Az adott molekula vízzel történő reakciója, mely a molekula felbomlásához vezet. Az emésztés folyamatában nagyon fontos szerepet játszik a makromolekulák hidrolízise, amely a makromolekulákat, kisebb építőegységekre, monomerekre bontja. Az előbélben már a szájüregben megkezdődik a táplálékok emésztése, a nyálamiláz a poliszacharidok hidrolízisét kezdi meg. A nyálban, kis mennyiségben a lipáz nevű enzim is megtalálható, amely a trigliceridek hidrolízisét kezdi.

Nyál A nyálmirigyek által termelt, a szájüregbe kerülő emésztőnedv. A
táplálékhoz keveredve a falatot puhítja, bevonja és – a benne levő
amiláz enzim révén – elkezdi az emésztést.

Zománc A fogak koronáját borító, igen kemény réteg, amely élő sejteket
nem tartalmaz.

El nem szarusodó hámsejtekből álló, gazdagon erezett és idegekkel ellátott fedőréteg. A légző- és emésztőrendszert, valamint a belső szerveket borítja. Felépítésében hámsejtek, kötőszöveti állomány és a nyálkát elválasztó mirigyek szerepelnek. Fő funkciója a mechanikai védelem, de immunfolyamatok is lejátszódnak benne, így szerepet játszik a kórokozók elleni védekezésben is.

Amiláz Emésztőenzim, amely a táplálékban levő keményítő emésztését
végzi semleges - enyhén lúgos közegben.. Tartós hatása esetén a keményítőből maltóz keletkezik.

Az emésztő szervrendszer felső szakaszának kezdetén helyezkedik el a nyálkahártyával bélelt üreg. Elöl a fogak és az ajak, hátul a torokszoros (garat) határolja. Feladata a hangképzés, valamint a táplálék aprítása, a falat kialakítása és előemésztés.

A gyomorfal fősejtjei által termelt, pepszinogénből sósavas aktivációra képződő emésztőenzim. A savanyú pH-n működő pepszin főként denaturált fehérjék peptidkötéseit hasítja, így a fehérjékből peptideket hozva létre. A megkezdett fehérjeemésztés a vékonybélben folytatódik.

Számos állat és az ember emésztőszervében élő mikroorganizmusok/ baktériumok gyűjtőneve. Az ide tartozó bélbaktériumok egy része közömbös, míg másik részük tápanyagokat bont (pl. cellulóz), vagy vitamint épít fel.(pl. B-vitaminok). A bélflóra a vastagbél felületén található. A bélflóra feladatai a következők: a vékony és a vastagbél nyálkahártyájának mechanikus védelme, nyomelemek visszaszívásában való részvétel (pl. Ca, Mg, Fe), az immunrendszer ellenanyag termelésre való késztetése, patogén mikroorganizmusok szaporodásának a gátlása.

Középbél. Szakaszai a patkóbél az éhbél, és a csípőbél

Bélbolyhok A középbél falának a bél ürege felé irányuló apró,
kesztyűujjszerű nyúlványai, amelyek a bél felszívó felületét
sokszorosára növelik.

A víz és a sók visszaszívására specializált, körülbelül 1.5-1.7 méter hosszúságú bélszakasz. Kezdeti szakasza a vakbél a féregnyúlvánnyal, majd a vastagbél felszálló, haránt, leszálló ágai, a szigmabél a bal csípő magasságában, és a végbél.

(Pancreas) Vérbő kettős elválasztású mirigy, mely a patkóbél és a gyomor között található. Külső elválasztású mirigyként emésztőenzimeket termel( lipáz, amiláz, tripszin).A hasnyálmirigyben található ún. Langerhans-szigetek, (hormontermelő sejtcsoportok) alfa-sejtjei a glukagont, béta-sejtjei az inzulint választják el.

A szervezetben az urea ciklus során a vizelettel kiválasztódó végtermék az emlős szervezetben. Színtelen, kristályos vegyület, ami vízben és alkoholban egyaránt jól oldódik.

Az epefesték (billirubin) a hemoglobin lebontása során keletkező sárga színű termék, amelyet a máj távolít el a vérből, és az epével együtt ürít ki. Ha sok epefesték szaporodik fel a szervezetben, a bőr, a szemfehérje és a nyálkahártyák sárgásan elszíneződnek (sárgaság).

