Azoknak az elemeknek az összefoglaló neve, amelyek az élő szervezetek anyagainak felépítésében részt vesznek, szerepük az életfolyamatokban tisztázott.

A lipoidok egyik típusa, molekulájában a glicerin két -OH csoportját zsírsav, a harmadika foszforsav észteresíti. A molekulának poláris és apolásis részei vannak. Szerepük van pl. a biológiai hártyák képzésében stb.

A nukleinsavak egyik típusa, melyben a nukleotidok dezoxiribózt tartalmaznak. A Prokarióták és eukarióták örökítőanyaga.

Pirimidinvázas nitrogéntartalmú szerves vegyület. A DNS-láncban fordul elő, az adenin bázispárja.

A nikotinamin-adenin-dinukleotid, más nevén NAD+ egy redoxienzim, amely az energiát termelő, energiát felszabadító, azaz lebontó folyamatokban szerepel.Két elektron és egy proton szállítására alkalmas. Két formában van jelen, oxidáló formája a NAD+, redukáló, proton leadására képes formája pedig a NAPH.

Az anyagcsere azt jelenti, hogy a sejtek környezetükből bizonyos anyagokat fölvesznek és átalakítanak, a számukra fölösleges anyagokat pedig a környezetükbe leadják.

Fehérje vagy nukleinsav molekulák térszerkezetének visszafordíthatatlan megváltozása, aminek következményeként elvesztik a biológiai aktivitásukat. Bekövetkezhet magas hőmérsékleten, erős savak vagy lúgok hatására, továbbá a nehézfémvegyületek ionjainak kötődése miatt stb.

Pirimidin vázas szerves bázis, az RNS-ben fordul elő, bázispárja az adenin.

1.) A kolloid rendszerben rendezetten elhelyezkedő molekulákból létrejött alkotó. 2.) A sejt régies neve.

Epesavak Szteránvázas, poláris és apoláris molekularészt tartalmazó vegyületek. Az epében levő epesavas sók a táplálékban levő zsírok emulzióját
(a vizes közegben kialakuló apró cseppecskéit) stabilizálják, és így
lehetővé teszik a zsírok emésztését.

A timinnel együtt a pirimidin vázas bázisok közé tartozó szerves vegyület. A DNS és RNS felépítésében játszik fontos szerepet. A pirimidin vázas bázis mindig purinnal szemben található. A bázskomplementaritás értelmében a citozinnal szemben mindig guanin található, közöttük három hidrogénkötéssel.

A fehérjék harmadlagos szerkezetének egyik formája. A polipeptidlánc gomolyagszerű formát vesz föl.

Molekulák reakciója során keletkezett vagy elnyelt energia. A sejtekben zajló anyagátalakító folyamatokat kémiai energia-változás kíséri. A lebontó anyagcserefolyamatok során kémiai energia szabadul fel. A felépítő anyagcserefolyamatok kémiai energia befektetését igénylik.

Szteránvázas vegyületek.

Olyan molekulák, vegyületek, melyek apoláris és poláris, azaz hidrofób és hidrofil részeket egyaránt tartalmaznak. Apoláris és poláris oldószerben is egyaránt oldódnak, határfelületek kialakítására képesek. Amfipatikus lipidek vesznek részt a sejtmembrán kettős lipid rétegének kialakításában, melyben a hidrofób molekularészek a membrán belsejében egymással szemben helyezkednek el, míg a hidrofil részek a membrán felszínére esnek.

Replikáció. Az osztódás előtt az anyasejt teljes DNS állománya megkettőződik, így mindkét leánysejtbe az anyasejttel megegyező genetikai információ jut. A replikáció során a DNS két, egymást kiegészítő lánca szétnyílik. Mivel a két lánc komplementere egymásnak, ezért ugyanazt az információt hordozza. A szétnyílás után a lánchoz komplementer bázisok szintetizálódnak, és egy új és egy régi lánc kapcsolódik össze. Ezt a folyamatot szemikonzervatív megkettőződésnek nevezzük.

Koenzim Az összetett enzim aktív centrumot tartalmazó nem fehérje alkotója, amelyik a fehérjéről annak roncsolása nélkül leválhat.

