A táplálék felvétele, feldolgozása az emésztőrendszer feladata. Az ember emésztő szervrendszere a bélcsatornából és az ahhoz csatlakozó mirigyekből áll. A bélcsatorna elő-, közép- és utóbélre tagolódik. Az előbélbe a nyálmirigyek, a középbélbe a máj és a hasnyálmirigy kivezető csövei ny A bélfal szöveti felépítése ílnak. Az előbél feladata a táplálék felvétele, aprítása és kémiai lebontásának megkezdése. A középbél az emésztés és a tápanyagok felszívódásának fő helye. Az utóbél az ionok és a víz felszívásán kívül az emészthetetlen salakanyagok eltávolítását végzi.

A bélcsatorna üregeit nyálkahártya béleli, amelynek felületét legnagyobbrészt egyrétegű hengerhám borítja. A nyálkahártya kötőszövetes rétegébe süllyedve sokféle mirigy található. A nyálkahártya alatt simaizom rétegek húzódnak a bélfalban, amelyek a bél mozgásait teszik lehetővé. A bélfal simaizomzata körkörös és hosszanti rétegekre különül. A hosszanti és körkörös izmok váltakozó összehúzódása hozza létre a perisztaltikus mozgást, amely a béltartalmat egy irányban, a végbél felé továbbítja.

Az emésztés során a táplálékban található makromolekulákat a bélcsatorna üregében ható emésztőenzimek hidrolizálják építőegységeikre. A keményítő például szőlőcukorra, a fehérjék pedig aminosavakra bomlanak. Az emésztőenzimeket termelő mirigyek a bélcsatorna nyálkahártyájában találhatók, vagy kivezető csővel kapcsolódnak a bélcsatornához. A lebontott tápanyagok, valamint a vitaminok, a víz és az ionok a bélcsatorna falán át a keringési rendszerbe jutnak. Ez a folyamat a felszívódás, amely aktív vagy passzív transzporttal megy végbe a bélfal hámsejtjein keresztül. Az emészthetetlen salakanyagok kiürülnek a bélcsatornából. Ezek jelentős hányada cellulóztartalmú növényi rost, amelyet a bél emésztőenzimei nem képesek lebontani. A növényi rostok ugyanakkor fontosak a bélrendszer normális működéséhez, mivel serkentik a tápcsatorna mozgásait.

Az emésztőszervrendszer felépítése