmotikus nyomás fenntartása, a pufferhatás, szállítás (réz, vas, hormonok, stb.), véralvadás, immumfolyamatok.
polipeptid-szintézis (fehérjeszintézis
Aminosavak összekapcsolódásával történő lineáris polipeptid-lánc képződés. A folyamat során a DNS bázissorrendje mRNS-molekulára íródik át, és ezen keresztül jut el a riboszómához, ahol a tRNS végrehajtja a fehérje szintézisét. A kialakult makromolekula a Golgi-apparátusban aktiválódik.
posztembrionális fejlődés
Az egyedfejlődés önellátó szakasza.
prokarióta
Ősibb sejtipus. Nem tartalmaz maghártyával határolt maganyagot, belső hártyarendszert, sem sejtszervecskéket.
prosztata (dülmirigy)
Prosztata Járulékos mirigy a férfi szervezetben, amelynek lúgos kémhatásúváladéka a húgycsőbe torkollik magömléskor. Páratlan szerv ahúgyhólyag alatt.
radioaktív izotópos nyomjelzés/nyomkövetés
Stabil, hosszú felezési idejű radioaktív izotópok felhasználásával alkalmazott technika az élettudományi kutatásokban. A módszer alapja, hogy a stabil izotópot meghatározott mennyiségben a szervezetbe juttatják, és a szervezet azt felépítő folyamatokban felhasználja. Így beépül a DNS-be (foszfor), fehérjékbe (kén), illetve diagnosztikumként a pajzsmirigyműködés is megfigyelhető (jód).
rákkeltő hatások (karcinogén hatások)
Bármilyen anyag, radioizotóp vagy sugárzás, amely közvetlenül rákbetegség kialakulását okozza. Ez a védekező mechanizmusok kiiktatása vagy az anyagcsere-folyamatokba történő beavatkozás hatására következhet be. Rákkeltő hatás például a magas energiájú UV-sugárzás, a már betiltott alkalmazású azbeszt, és más anyagok.
raktározó alapszövet
Főleg fénytől elzárt növényi részekre jellemző szövetféleség. Sem a bőr-, sem a szállítószövetekkel nem mutat hasonlóságot. Főként gumókra, hagymákra, gyökerekre jellemző, és keményítő, cukor, különböző olajak felhalmozására alkalmas.
receptor
a vesemedencében, húgyutakban vagy a húgyhólyagban kikristályosodó só. a kövek gyakran kalciumoxalát, húgysav (karbamid) vagy calciumfoszfát alapúak, vízben nem oldható vegyületek.
reflexív
Az idegrendszer működésének alapegysége, amely érző, összekötő és mozgató idegsejtből áll.
rekeszizom
A hasüreget a mellüregtől elválasztó, kupola alakú izmos-inas lemez. A mellkas saját izma. Erek, nyirokerek, idegek és a nyelőcső átfúrja. Részt vesz a légzésben: elernyedésekor a rekeszizom kupolája megemelkedik, és megtörténik a kilégzés, összehúzódásakor lefelé mozdul (belégzés).
repolarizáció
Repolarizáció A sejtmembrán nyugalmi potenciál értékének ismételt kialakulása.
Rh-negatív
Az emberi Rh-vércsoportrendszer egyik típusa. Az Rh-negatív vércsoportú ember vörösvértestjein nem jelenik meg a D-antigén. Az európai rassz tagjainak 15%-a Rh-negatív. Fő jelentősége váradásnál, vérátömlesztésnél van.
Rh-összeférhetetlenség
Rh negatív személy immunrendszerének válaszreakciója Rh pozitív vér ellen.
RNS (ribonukleinsavak)
Az élő szervezeteket felépítő makromolekulák egyik legfontosabb képviselője, nukleinsav, tehát alapegysége egy ötszénatomos cukorból, egy foszforsavból és szerves bázisból áll. Cukormolekulája a ribóz. A szerves bázis adenin, uracil, guanin, vagy citozin lehet. Az uracil a timin helyett áll. Az RNS főbb típusai a messenger (hírvívő) mRNS, a transzfer (tRNS) és a riboszómális (rRNS). Szerepe a genetikai kód átírása és az ez alapján történő fehérjeszintézis.
rostok
A táplálék le nem bomló, fel nem szívódó részét képező növényi alkotórészek, melyek a bélmozgás serkentésével, a széklet tömegének növelésével és a káros anyagok egy részének megkötésével az egészséges táplálkozáshoz járulnak hozzá. Ilyen például a cellulóz és a pektin.