A sejtplazmában elhelyezkedő, a sejt életműködéseit, anyagcseréjét és energiaháztartását fenntartó egységek összessége. Általában kettős lipidmembránnal határoltak. Közéjük tartozik például a Golgi-apparátus, a mitokondrium és a sejtmag.

A sejt merevítéséért, alakjának fenntartásáért felelős szerkezeti forma, más nevén citoszkeleton. Feladata még a sejtalkotók elrendezése is. Alkotórészei a mikrotubulusok és mikrofilamentumok. Általában valamilyen fehérje, polimer építi fel.

Gránum A zöld színtest belső hártyarendszerén elhelyezkedő, lapos membránzsákokból álló oszlop. A
színtestben általában nagyobb számban található.

Örökítő anyagból és fehérjékből álló képződmény a sejtmagban.

Sejtplazma. A sejtet kitöltő kocsonyás állagú állomány. Beágyazza a sejtszervecskéket, színhelye az intermedier anyagcsere számos folyamatának, szerepe van a sejten belüli anyagmozgásokban stb.

Az eukarióta sejtek egyik fő alkotóeleme. A genetikai információkat hordozza, továbbá vezérli és szabályozza az anyagcserefolyamatokat. Kettős maghártya határolja, amelyen keresztül anyagcseréje megoldott. A fehérjeszintézis kezdeti fázisának ad helyet.

Lizoszóma Emésztő enzimeket tartalmazó membránhólyag a sejtben.

A sejtek a szervezet olyan legkisebb egységei, amelyek még életjelenségeket mutatnak.

Magplazma Karioplazma. A sejtmag alapállománya a sejtmaghártyán belül. Belőle alakulnak ki a sejtosztódás alatt a
kromoszómák.

A prokarióta és eukarióta sejtek építőeleme. A sejt fő tömegét adja, kitölti a sejthártya által határolt teret. Alkotórészei víz, szervetlen sók, szerves molekulák. A sejtplazma tartalmazza a sejtszerveket, mint például a mitokondriumot, a Golgi-készüléket, stb.

A sejt mozgásszerve. A sejthártyán belüli alapi testecskéből ered, a sejthártyán kívüli plazmanyúlványában összehúzódásra képes és rugalmas fehérjefonalainak rendszere teszi lehetővé a csapkodó mozgását. Előfordul a baktériumokban, állati egysejtűekben, a csillós hengerhám sejtjeiben stb.

A sejthártya fölött található sejtalkotó, amely szilárdítja, védi a sejtet. A prokariótákra, a növények és a gombák sejtjeire jellemző. A növényekben legfontosabb szilárdító összetevője a cellulóz.

Aminosavak összekapcsolódásával történő lineáris polipeptid-lánc képződés. A folyamat során a DNS bázissorrendje mRNS-molekulára íródik át, és ezen keresztül jut el a riboszómához, ahol a tRNS végrehajtja a fehérje szintézisét. A kialakult makromolekula a Golgi-apparátusban aktiválódik.

Egyes sejtek mozgásszervecskéje. Hosszú, megnyúlt sejtalkotó, amiből egy vagy legfeljebb néhány található a sejtben.

A fotoszintézis során a fény energiáját elnyelő és továbbító szerves vegyületek, amelyek könnyen gerjeszthető (delokalizált) elektronrendszerrel rendelkeznek. Zöld növények színtestjeiben általában klorofill, valamint karotinoid típusú fotoszintetikus pigmentek vannak, amelyek pigmentrendszerekbe tömörülnek. Algákban előfordulnak fikobillin típusú pigmentek is (fikoeritrin, fikocianin). A fényenergia felvételével gerjesztett állapotba kerülnek, elektront adnak le, amely végighalad egy elektrontranszportláncon, majd az energia szerves vegyületek létrehozására fordítódik.

Kettős hártyával határolt sejtalkotó, belsejében zajlik a sejtlégzés energiafelszabadító folyamatainak zöme.

