Az ember, ha egyéb tényezők nem befolyásolják, annyit eszik, amennyi életműködéseihez szükséges. Táplálékfelvételre az éhségérzet ösztönzi, amelynek kialakulásáért elsősorban az alacsony vércukorszint felelős. A táplálékfelvételt szabályozó központok az agyban találhatók. Az étvágyat az étel látványa, illata, íze és az étkezési szokások is befolyásolják.

Az egészséges táplálkozás kiegyensúlyozott, változatos és mértékletes. Mindenkinek annyi táplálékot kell felvennie, amennyi fedezi életmódjának energiaigényét, és nem vezet elhízáshoz. A keveset mozgó, illetve könnyű fizikai munkát végző felnőtt energiaszükséglete napi 10-12 ezer kJ (2400-2800 kcal). A hazai étkezési szokásoknak megfelelő ételek általában ennél több energiát biztosítanak, így nem csoda, hogy a lakosság 40%-a túlsúlyos. A normál testsúlyt legegyszerűbben, de kevéssé pontosan úgy határozhatjuk meg, hogy a cm-ben mért testmagasságból levonunk 100-at. Tehát, ha valaki 170 cm magas, normál testsúlya kb. 70 kg. Elhízottnak számít az, akinek testsúlya 20-30%-kal meghaladja a normál értéket. A kövérség gyakran lelki terhet is jelent. A többletsúly valószínűbbé teszi a szív- és érrendszeri, valamint a vesebetegségek kialakulását.

A szakemberek az egészséges felnőttek számára olyan étrend összeállítását javasolják, amely 60% szénhidrátot, kevesebb, mint 30% zsírt és 10% fehérjét tartalmaz, emellett gazdag növényi rostokban, ásványi anyagokban és vitaminokban. A gyermekeknek és a terhes anyáknak több fehérjére van szükségük.

Zöldségestál fotója A szénhidrátokat legnagyobbrészt növényi eredetű táplálékkal, illetve cukor formájában vesszük fel. Sok keményítő van a burgonyában, a rizsben, a borsóban, a babban, a lencsében, a kukoricában, a kenyér- és tésztafélékben. Egészségesebb, ha a cukros édességek helyett inkább gyümölcsöt, mézzel édesített ételeket fogyasztunk.

Húsfélékről készült fotó A zsírok magas energiatartalmú vegyületek. A sajtok, egyes húsfélék (sertés, kacsa, liba) és húskészítmények, az olajos magvak (dió, mandula, napraforgó) és a csokoládé sok zsírt tartalmaznak. Ügyelni kell arra, hogy ne fogyasszunk rendszeresen magas koleszterintartalmú ételeket (állati zsiradékot), mivel azok elősegíthetik az érelmeszesedés kialakulását.

A fehérjéket elsősorban nem energiaszolgáltató anyagokként fogyasztjuk. Táplálékunkban a különböző aminosavak nem olyan arányban vannak jelen, mint saját fehérjéinkben. A májsejtek néhány kivételtől eltekintve képesek átalakítani egymásba a különböző aminosavakat. Van azonban néhány, ún. esszenciális aminosav, amelyeket sejtjeink nem képesek ilyen módon előállítani. Ezekhez tehát csak a táplálékkal juthatunk hozzá. Táplálkozási szempontból azokat a fehérjéket tekintjük teljes értékűeknek, amelyek tartalmazzák a szükséges mennyiségű és minőségű aminosavat. Esszenciális aminosavakban gazdag az állati eredetű táplálék, valamint a gomba.

100 g szénhidrát elégetése kb. 1700 kJ energiához juttatja a szervezetet, míg 100 g zsír biológiai oxidációja 4000 kJ energiát biztosít. A fehérjék energiatartalma csaknem megegyezik a szénhidrátokéval.

Az étkezéshez hozzátartozik a vízfelvétel is. 14 éves kortól átlagosan napi 2,5 l folyadékra van szükségünk, amelybe természetesen beletartozik az ételek víztartalma is. Egy jól táplált ember meglehetősen hosszú ideig bírja az éhezést, de a folyadékhiány néhány napon belül életveszélyes állapotot idézhet elő. A szomjúságot legjobban a víz vagy a gyümölcslé oltja. A cukorral édesített üdítőitalok mértéktelen fogyasztása elhízáshoz vezethet!

Különböző kenyérfélék, péksütemények fotója

Egy pohár narancslé fotója

Táplálékaink ásványi anyagai