A sejtek osztódásának egyik típusa. Másik elnevezése számtartó sejtosztódás. Emberben a testi sejtek keletkeznek mitózissal. A sejt osztódása során a kromatinállomány megkettőződik, a sejt középvonala mentén kétkromatidás kromoszómákba rendeződik, ezek a befűződésnél kettéválnak és a húzófonalak által a sejt két ellentétes végére vándorolnak. Végül a sejthártya befűződik, és így keletkezik a két utódsejt, amelyek genetikai állománya és kromoszómaszáma is a kiindulási sejtével megegyező.

Letekeredett, egyetlen kromatidából álló kromoszómák, amelyekről a genetikai információ átírása (mRNS-szintézis) zajlik. A sejtosztódás során a kromoszómák kondenzálódnak, feltekerednek, és transzportkromoszómákká alakulnak.

Az ivar kialakulásában szerepet játszó géneket (is) tartalmazó kromoszómák.

Bármilyen anyag, radioizotóp vagy sugárzás, amely közvetlenül rákbetegség kialakulását okozza. Ez a védekező mechanizmusok kiiktatása vagy az anyagcsere-folyamatokba történő beavatkozás hatására következhet be. Rákkeltő hatás például a magas energiájú UV-sugárzás, a már betiltott alkalmazású azbeszt, és más anyagok.

(Centroméra) A testvérkromatidákat tartják össze, a magorsófonalak tapadási pontja.

Az az élettani folyamat, melynek során egy sejtből két vagy négy utódsejt keletkezik. Két fő típusa van. A mitózis során a kiindulási sejt kromoszómaszáma és genetikai állománya változatlan mindkét utódsejtben, a meiózis során viszont az eredeti kromoszómaszám és DNS tartalom fele van jelen a keletkező négy utódsejtben.

Meiózis Számfelező sejtosztódás, amikor a kiindulási diploid sejtből négyhaploid utódsejt alakul ki. Az utódsejtek genetikai állománya a
kiindulási sejttől és egymástól is eltér.

A kromoszóma részek minőségi vagy menniységi megváltozásával járó örökletes változások a genetikai állományban. Ez a mutáció érintheti a kromoszómák számát, alakját, lehetséges egy adott szakasz megfordulása, kicserélődése, megduplázódása.

Új génkombináció kialakulása a meiózis során, az ivarsejtek keletkezésekor. Két legfontosabb forrása: a homológ kromoszómák véletlenszerű szétválása, valamint a homológ kromoszómák kromatidái között lezejló átkereszteződés (crossing-over). Ezáltal a megtermékenyítés során az utódok szüleik génállományának véletlenszerű keverékét öröklik. A rekombináció az ivaros szaporodás fontos eseménye, növeli az egyedek genetikai változatosságát, és lehetővé teszi a fajok gyorsabb adaptációját a környezethez, szemben az ivartalan szaporodással, ahol általában nem fordul elő rekombináció.

A kromoszóma azon alkotóeleme, amely egy DNS-szálat tartalmaz. A kromoszóma az osztódáskor két DNS-szálat tartalmaz. A két szálat egy elsődleges befűződés választja szét, ami a kromatidákat is elválasztja. A befűződések helye változó, ez adja az egyes kromoszómákra jellemző alakot.

Az örökítő anyag szerkezetében bekövetkező öröklődő változás.

Egymásnak megfelelő homológ kromoszómák szerkezetileg hasonló vagy azonos szakaszainak, és a rajtuk elhelyezkedő allélok kölcsönös kicserélődése a meiózis folyamata során. Ennek következtében a kromoszómák genetikai összetétele megváltozik, új rekombináns kromoszómák jönnek létre.

(Más néven gaméta, csírasejt). Haploid kromoszómakészletű, meiózissal keletkező, ivaros szaporodás céljára szolgáló sejt. Nőivarú ivarsejtek a nagyméretű, mozdulatlan petesejtek, hímivarúak a rendszerint kisméretű, mozgékony hímivarsejtek, melyeket állatok és az ember esetében spermiumnak is neveznek. A virágos növények hímivarsejtjét a pollenszem tartalmazza. A két haploid ivarsejt génkészletének egyesülése (vagyis a megtermékenyítés) új genetikai kombinációjú, diploid utódot eredményez.