A sejtmembránban vagy a sejt organellumaiban lévő fehérje, ami külső jel (másik fehérje, szervetlen anyag, stb.) hatására intracelluláris vagy intraorganelláris transzdukciós folyamatokat indukálhat, illetve inaktiválhat.

Sötétszakasz A fotoszintézisnek az a szakasza, amikor a fényszakaszban képződött ATP és NADP felhasználásával a CO2-ból szőlőcukor képződik a zöld színtest alapállományában.

Kettős hártyával határolt sejtalkotó, belsejében zajlik a sejtlégzés energiafelszabadító folyamatainak zöme.

Redoxi rendszer. Leggyakrabban vas tartalmú fehérjéket tartalmazó összetett fehérjékből felépülő rendszer.. A vas ion kétszeres és háromszoros pozitív töltésű állapota közötti visszafordítható átmenete teszi lehetővé az elektronok átadását. Megtalálható a, növények, állatok, gombák).

Passzív transzport Kismolekulák átjutása a biológiai membránon keresztül a koncentráció
kiegyenlítődése irányában. A passzív transzport diffúzióval vagy a sejthártya lipid rétegén átoldódással zajlik,
és ehhez nem használódik fel ATP energiája.

Örökítő anyagból és fehérjékből álló képződmény a sejtmagban.

A biológiai oxidáció egyik szakasza, a mitokondrium mátrixában zajló folyamat, melynek kezdetén az acetil-CoA átadja a két szénatomos acetilcsoportját a négy szénatomos oxálacetát molekulának, és így 6 szénatomos citromsav keletkezik. Ez átalakulása során 2 szén-dioxidot ad le, közben a felszabaduló energia nagy energiájú vegyületekben (NADH) tárolódik.

A bázispárok egymással szemben elhelyezkedő nukleotidpárok a DNS-ben illetve RNS-ben, melyeket hidrogénkötések stabilizálnak. DNS-ben adeninnel(A) szemben mindig timin(T) található, közöttük két hidrogénkötés van. Guaninnal(G) szemben citozin(C) helyezkedik el, közöttük három hidrogénkötéssel. Az RNS-ben adeninnel szemben uracil(U) található timin helyett.

A DNS az a félszála, amelyről az információ kiírás - a mRNS képződése - végbemegy. Ez a pentózfoszfát lánc futása alapján a 3-5 irányú szál.

Nagyjából egyforma méretű és alakú, osztódóképes sejtekből álló alapszövet. A táplálékkészítő alapszövet jellemzője a nagy mennyiségű zöld színtest jelenléte, emiatt bennük fotoszintézis zajlik. Fiatal szárakra, lomblevelekre jellemző szövettípus.

A vízoldékony vitaminok csoportjába tartozik a C-vitamin. Mivel szervezetünk képtelen önmaga előállítani így a táplálékkal kell felvennünk a szükséges C-vitamin mennyiségét. Jótékony hatásai: antioxidáns, fokozza szervezetünkben az immunrendszer működését, növeli a fehérvérsejtek számát, fokozza működésüket. A nem megfelelő mennyiségű C-vitamin bevitel következményei a következők: vérzékenység, ínysorvadás, izombántalmak, a fertőzésekkel szembeni fogékonyság és gyulladások kialakulása figyelhető meg.

Folyadék vagy gázrészecskék koncentrációkiegyenlítődést eredményező haladó - elkeveredő mozgása.

Gránum A zöld színtest belső hártyarendszerén elhelyezkedő, lapos membránzsákokból álló oszlop. A
színtestben általában nagyobb számban található.

1893-tól 1986-ig élt magyar orvos, biokémikus. A szegedi egyetemen folytatott kutatásainak eredményeként előállította paradicsompaprikából a skorbut kezelésére alkalmas aszkorbinsavat. Ez az anyag a C-vitamin, melynek felfedezését 1937-ben Nobel-díjjal ismerték el. Számos biokémiai eredményt ért el. Az Amerikai Egyesült Államokban halt meg.

Speciális Hem-vas tartalmú elektronátvivő fehérjék, melyek a sejtek oxidációs folyamataiban vesznek részt.