rövidlátás
A szem alkalmazkodási hibája. A megnyúlt szemtengely vagy lencsehiba miatt a távolról érkező fénysugarak a retina előtt fókuszálódnak, a retinán elmosódott kép keletkezik. Homorú /szóró/ lencsével korrigálható.
sárgafolt
Sárgafolt A szem ideghártyájának az a része, ahol az éleslátás történik. A sárgafoltban a receptorsejtek közül csak csapok vannak.
sárgatestserkentő hormon (luteinizáló hormon/LH)
Cukor- és fehérjerészekből álló úgynevezett glikoproteinhormon. Az agyalapi mirigy termeli. Nőkben akut ciklikus emelkedése serkenti az érett petesejt kilökődését és a sárgatest fejlődését. Férfiakban a Leydig-sejtek tesztoszteron-termelését fokozza.
sarlósejtes vérszegénység
Az egyik kromoszóma pontmutációja miatt kialakult vérszegénység. Az aminosavsorrend megváltozása miatt a hemoglobinok gélképzésre hajlamossá válnak, és ez okozza a jellegzetes sarló alakú vörösvértestek kialakulását. Jellemzői a vérszegénység, sárgaság, fájdalom, májtünetek.
sejt
A sejtek a szervezet olyan legkisebb egységei, amelyek még életjelenségeket mutatnak.
sejtfal
A sejthártya fölött található sejtalkotó, amely szilárdítja, védi a sejtet. A prokariótákra, a növények és a gombák sejtjeire jellemző. A növényekben legfontosabb szilárdító összetevője a cellulóz.
sejtosztódás
Az az élettani folyamat, melynek során egy sejtből két vagy négy utódsejt keletkezik. Két fő típusa van. A mitózis során a kiindulási sejt kromoszómaszáma és genetikai állománya változatlan mindkét utódsejtben, a meiózis során viszont az eredeti kromoszómaszám és DNS tartalom fele van jelen a keletkező négy utódsejtben.
serkentő szinapszis
Működésük alapján a szinapszisoknak két típusát különítjük el: serkentő és gátló szinapszisok. A serkentő szinapszisok jellemzője, hogy az ingerületet átadó preszinaptikus sejt végződéséből felszabaduló ingerület-átvivő anyagok hatására a fogadó idegsejt membránja depolarizálódik, és akciós potenciál keletkezik. Jellemző ingerületátvivő anyaga az acetil-kolin és a glutamát.
sötétszakasz (Calvin-ciklus)
Sötétszakasz A fotoszintézisnek az a szakasza, amikor a fényszakaszban képződött ATP és NADP felhasználásával a CO2-ból szőlőcukor képződik a zöld színtest alapállományában.
specifikus immunválasz
A szervezetben lejátszódó immunreakció, melynek során az antigént (kórokozó baktériumot, vírust, illetve az ezekkel megfertőzött sejteket stb.) az adaptív immunrendszer elemei, elsősorban a T és B limfociták felismerik, majd hatástalanítják, megsemmisítik. A megismert antigénekkel szemben kialakuló immunválaszt a memóriasejtek tárolják, így az immunválasz később is antigénre specifikus marad. Fő szereplői a limfociták, és az antigén ellen termelt antitestek, az immunglobulinok.
sperma (ondó)
a táplálkozási láncban egymást követő élőlények csoportjai.
spóra
1.) A gombák, a moszatok, a mohák és a harasztok ivartalan szaporító sejtje. 2.) Egyes baktériumok kitartó alakja, nincs köze a szaporodáshoz.
stopjel
Három nukleotidból álló egység, mely leállítja a transzláció folyamatát a fehérjeszintézisben. Az mRNS része. Az RNS-ben és a DNS-ben eltérő. Az RNS-ben ez a bázistriplet lehet UAG, UAA vagy UGA. A DNS-ben ugyanez, de uracil helyett timin szerepel.
stressz
Azon hatások összessége, melyek az emberi szervezetet érik, és olyan hormonális és idegi mechanizmusokat indítanak be, melyek a védekező mechanizmus részei, a tartalékokat mozgósítják. Ilyen például a fokozott adrenalintermelés, amely a vérnyomás emelkedése, az erek összehúzódása mellett a lebontó folyamatokat serkenti.
struma
Golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása jód hiányában.
sugártest
A szemlencse alkalmazkodását biztosító, finom izmokat tartalmazó alkotója a szemnek.
