Az ingerlékenység fontos életjelenség, az emberi szervezetnek is alapvető sajátsága. Bizonyos hatásokra, az ingerekre sejtjeink, szervezetünk meghatározott módon válaszol. Ha a sejteket inger éri, ingerületi állapotba kerülnek, vagyis megváltozik az anyagcseréjük. Az ingerek nyomán létrejött ingerület továbbítására és feldolgozására specializálódott az idegsejtekből és a gliasejtekből álló idegszövet. Az idegsejtek ingerületvezetésén azt értjük, hogy sejthártyájukon – megfelelő ingert követően – elektromos feszültségváltozás fut tova.

Az idegsejtek, más néven neuronok nyúlványos sejtek. Központi, sejtmagot tartalmazó részük a sejttest. Rövid, gazdagon elágazó nyúlványaik a dendritek. Általában ezek veszik föl az ingert és továbbítják az ingerületet a sejttest felé. A nyúlványok másik típusa a hosszú, kevéssé elágazó axon, amelyből sejtenként általában egy van. Az axon a sejttest felől az axonvégződés felé vezeti az ingerületet. Az axonok felszínén a gliasejtek ellaposodott nyúlványai többszörösen feltekeredve szigetelő réteget hozhatnak létre. A gliasejtek nyúlványaiból álló burkolat a velőshüvely, aminek köszönhetően az ingerületvezetés sebessége sokszorosára növekedik. A velőshüvelyes axon neve idegrost.

Az idegsejt axonja rendszerint elágazó végfácskában folytatódik. A végfácskák bunkószerűen megvastagodott részei egy másik idegsejttel, izomsejttel vagy mirigysejttel létesítenek kapcsolatot, más szóval szinapszist. A szinapszisban a két sejtet keskeny szinaptikus rés választja el egymástól.

Az idegszövet sejtjei

Idegszövet