Amerikai biokémikus, a fotoszintézis fénytől független reakcióit tanulmányozta. Nevéhez fűződik a Calvin-ciklus felfedezése, amely a fotoszintézis sötétszakaszában a kloroplasztisz alapállományában lejátszódó reakció, a széndioxid megkötése és redukciója szénhidrátokká. Felfedezéseiért 1961-ben kémiai Nobel-díjat kapott.

A DNS az a félszála, amelyről az információ kiírás, így a mRNS képződése - nem történik. Ez a pentózfoszfát lánc futása alapján a 5-3 irányú szál.

Gén A DNS-molekula azon szakasza, amely egy fehérje aminosav sorrendjét, illetve egy RNS bázissorrendjét kódolja.

A szerves anyagok lassú elégetése a sejtekben szén-dioxiddá és vízzé, amely során nagy mennyiségű, az életműködésekhez felhasználható energia szabadul fel. A folyamat másik neve sejtlégzés.

Kódszótár Olyan táblázat, amelyből kiolvasható, hogy az mRNS egyes kodonjaimelyik aminosav beépülését kódolják.

Aktív transzport Anyag átjutása a biológiai membránon keresztül a
koncentrációkülönbség növelése irányában. Ehhez ATP energiája
használódik fel.

A növényi sejtplazmában található, membránnal körülhatárolt üregek, melyek tartalmazhatnak folyékony, szilárd, gáz halmazállapotú anyagot. Kitöltheti vizes oldat, mely tartalmazhat szervetlen sókat, szerves savakat, cukrokat, stb. Amennyiben tejnedv tölti ki, abban oldott állapotban anyagcsere-termékek találhatók. A vakuólum tartalmazhat zárványokat is.

Kommunikáció. Megszerzett ismeretek közlése a fajtársakkal.

Kis méretű RNS-molekula. Specifikus aktív aminosavak szállítását végzi a transzláció, azaz a fehérjeszintézis során. Ezeket az aminosavakat a riboszómára szállítja, ahol a fehérjelánc felépülése zajlik. Másodlagos szerkezete jellegzetes lóhere-alakú, hurkokkal és speciális kötőhelyekkel.

Fotorendszerek A zöld színtest belső membránjaiban levő, klorofillokat,
karotinoidokat tartalmazó összetett fehérjékből álló
molekularendszerek. A fotoszintézis fényszakaszában a fényenergia összegyűjtését végzik, valamint a vízből származó
elektronokat továbbítják a NADP+ felé.

A messenger RNS (mRNS) egy hírvivő molekula, ami a fehérjék előállításához szükséges információt hordozza. A sejtmagban található DNS-ről másolódik át (transzláció), és a riboszómákhoz szállítja a fehérjeszintézishez szükséges információt, ahol a tRNS által szállított aminosavakból szintetizálódik a fehérje (transzláció).

A fotoszintézis olyan anyagcsere-folyamat, melynek során a napfény energiájának felhasználásával szén-dioxidból, vízből és ásványi anyagokból szerves anyagok és oxigén képződik.

Egy meghatározott gén mutáció útján létrejött alternatív módosulatainak egyike.

Génmutáció A DNS megkettőződésekor egyetlen nukleotid beépülési hibájánakkövetkezménye. Lehetséges, hogy az eredeti bázis másikra cserélődik,vagy egy nukleotid kiesik, vagy egy további, új nukleotid ékelődik be.

Kémiai nevén 2-oxopropionsav. Egy helyettesített karbonsav, az oxosavak csoportjába tartozik. Biológiai folyamatokban, így elsődleges anyagcsere-folyamatokban szerepel, mint a fehérjék, zsírok, szénhidrátok átalakulásának fontos intermedierje.

A fotoszintézis során a fény energiáját elnyelő és továbbító szerves vegyületek, amelyek könnyen gerjeszthető (delokalizált) elektronrendszerrel rendelkeznek. Zöld növények színtestjeiben általában klorofill, valamint karotinoid típusú fotoszintetikus pigmentek vannak, amelyek pigmentrendszerekbe tömörülnek. Algákban előfordulnak fikobillin típusú pigmentek is (fikoeritrin, fikocianin). A fényenergia felvételével gerjesztett állapotba kerülnek, elektront adnak le, amely végighalad egy elektrontranszportláncon, majd az energia szerves vegyületek létrehozására fordítódik.

