Az emberi szervezet mozgási szervrendszerét a csontváz és a vázizomzat alkotja. A csontváz tartja a testet, védi a belső szerveket, és részt vesz a mozgásban. A csontokat a hozzájuk tapadó vázizmok mozgatják, ezért a csontváz a mozgási szervrendszer passzív, az izomzat pedig az aktív részét alkotja.

A csontok nagy szilárdságú, egyben rugalmas szervek. Fő tömegüket csontszövet alkotja. Rugalmasságukat a sejt közötti állomány kötőszöveti rostjainak, szilárdságukat és keménységüket pedig a szervetlen sóknak köszönhetik. A sejt közötti állomány szervetlen anyagainak nagy része kalcium-foszfát, emellett kalcium- és magnézium-karbonát is található benne. A csontok a szervezet legnagyobb kalciumraktárai, a szervezetünkben található kalcium 80%-a itt raktározódik.

A csontok mérete és alakja nagyon változatos, attól függően, hogy hol helyezkednek el, és mi a feladatuk. Szerkezetük a lehető legkisebb tömeg mellett a lehető legnagyobb teherbírást teszi lehetővé. Alak szerint csöves, lapos és szabálytalan csontokat különböztetünk meg. A végtagok csontjainak többsége csöves, a mellcsont és az agykoponya csontjai laposak, a gerincoszlopot alkotó csigolyák pedig szabálytalan alakúak.

A csontokat kívülről csonthártya borítja. Kötőszövetes állományában erek és idegek találhatók. Az erek belépnek a csontba, sűrű érhálózatot alkotnak, ez teszi lehetővé a csontsejtek élénk anyagcseréjét. A csonthártya nélkülözhetetlen a csontok növekedésében és az esetleges sérülések utáni regenerációban.

A csonthártya alatt a nagy teherbírású tömör csontállomány található, a csont belsejében pedig a lemezekből és gerendákból álló szivacsos állomány, amelynek üregeit a vörös csontvelő tölti ki. A szivacsos állomány szerkezete a terhelésnek megfelelően alakul, és szükség esetén átépül. A lapos és a szabálytalan csontokban csak tömör és szivacsos csontállomány van. A csöves csontok végdarabjai hasonló szerkezetűek, középső részükön viszont velőüreg található, amelynek belsejét főként zsírszövetből álló sárga csontvelő tölti ki.

Vörös csontvelő felnőttekben csak a lapos csontok szivacsos csontállományában (szegycsont, medencecsontok, csigolyák) található, s ez a vérsejtképzés helye. Ha a szervezetnek szüksége van rá, a sárga csontvelőből is képződhet.

Csöves csont szerkezete