A sejtmag rendszerint fénymikroszkópban is megfigyelhető testecske. Kívülről maghártya határolja, belsejét a magplazma tölti ki. A magplazmában fénymikroszkópban is megfigyelhető a sejtmagvacska. A két membránból álló sejtmaghártyát pórusok törik át. A pórusokban fehérjékből álló szerkezet szabályozza a makromolekulák szállítását a sejtmag és a citoplazma között. A pórusokon keresztül jutnak ki például a sejtmagban képződött RNS-molekulák, és Iépnek be a sejtplazmából az ott kialakuló fehérjék. A magplazma jórészt nukleinsavakból és fehérjékből áll, benne található a sejt DNS tartalmának mintegy 98%-a. A fonál alakú DNS-molekulákhoz fehérjék kapcsolódnak. Az így kialakult szerkezeti egységeket nevezzük kromoszómáknak. A sejtmagban rendszerint nem csak egy, hanem több kromoszóma található. A kromoszómaszám fajra jellemző, állandó érték. A sejtmagvacskát főleg RNS alkotja, ezen a területen szintetizálódik a riboszómákat felépítő RNS. A sejtmag – DNS-tartalmánál fogva – irányítja a sejt anyagcsere-folyamatait, és biztosítja, hogy a sejtosztódás során a sejtműködésre vonatkozó információk átkerüljenek az utódsejtekbe.