Lizoszóma Emésztő enzimeket tartalmazó membránhólyag a sejtben.

Meiózis Számfelező sejtosztódás, amikor a kiindulási diploid sejtből négyhaploid utódsejt alakul ki. Az utódsejtek genetikai állománya a
kiindulási sejttől és egymástól is eltér.

(Más néven gaméta, csírasejt). Haploid kromoszómakészletű, meiózissal keletkező, ivaros szaporodás céljára szolgáló sejt. Nőivarú ivarsejtek a nagyméretű, mozdulatlan petesejtek, hímivarúak a rendszerint kisméretű, mozgékony hímivarsejtek, melyeket állatok és az ember esetében spermiumnak is neveznek. A virágos növények hímivarsejtjét a pollenszem tartalmazza. A két haploid ivarsejt génkészletének egyesülése (vagyis a megtermékenyítés) új genetikai kombinációjú, diploid utódot eredményez.

(Autoszóma) Az ivari kromoszómákon kívül minden más kromoszóma a sejtekben. Diploid élőlények testi sejtjeiben párosával fordulnak elő, az ivarsejtekben páratlanul.

Örökítő anyagból és fehérjékből álló képződmény a sejtmagban.

Egymásnak megfelelő homológ kromoszómák szerkezetileg hasonló vagy azonos szakaszainak, és a rajtuk elhelyezkedő allélok kölcsönös kicserélődése a meiózis folyamata során. Ennek következtében a kromoszómák genetikai összetétele megváltozik, új rekombináns kromoszómák jönnek létre.

1.) A gombák, a moszatok, a mohák és a harasztok ivartalan szaporító sejtje. 2.) Egyes baktériumok kitartó alakja, nincs köze a szaporodáshoz.

Bármilyen anyag, radioizotóp vagy sugárzás, amely közvetlenül rákbetegség kialakulását okozza. Ez a védekező mechanizmusok kiiktatása vagy az anyagcsere-folyamatokba történő beavatkozás hatására következhet be. Rákkeltő hatás például a magas energiájú UV-sugárzás, a már betiltott alkalmazású azbeszt, és más anyagok.

A mitózis előszakaszában mekezdődik a magorsó fonalak kialakulása (támasztófonalak: pólus és a sejt központi része közt - húzófonalak: pólus és a kinetochorok között). A húzófonalak azok, amelyek a kromoszómákat rögzítik a sejt egyenlítői síkjában. Összehúzódásuk teszi lehetővé a kromatidák elválását és eltávolodását.

Új génkombináció kialakulása a meiózis során, az ivarsejtek keletkezésekor. Két legfontosabb forrása: a homológ kromoszómák véletlenszerű szétválása, valamint a homológ kromoszómák kromatidái között lezejló átkereszteződés (crossing-over). Ezáltal a megtermékenyítés során az utódok szüleik génállományának véletlenszerű keverékét öröklik. A rekombináció az ivaros szaporodás fontos eseménye, növeli az egyedek genetikai változatosságát, és lehetővé teszi a fajok gyorsabb adaptációját a környezethez, szemben az ivartalan szaporodással, ahol általában nem fordul elő rekombináció.

A sejtosztódás végétől a következő sejtosztódás végéig tartó szakasz. Két fő része a sejtosztódások közötti interfázis és a sejtosztódás fázisa. Ezen fázisok hossza a sejt élettartamával nő.

Értem mit akar, de ilyen nincs.

A Down-kór olyan kromoszóma rendellenesség, melyet a 21-es kromoszóma triszómiája okoz (kettő helyett három 21-es kromoszómával rendelkezik a beteg).

A kromoszóma részek minőségi vagy menniységi megváltozásával járó örökletes változások a genetikai állományban. Ez a mutáció érintheti a kromoszómák számát, alakját, lehetséges egy adott szakasz megfordulása, kicserélődése, megduplázódása.

Az ivar kialakulásában szerepet játszó géneket (is) tartalmazó kromoszómák.

A megtermékenyített petesejt.