szaglóhám
Az orrüreg felső borító, a nyálkahártya felszínén elhelyezkedő módosult hámsejtekből és álló régió. A felületén oldott illékony komponensek ingerületet indukálnak, melyet a szagló agyideg továbbít a szaglóközpontba. Így alakul ki a szagérzet.
szaglóközpont
A szaglóhámból kilépő I. agyideg által érkező információt feldolgozó agyi központ, mely halántéklebenyben az ún. szaglókéregben található
szállító RNS (transzfer RNS /tRNS)
Kis méretű RNS-molekula. Specifikus aktív aminosavak szállítását végzi a transzláció, azaz a fehérjeszintézis során. Ezeket az aminosavakat a riboszómára szállítja, ahol a fehérjelánc felépülése zajlik. Másodlagos szerkezete jellegzetes lóhere-alakú, hurkokkal és speciális kötőhelyekkel.
szedercsíra
Az állati-emberi egyedfejlődés kezdeti szakaszában a zigóta sorozatos osztódásával létrejött fejlődési forma. Nevét az alakjáról kapta.
székrekedés
Normálistól ritkábban bekövetkező székletürítés.
szemcsarnok
A szem része, elölről a szaruhártya, hátulról a szemlencse határolja. A csarnokvíz tölti ki, melyet a szemlencse alakjáért felelős izmok rögzítésére is szolgáló sugártest termel. A szemcarnokot a szivárványhártya két részre osztja, elülső és hátsó szemcsarnokra.
szénanátha
Allergiás reakció, amit leggyakrabban virágpor /pollen/ vált ki.
színtévesztés
X kromoszómához kötötten öröklődő betegség. Leggyakoribb formája a vörös/zöld tévesztés.
szív
A vér áramlását biztosító szerv. Eltérő felépítésű formái megtalálhatók az ízeltlábúak, a puhatestűek és a gerincesek testében.
szivacsos állomány
A csöves csonttok ízületi végeiben, és a lapos csontokban található csontlemezekből felépülő csontállomány. Üregeit a vörös csontvelő tölti ki.
szivárványhártya
Szivárványhártya A szemgolyóban az érhártya elülső része, amely a szaruhártyán belül helyezkedik el, a „szem színét” adja.
szívbelhártya
Szívbelhártya A szív falának belső rétege, amely a pitvarokat és a kamrákat
béleli. A szívbelhártyából alakulnak ki a billentyűk.
szívinfarktus
A szívben oxigénhiány miatt kialakuló sejtkrosodással járó állapot. Jellegzetes szúró-markoló, hátba, bal karba, hasba átsugárzó fájdalom jellemzi, illetve EKG- és enzimeltérések. Oka a koronária erek elmeszesedés és a következményes vérrögképződés, ritkább esetben az erek tartós összehúzódása.
szívizom
Az emberi szervezetben specifikusan csak a szívben megtalálható izomféleség. Az emberi szív fő tömegét adja. A szívizom jelentős és tartós munkavégzésre képes, nem fáradékony. Működésének ingerületét a szinusz-csomóból kapja.
szőrsejt
Belső fülben a csigában, zsákocskában és tömlőcskében található érzéksejtek, melyek a felszínükön elhelyezkedő stereociliumokról kapták nevüket.
szűrés
A vese egyik funkciója. A vese anatómiai egysége a nefron, melyben egy érgomolyaggá ágazik el a belépő ér. Ez az érgomolyag kellően nagy felületet biztosít a szűrés végbemeneteléhez. A befogadó oldalt a képződött szűrlet számára a Bowman-tok jelenti. A szűrés hajtóereje a nyomáskülönbség. A kialakult szűrlet lényegében fehérjementes vérplazma.
szürkehályog
A szemlencse homályossá válása miatt kialakuló látászavar.
tapintás
A környezet mechanikai tulajdonságainak érzékelése.
táplálékkészítő alapszövet
Nagyjából egyforma méretű és alakú, osztódóképes sejtekből álló alapszövet. A táplálékkészítő alapszövet jellemzője a nagy mennyiségű zöld színtest jelenléte, emiatt bennük fotoszintézis zajlik. Fiatal szárakra, lomblevelekre jellemző szövettípus.
távollátás
A szem alkalmazkodási hibája. A normálisnál rövidebb szemtengely vagy lencsehiba miatt a közel tárgyról érkező fénysugarak a retina mögött fókuszálódnak, a retinán elmosódott kép keletkezik. Domború / gyűjtő / lencsével korrigálható.
