Nemi jellegek
A nők és a férfiak közötti legfontosabb különbséget a genetikailag meghatározott elsődleges nemi jellegek, vagyis az ivarszervek jelentik. Az ivarmirigyek: a petefészek és a here ivarsejteket hormonokat termelnek. Az eltérő hormonális viszonyok hatására alakulnak ki a másodlagos nemi jellegek. Ezek közé tartozik például, hogy a férfiak átlagos testmagassága nagyobb, mint a nőké, válluk szélesebb a csípőjüknél – nőknél ez a testarány éppen fordított. Ezeken kívül a testszőrzetben, az emlő méretében és a hangmagasságban megmutatkozó eltéréseket is a másodlagos nemi jellegek közé soroljuk.
Here és az ivarutak
A hím ivarmirigy, a here páros szerv. A hasüregen kívül, a herezacskóban található. A here normális működéséhez ugyanis a testhőmérsékletnél néhány °C-kal alacsonyabb hőmérséklet szükséges. A herék belsejében nagyszámú herecsatornácska található. Ezek falában meiózissal (számfelező osztódással) óriási számban képződnek és érnek a hím ivarsejtek, a spermiumok. Az ivarsej tek a herékből a szintén páros mellékherék csatornarendszerébe kerülnek, ahol tárolódnak és további érési folyamatokon mennek keresztül. A mellékherékből ered a két izmos falú ondóvezeték. Magömléskor ezek perisztaltikus mozgása továbbítja a spermiumokat a húgycső felé. Az ondóvezetékek végébe ömlik a páros ondóhólyag váladéka. Az ebben levő szénhidrátok a spermiumok mozgásához biztosítanak energiaforrást. A prosztata (dülmirigy) páratlan szerv, az ondóvezetékek húgycsőbe torkollásánál, a húgyhólyag alatt található. Váladéka lúgos kémhatású, ami a hím ivarsejtek életképességének és mozgékonyságának fontos feltétele. Az ondóhólyagok és a prosztata váladéka a spermiumokkal együtt alkotja az ondót (sperma).
A hímvessző (penis) a férfiak párzószerve. A benne levő két barlangos test kiterjedt üregrendszert tartalmaz. A hímvessző csúcsa a rendkívül érzékeny bőrrel borított makk. A makkot laza, hátrahúzható bőrkettőzet, a fityma borítja. Szexuális ingerek hatására a barlangos test megtelik vérrel, megduzzad. Ez a folyamat a merevedés (erekció). A makk bőrének tartós mechanikai ingerlése reflexes úton magömlést (ejakulációt) idéz elő: ondó távozik a húgycsőnyíláson. Közösüléskor a férfi hímvesszőjét a hüvelybe vezeti, ezért ilyenkor az ondó a hüvely mélyére kerül. A magömlés lezajlása gerincvelői reflex eredménye, de az agykérgi szabályozás miatt tudatosan is befolyásolható. A magömlést kísérő érzés az orgazmus.
Az érett hímivarsejt három részre, fejre, nyakra és farokra tagolódik. A feji részben található a kromoszómákat tartalmazó sejtmag. Elülső, sapkaszerű részében olyan enzimek vannak, amelyek a megtermékenyítés során lehetővé teszik a feji rész átjutását a petesejtet határoló burkon, és megakadályozzák újabb hímivarsejtek belépését. A feji részben található a sejtmag és a sejtközpont. amely a megtermékenyített petesejt osztódásához nélkülözhetetlen. A nyakban találhatók az energiatermelésért felelős mitokondriumok. A farki rész a spermium mozgásszervecskéje.
A spermiumok termelését az agyalapi mirigy tüszőserkentő hormonja fokozza, a sárgatestserkentő hormon pedig a here hormontermelését szabályozza. Az agyalapi mirigy hormonjainak koncentrációja a vérplazmában az ivarérés után többé-kevésbé állandó, ezért a férfiak ivari működései folyamatosak. A herében a csatornácskák közötti sejtek a tesztoszteron nevű szteroidhormont termelik. Ennek hatására alakulnak ki a másodlagos nemi jellegek, megindul és folyamatosan fennmarad a spermiumok képzése a herecsatornácskákban.
A tesztoszteron fontos szerepet játszik a másodlagos nemi jellegek közé tartozó férfias izomzat kialakulásában. Ezt használják ki akkor, amikor a hím ivari hormonokat izomfejlesztő doppingszernek használják. Ez a megoldás több szempontból is káros.
Egyrészt sportszerűtlen, másrészt az egészséget károsítja.