- Biológia - 11. évfolyam
- Az ember létfenntartó szervei és működésük
- Az ember keringési rendszere
- 3 foglalkozás
- 1 gyűjtemény
vér
A zárt keringési rendszerben, az erekben áramló testfolyadék. Gerincesekben vérplazmából és sejtekből (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek) áll.
granulocita
Granulocita A fehérvérsejtek egyik típusa. A lebenyezett magvú sejtek kisméretű
idegen szemcsék bekebelezésére (endocitózisra) képes.
vérplazma
A vér folyékony sejt közötti állománya.
szinuszcsomó
A keringés motorjának, a szívnek az elsődleges ingerképző helye a szinusz-csomó. A szövet a két pitvar közötti területen, a jobb pitvar oldalán helyezkedik el, és fokozottan ingerelhető. Ennek a szövetnek a működése határozza meg a szívfrekvenciát.
szívciklus
Szisztoléból (szív összehúzódása) és diasztoléból (szív elernyedése) álló eseménysorozat.
pitvar
A gerincesek szívének része, ebbe torkollanak a nagy vérkör és a kisvérkör fő vénái / a halaknál az egy vérkör vénája/.
szív
A vér áramlását biztosító szerv. Eltérő felépítésű formái megtalálhatók az ízeltlábúak, a puhatestűek és a gerincesek testében.
artériák/verőerek
Azok a véredények, melyeken keresztül a vér a szívből (aorta) a test különböző helyeire szállítódik. Az artériák falát főként rugalmas rostok illetve simaizom alkotja. Az artériákat arról a szervről vagy testrészről nevezik el, ahová a vért szállítja.
keringési perctérfogat
A szív által egy perc alatt továbbított vérmennyiség. A szív egy perc alatti összehúzódásainak száma (kb.65) és az egy összehúzódás alatt továbbított vérmennyiság(kb. 70-80 ml) szorzata. A keringési perctérfogat így kb. 5 dm3. Ez azt jelenti, hogy egy perc alatt a teljes vértérfogat megfordul mind a kis vérkörben, mind pedig a nagy vérkörben. Nagyobb igénybevétel esetén a keringési perctérfogat a nyugalmi érték többszörösére emelkedhet.
szívinfarktus
A szívben oxigénhiány miatt kialakuló sejtkrosodással járó állapot. Jellegzetes szúró-markoló, hátba, bal karba, hasba átsugárzó fájdalom jellemzi, illetve EKG- és enzimeltérések. Oka a koronária erek elmeszesedés és a következményes vérrögképződés, ritkább esetben az erek tartós összehúzódása.
aorta
A szív bal kamrájából kilépő főverőér. A nagy vérkör kiinduló ere.
vénák (gyűjtőerek/visszerek)
Gyűjtőerek, más néven visszerek. Bennük a vér szállítása a szív felé történik. A nagy vérkörben szén-dioxidban dús, a kis vérkörben oxigénben gazdag vért szállítanak. Faluk vékonyabb, mint az artériák esetében. Kevesebb simaizmot tartalmaznak, nagy mennyiségű vér felvételére képesek.
elektrokardiográfia (EKG)
Egy olyan eljárás/módszer mely a szív elektromos jelenségeit vizsgálja. A szívben lejátszódó felerősített elektromos változások időben való ábrázolása adja meg az EKG-görbét.
vérnyomás
A vérnek az érfalra gyakorolt feszítő hatása.
szövetnedv
A szem ideghártyájában levő receptorsejtek egyik típusa. Aszínérzékelés és az éleslátás receptorsejtjei, de félhomályban nemműködnek, csak erős fényben.
visszértágulat
Gyakori és szembetűnő betegsége az álló munkát végzőknek. A vénák vékony fala a tartósan megnövekedett nyomás hatását nem képes károsodás nélkül elviselni, rostjai megnyúlnak. A betegség nem csak esztétikai hiba, hanem a tágult érszakaszokban pangó vér keringési problémákat okoz.
féregnyúlvány
A féregnyúlvány a vakbél függeléke, emberben főként nyirokszervként funkcionál, gyulladása esetén súlyos hashártyagyulladás következhet be.
nyirokkeringés
Nyirokkeringés A nyirok a sejt közötti térből nyirokkapillárisokon, majd egyre
nagyobb nyirokereken keresztül végül a nagy vénákba jut.
- 3 tesztfeladatsor
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)