tej
Az utód táplálására szolgáló testváladék, amely emlősökre jellemző. Módosult verejtékmirigyek, az úgynevezett tejmirigyek választják el. Összetétele fajonként változó, sok fehérjét (főleg kazeint), tejcukrot (laktózt), tejzsírt, vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaz. Az első napokban ürülő úgynevezett föcstej (kolosztrum) ellenanyagokban gazdag, ezáltal passzív immunizáló hatása van.
térdreflex (patella-reflex)
Gerincvelői monoszinaptikus reflex, a térdkalács ínára ütve a térdfeszítő izomba az izomorsók megfeszülnek, ennek következtében a térdfeszítő izom összehúzódik és a lábszár előre lendül.
testi kromoszóma
(Autoszóma) Az ivari kromoszómákon kívül minden más kromoszóma a sejtekben. Diploid élőlények testi sejtjeiben párosával fordulnak elő, az ivarsejtekben páratlanul.
timin
Pirimidinvázas nitrogéntartalmú szerves vegyület. A DNS-láncban fordul elő, az adenin bázispárja.
tiroxin
Tiroxin A pajzsmirigy jód tartalmú hormonja, amely a lebontó anyagcserét serkenti és az
egészséges egyedfejlődést segíti elő.
tömlőcske
Tömlőcske Az egyensúlyérző szerv része a belső fülben. Szerepe a fej térbeli
helyzetének érzékelése.
tömör állomány
A csont egyik állománya. Körkörös felépítésű csontegységek alkotják. Kemény, szilárd állományú.
törzsváz
A csontváz része, a bordák, a szegycsont és a gerincoszlop alkotja.
transzport kromoszóma
Értem mit akar, de ilyen nincs.
transzportfolyamat
Sejthártyán keresztül történő anyagátjutás.
tuberkulózis (tüdőbaj/tbc)
A tüdőben vagy más szervekben megtelepedő baktériumok okozta kónikus fertőző megbetegedés. A megbetegített szervben folyadékkal telt göbök keletkeznek, erről kapta a betegség a gümőkór nevet.
tüdőrák
A tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedése. Kialakulásáért döntően a dohányzás felelős.
üvegtest
A szemgolyóban a szemlencse mögötti részt kitöltő, 98% vizet tartalmazó részét üvegtestnek nevezzük. Az üvegtest kocsonyaszerű, áttetsző állományú képződmény. Feladata a szemgolyó alakjának állándóságát biztosítani. Állományát a szervezet nem tudja pótolni.
vakfolt
A szem ideghártyáján a látóideg kilépési helye. Receptor sejteket nem tartalmaz.
vázizom
Az emberi szervezetet felépítő izmok azon csoportja, melyet a szomatikus idegrendszer segítségével, akaratlagosan működtetni tudunk. Szerkezetüket tekintve harántcsíkolt izmok. Ide tartoznak pl. az alsó és felső végtag izmai, a törzsizmok, valamint a mimikai, és nyakizmok. Nem tartoznak a vázizmok csoportjába a belső szervek falában található simaizmok.
vazopresszin (ADH/antidiuretikus hormon)
A hipotalamuszban termelődő és az agyalapi mirigyben raktározódó kilenc aminosavból álló peptidhormon a vazopresszin. Egyrészt hat az erek simaizomzatán, főleg az arteriolákon, meghatározva ezzel a perifériás ellenállást. Másrészt hatása van a vízvisszaszívásra a vesében, csökkentve ezzel a vizelet mennyiségét.
vazopresszin (antidiuretikus hormon/ADH)
Kilenc aminosavból felépülő peptidhormon, amelyet a hipotalamusz termel és a hipofízis tárol. Két különböző receptoron hat az erek tónusára és a vízvisszaszívásra. A teljes perifériás ellenállást meghatározó erek simaizomzatán összehúzódással növeli az ellenállást, míg a víz visszaszívásának vesében való fokozásával csökkenti az ürített vizelet mennyiségét.
vegetatív dúcok
Környéki idegrendszer részét képező sejtcsoportok, a vegetatív idegrostok átkapcsolódási helye. A gerincoszlop mentén és a szervek közelében találhatók meg.
vékonybél
Középbél. Szakaszai a patkóbél az éhbél, és a csípőbél
vénák (gyűjtőerek/visszerek)
Gyűjtőerek, más néven visszerek. Bennük a vér szállítása a szív felé történik. A nagy vérkörben szén-dioxidban dús, a kis vérkörben oxigénben gazdag vért szállítanak. Faluk vékonyabb, mint az artériák esetében. Kevesebb simaizmot tartalmaznak, nagy mennyiségű vér felvételére képesek.
