- Biológia - 11. évfolyam
- Az ember létfenntartó szervei és működésük
- 4 téma
- 3 foglalkozás
- 2 gyűjtemény
irha
A bőrizomtömlő a testfal külső rétege egyes gerinctelen állatokban, a férgekben és a puhatestűekben. Hám- és izomrétegekből áll. Mozgásszerv.
csonthártya
A csontokat kívülről borító kötőszövetes hártya, ebben futnak a csontot ellátó erek és idegek.
hajlítóizom
A hajlítóizmok összehúzódása az ízület behajlását eredményezi.
izomrost
A vázizomzat és a szívizom felépítő egysége. Több cm hosszú, soksejtmagvú, hosszirányba futó összehúzékony fehérjéket /miofibrillumokat / tartalmazó képződmények.
ín
Tömöttrostos kötőszövetből álló képződmény, amely az izmokat köti a csontokhoz.
rándulás
Az ízületi tok és a szalagok túlzott megfeszülése miatt bekövetkező fájdalmas duzzanat.
tömör állomány
A csont egyik állománya. Körkörös felépítésű csontegységek alkotják. Kemény, szilárd állományú.
feszítőizom
A feszítőizmok összehúzódása az ízület kiegyenesedését eredményezi.
miozin
Fehérje, mely az aktin nevű izomfehérjével együtt az izom összehúzódásáért felelős.
koponya
A fej vázát alkotó csontok összessége. Két része van, az agykoponya és az arckoponya. Az agykoponya tartalmazza és védelmezi az agyat, az arckoponya a szem-, orrüreget és a szájat. A fül a kettő határán helyezkedik el. Az agykoponya összecsontosulása a születés utáni első évben történik.
izompólya
Izompólya Az izom kötőszövetes burka, amelyben az ebben futó erek és idegek
lépnek be az izomba.
csontritkulás
(Osteoporosis) A csont szerves és szervetlen állományának csökkenésével, alacsony csonttömeggel és fokozott csonttörési hajlammal járó betegség. Elsősorban időskorban fordul elő, főleg idős nők esetében a menopausa után kialakult csökkent ösztrogénszint miatt. Kialakulását elősegíti a mozgásszegény életmód, elégtelen kalciumbevitel. (Ritkábban anyagcserebetegségek, vesebetegségek, hormonális betegségek szövődményeként is előfordulhat.)
szivacsos állomány
A csöves csonttok ízületi végeiben, és a lapos csontokban található csontlemezekből felépülő csontállomány. Üregeit a vörös csontvelő tölti ki.
vesekő
A vesemedencében, húgyutakban vagy a húgyhólyagban kikristályosodó só. A kövek gyakran kalciumoxalát, húgysav (karbamid) vagy calciumfoszfát alapúak, vízben nem oldható vegyületek.
művesekezelés (dialízis)
A szervezetben felhalmozódó méreganyagok és víz természetes (hashártya) vagy mesterséges (dializátor) féligáteresztő hártyán keresztül átáramoltatva eltávolíthatók, ezt az eljárást nevezzük művesekezelésnek, illetve vesepótló kezelésnek. Leggyakrabban veseelégtelenségben alkalmazzák a vese működésének pótlása céljából, ritkábban mérgezések esetén a méreganyag eltávolítására is alkalmazható.
vizelet
A vesékben képződő folyadék, amely a szervezet számára fölösleges vagy káros anyagokat tartalmazza oldott formában.
visszaszívás
Kiválasztás során a glomerulusban keletkező primer szűrletből a nefron kanyarulatos csatornáiban és a gyűjtőcsatornákban különböző anyagok (ionok, víz, urea) a visszaszívás során a vérkeringésbe jutnak vissza.
vesecsatorna
A vesecsatorna minden nefronban megtalálható alkotóelem. Kezdeti szakasza a kéregállományban található, ez az elsődleges kanyarulatos csatorna. A másodlagos kanyarulatos csatornától egy éles le-, majd felszálló ág választja el (Henle-kacs). A vesecsatorna a gyűjtőcsatornában folytatódik. A vesecsatorna különböző szakaszaiban történik a szűrletből való vizeletképzés.
nefron
Nefron A vese anatómiai és működési egysége. A vesetestecskéből és a
hozzá csatlakozó elvezető csatornarendszerből áll.
veseartéria
A vesekapun belépő ér a veseartéria. Oxigénben dús vért szállít. Jellegzetes módon oszlik el, a vese szerkezetének megfelelően. Először a vesevelőt alkotó piramisok szerint, majd a kéreg és a velő határán továbboszlik. A lebenykék közötti artériaágakból erednek az érgomolyagba vért szállító ágak.
tápanyagok
Az élő szervezetek környezetből felvet anyagai, amik átalakításával építi fel testének anyagait.