A máj által termelt enyhén lúgos, zöldes-barnás folyadék (1l/nap), mely az epehólyagban gyűlik össze és innen a patkóbélbe ürül. Feladata a zsírok, olajok emulgeálása, elősegíti az enzimatikus emésztés folyamatát.

Más néven fillokinon. A zsíroldékony vitaminok családjába tartozik, két altípusa ismert. Zöldségekben fordul elő, és az egészséges bélflóra baktériumai is termelik. Szükséges az egészséges csontfejlődéshez és a véralvadási faktorok képzéséhez. Hiányában vérzékenység, elhúzódó véralvadás tapasztalható.

(retinol) A zsírban oldódó vitaminok csoportjába tartozik. Karotinokból keletkezik, előanyaga a béta-karotin. Elengedhetetlen a jól működő látáshoz, az egészséges csont és fog fejlődéséhez, a hámszövetek épségének megőrzéséhez. Fontos szerepet játszik még a nyálkahártyák (légutak) védelmében és nélkülözhetetlen a retina fényérzékeny anyagának a látóbíbornak a felépítéséhez. Az A- vitamint a máj tárolja.

Oxigénszállításra képes vörösvérsejtek száma a normális érték alatt van. Ennek oka lehet az elégtelen vörösvértestképzés, a vörösvértestek alaki rendellenessége vagy a hemoglobin szintézisének zavara.

A vízoldékony vitaminok csoportjába tartozik a C-vitamin. Mivel szervezetünk képtelen önmaga előállítani így a táplálékkal kell felvennünk a szükséges C-vitamin mennyiségét. Jótékony hatásai: antioxidáns, fokozza szervezetünkben az immunrendszer működését, növeli a fehérvérsejtek számát, fokozza működésüket. A nem megfelelő mennyiségű C-vitamin bevitel következményei a következők: vérzékenység, ínysorvadás, izombántalmak, a fertőzésekkel szembeni fogékonyság és gyulladások kialakulása figyelhető meg.

A víz az élethez nélkülözhetetlen anyag, az emberi szervezet sem tud létezni nélküle. Szervezetünk mintegy 70%-a víz, ez alkotja testünk folyadéktereit, nagy mennyiségben van jelen a sejtek citoplazájában, nélkülözhetetlen az életfolyamatokhoz. A vizelettel és az izzadással vizet veszítünk, amit pótolni kell. Egy felnőtt emberi szervezet napi vízigénye 1,5-2 liter, ez a fizikai megterhelés és a külső hőmérséklet függvényében akár több is lehet. A különféle vizek, pl.az ásványvizek sókat és más oldott anyagokat is tartalmaznak, amelyeket nagy hőségben a fokozott verejtékezéssel nagy mennyiségben veszít a szervezet, így ezeket is pótolni kell a táplálékkal és vízivással.

D vitamin hiányában kialakuló, csontdefomálódásokkal járó betegség.

A vízoldékony vitaminok egy csoportja, az alábbi vitaminokat soroljuk ide: B1-vitamin (tiamin), B2-vitamin (riboflavin), B3-vitamin (niacin), B5-vitamin (pantoténsav), B6-vitamin (piridoxin), B12-vitamin (cianokobalamin), a fólsav és a biotin. Természetes B-vitamin források: a hús, tej, tojás, máj, gabona magvak, zöldségek, gyümölcsök és az élesztő.

B1 vitamin hiányában kialakuló betegség. Fokozott ingerlékenység, görcshajlam, idegek gyulladása jellemzi. Maláj eredetű neve a Kelet- Ázsiában egy időben elterjedt betegségre utal, amit a hántolt rizs egyoldalú fogyasztása okozott.

A gyomorhártya gyulladását jelenti. A gyomorrontást okozhatja bakteriális fertőzés, fűszeres ételek, gyógyszerek, bőséges étkezés. Tünetei gyomorfájás, émelygés, hányinger, hányás, hasmenés stb.

A szervezet számára nagyon fontosak az ásványi anyagok (mineráliák). Ásványi anyagokon mennyiségre való kitétel nélkül minden olyan anyagot értünk, melyek energiát nem szolgáltatnak, nem vitaminok (tehát nem szerves vegyületek), nem toxikusak (legalábbis szokásos mennyiségükben) a szervezet számára, viszont valamilyen mértékben szükségesek a működéshez.

Az a minimális energiamennyiség, mely a szervezet működőképességéhez szükséges.