vér
A zárt keringési rendszerben, az erekben áramló testfolyadék. Gerincesekben vérplazmából és sejtekből (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek) áll.
véralvadás
Véralvadás Az a folyamat, amikor a folyékony vérplazma kocsonyás állagúvá
válik, így lezárja a sérült érfalat és megakadályozza a vér
elfolyását az érhálózatból, de bekövetkezik pl. üveglemezre cseppentett vérben is.
vércsoport-antigén
A vörösvérsejtek membránjának külső felszínén elhelyezkedő molekulák (fehérjék, glikolipidek, glikoproteinek) egyénre jellemző mintázatot alkotnak, meghatározott módon öröklődnek és antigénként viselkednek. Ezen antigének alapján a vér vércsoportrendszerekbe sorolható, így egy-egy vércsoportra más-más antigén lesz jellemző, ezt nevezzük vércsoport-antigénnek. Egy adott vércsoportra specifikus antigén.
vércsoportok
a bélcsatorna végső szakasza. részei a vakbél, a vastagbél és a végbél.
vérkör
A vér útja az érrendszerben a szív kamrájától a testen illetve a légzőszerven át a pitvarig.
vérlemezke
A vérlemezkék sejtmag nélküli, hártyával borított sejtplazmarészletek. A véralvadásban van fontos szerepük.
vérnyomás
A vérnek az érfalra gyakorolt feszítő hatása.
veseartéria
A vesekapun belépő ér a veseartéria. Oxigénben dús vért szállít. Jellegzetes módon oszlik el, a vese szerkezetének megfelelően. Először a vesevelőt alkotó piramisok szerint, majd a kéreg és a velő határán továbboszlik. A lebenykék közötti artériaágakból erednek az érgomolyagba vért szállító ágak.
vesekő
A vesemedencében, húgyutakban vagy a húgyhólyagban kikristályosodó só. A kövek gyakran kalciumoxalát, húgysav (karbamid) vagy calciumfoszfát alapúak, vízben nem oldható vegyületek.
vesemedence
A veseöbölben elhelyezkedő üregrendszer része. Három nagy kehelyből épül fel, minden nagy vesekehely további három kis vesekehelyre oszlik. A vesemedence lapos, háromszögletű, legyezőszerűen kiterjedő alkotórész. A vese által kialakított vizeletet gyűjti össze, amelyet a kilépő húgyvezetékbe továbbít.
vitaminok
Vitaminok Olyan szerves vegyületek, amelyeket kis mennyiségben állandóan vagy rendszeresen fel kell venni, mivel nélkülözhetetlenek a normális életműködésekhez. Nem energiaszolgáltatók és nem szerkezeti anyagok, többnyire enzimek alkotói.
víz
A víz az élethez nélkülözhetetlen anyag, az emberi szervezet sem tud létezni nélküle. Szervezetünk mintegy 70%-a víz, ez alkotja testünk folyadéktereit, nagy mennyiségben van jelen a sejtek citoplazájában, nélkülözhetetlen az életfolyamatokhoz. A vizelettel és az izzadással vizet veszítünk, amit pótolni kell. Egy felnőtt emberi szervezet napi vízigénye 1,5-2 liter, ez a fizikai megterhelés és a külső hőmérséklet függvényében akár több is lehet. A különféle vizek, pl.az ásványvizek sókat és más oldott anyagokat is tartalmaznak, amelyeket nagy hőségben a fokozott verejtékezéssel nagy mennyiségben veszít a szervezet, így ezeket is pótolni kell a táplálékkal és vízivással.
vizelet
A vesékben képződő folyadék, amely a szervezet számára fölösleges vagy káros anyagokat tartalmazza oldott formában.
zárvány
Egyes növényi sejtekben megtalálható, jellegzetes alakú alkotórészek a citoplazmában, melyek lehetnek pl. tartalék tápanyagok, főleg kristályos formában.
zománc
Zománc A fogak koronáját borító, igen kemény réteg, amely élő sejteket
nem tartalmaz.
zöldhályog
Glaukóma. Többnyire a szem belső nyomásának emelkedésével járó szembetegség, mely a látás romlásához, adott esetben a látás teljes elvesztéséhez is vezethet.
zsákocska
Zsákocska Az egyensúlyérző szerv része a belső fülben. Szerepe a fej térbeli
helyzetének érzékelése.
zsebes billentyű
glükóz, szőlőcukor.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)