gyomorfekély
A gyomor nyálkahártyájának felmaródásával kialakuló betegség. Közvetlen oka a pepszin és a gyomorsav túltengése, amit kiválthat a helytelen táplálkozás, az alkoholizmus, de tartós stressz is.
dentin
Dentin A fogak alapállománya, speciális csontszövet, amely a fogbelet veszi
körbe.
nyál
Nyál A nyálmirigyek által termelt, a szájüregbe kerülő emésztőnedv. A
táplálékhoz keveredve a falatot puhítja, bevonja és – a benne levő
amiláz enzim révén – elkezdi az emésztést.
epefesték
Az epefesték (billirubin) a hemoglobin lebontása során keletkező sárga színű termék, amelyet a máj távolít el a vérből, és az epével együtt ürít ki. Ha sok epefesték szaporodik fel a szervezetben, a bőr, a szemfehérje és a nyálkahártyák sárgásan elszíneződnek (sárgaság).
hidrolízis
Az adott molekula vízzel történő reakciója, mely a molekula felbomlásához vezet. Az emésztés folyamatában nagyon fontos szerepet játszik a makromolekulák hidrolízise, amely a makromolekulákat, kisebb építőegységekre, monomerekre bontja. Az előbélben már a szájüregben megkezdődik a táplálékok emésztése, a nyálamiláz a poliszacharidok hidrolízisét kezdi meg. A nyálban, kis mennyiségben a lipáz nevű enzim is megtalálható, amely a trigliceridek hidrolízisét kezdi.
emésztés
A nagy molekulaméretű energiát szolgáltató tápanyagok (fehérjék, szénhidrátok, zsírok) lebontása enzimek segítségével monomerekre. Erre azért van szükség mivel nagy molekulaméretük miatt a szervezetben a membránokon nem transzportálhatók.
vitaminok
Vitaminok Olyan szerves vegyületek, amelyeket kis mennyiségben állandóan vagy rendszeresen fel kell venni, mivel nélkülözhetetlenek a normális életműködésekhez. Nem energiaszolgáltatók és nem szerkezeti anyagok, többnyire enzimek alkotói.
energiaszükséglet
Az a minimális energiamennyiség, mely a szervezet működőképességéhez szükséges.
beri-beri
B1 vitamin hiányában kialakuló betegség. Fokozott ingerlékenység, görcshajlam, idegek gyulladása jellemzi. Maláj eredetű neve a Kelet- Ázsiában egy időben elterjedt betegségre utal, amit a hántolt rizs egyoldalú fogyasztása okozott.
B-vitaminok
A vízoldékony vitaminok egy csoportja, az alábbi vitaminokat soroljuk ide: B1-vitamin (tiamin), B2-vitamin (riboflavin), B3-vitamin (niacin), B5-vitamin (pantoténsav), B6-vitamin (piridoxin), B12-vitamin (cianokobalamin), a fólsav és a biotin. Természetes B-vitamin források: a hús, tej, tojás, máj, gabona magvak, zöldségek, gyümölcsök és az élesztő.
víz
A víz az élethez nélkülözhetetlen anyag, az emberi szervezet sem tud létezni nélküle. Szervezetünk mintegy 70%-a víz, ez alkotja testünk folyadéktereit, nagy mennyiségben van jelen a sejtek citoplazájában, nélkülözhetetlen az életfolyamatokhoz. A vizelettel és az izzadással vizet veszítünk, amit pótolni kell. Egy felnőtt emberi szervezet napi vízigénye 1,5-2 liter, ez a fizikai megterhelés és a külső hőmérséklet függvényében akár több is lehet. A különféle vizek, pl.az ásványvizek sókat és más oldott anyagokat is tartalmaznak, amelyeket nagy hőségben a fokozott verejtékezéssel nagy mennyiségben veszít a szervezet, így ezeket is pótolni kell a táplálékkal és vízivással.
húgysav
Fehér színű, kristályos vegyület. Olvadáspontja nincs, mert mielőtt megolvadna, elbomlik, elszenesedik. Kétértékű savként viselkedik. Az emberi vizeletben kis mennyiségben kimutatható, mint a purinanyagcsere végterméke.Savas jellege miatt lúgokban oldódik. Gyakran gyógyszerek szintézisénél alkalmazzák.
fogszuvasodás
Gyakori fogbetegség. A fog zománcának sérülése után a védtelenné vált dentin pusztulásával kialakult lyuk.
A-vitamin
(retinol) A zsírban oldódó vitaminok csoportjába tartozik. Karotinokból keletkezik, előanyaga a béta-karotin. Elengedhetetlen a jól működő látáshoz, az egészséges csont és fog fejlődéséhez, a hámszövetek épségének megőrzéséhez. Fontos szerepet játszik még a nyálkahártyák (légutak) védelmében és nélkülözhetetlen a retina fényérzékeny anyagának a látóbíbornak a felépítéséhez. Az A- vitamint a máj tárolja.
vékonybél
Középbél. Szakaszai a patkóbél az éhbél, és a csípőbél
gyomorrontás
A gyomorhártya gyulladását jelenti. A gyomorrontást okozhatja bakteriális fertőzés, fűszeres ételek, gyógyszerek, bőséges étkezés. Tünetei gyomorfájás, émelygés, hányinger, hányás, hasmenés stb.
karbamid
A szervezetben az urea ciklus során a vizelettel kiválasztódó végtermék az emlős szervezetben. Színtelen, kristályos vegyület, ami vízben és alkoholban egyaránt jól oldódik.
vastagbél
A víz és a sók visszaszívására specializált, körülbelül 1.5-1.7 méter hosszúságú bélszakasz. Kezdeti szakasza a vakbél a féregnyúlvánnyal, majd a vastagbél felszálló, haránt, leszálló ágai, a szigmabél a bal csípő magasságában, és a végbél.
felszívás
Az emésztés folyamatában lebontott tápanyagalkotók felvétele a bélnyálkahártya hámsejtjeinek aktív mechanizmusával.
epesavak
Epesavak Szteránvázas, poláris és apoláris molekularészt tartalmazó vegyületek. Az epében levő epesavas sók a táplálékban levő zsírok emulzióját
(a vizes közegben kialakuló apró cseppecskéit) stabilizálják, és így
lehetővé teszik a zsírok emésztését.
fogbél
Fogbél A fogak belsejében levő fogüreget kitöltő kötőszövet, amely idegeket t
és ereket tartalmaz, ezek látják el táplálékkal és oxigénnel a fog élő szöveteit.
K-vitamin
Más néven fillokinon. A zsíroldékony vitaminok családjába tartozik, két altípusa ismert. Zöldségekben fordul elő, és az egészséges bélflóra baktériumai is termelik. Szükséges az egészséges csontfejlődéshez és a véralvadási faktorok képzéséhez. Hiányában vérzékenység, elhúzódó véralvadás tapasztalható.
emésztőnedv
Külső elválasztású mirigyekben termelődő anyagok, amelyek hatására a tápanyagok felszívódásra alkalmas molekulákká bomlanak le.
D-vitamin
(Kalciferol) A zsírban oldódó vitaminok közé tartozik. Szervezetünkben az UV sugárzás hatására képződhet. Kétféle D-vitamin létezik: A D2 és D3. A D-vitamin szükséges: a csontképződéshez és azok egészséges fejlődéséhez, a kalcium és foszfor beépüléséhez stb. Bőrünk a D-vitamin képzésének és raktározásának a helye is.
zománc
Zománc A fogak koronáját borító, igen kemény réteg, amely élő sejteket
nem tartalmaz.
hasnyálmirigy
(Pancreas) Vérbő kettős elválasztású mirigy, mely a patkóbél és a gyomor között található. Külső elválasztású mirigyként emésztőenzimeket termel( lipáz, amiláz, tripszin).A hasnyálmirigyben található ún. Langerhans-szigetek, (hormontermelő sejtcsoportok) alfa-sejtjei a glukagont, béta-sejtjei az inzulint választják el.
plazmafehérje
A vér fehérjetartalma, amit hat frakcióra elkülönítve tudunk elemezni. A plazmafehérjék mennyisége az emberi vérben 60-80 gramm literenként. Általános funkcióik a kolloidozmotikus nyomás fenntartása, a pufferhatás, szállítás (réz, vas, hormonok, stb.), véralvadás, immumfolyamatok.
farkasvakság
Egy A-vitamin hiányában vagy egy örökletes betegség (retinitis pigmentosa) következtében fellépő látáscsökkenéssel járó állapot, amikor a beteg rosszul megvilágított helyen, szürkületben, félhomályban feltűnően rosszul lát. A szem nem képes alkalmazkodni a fény utáni sötétséghez, aminek oka a pálcikák pusztulása.
garat
A felső légutak része, előre az orrüreggel és a szájüreggel, hátrafelé a nyelőcsővel és a gégével közlekedik.
sárgaság
Az epe bilirubinjának véráramba kerülésével kialakult kórkép. Megjelenése májbetegségre, epepangásra utal.
vérszegénység
Oxigénszállításra képes vörösvérsejtek száma a normális érték alatt van. Ennek oka lehet az elégtelen vörösvértestképzés, a vörösvértestek alaki rendellenessége vagy a hemoglobin szintézisének zavara.
influenza
RNS vírusok által okozott fertőző betegség, emly a légzési szervrendszert érinti. Emlősök között cseppfertőzés vagy érintkezés útján terjed. Tünetei: láz, izomfájdalom, elesettség, később pedig száraz köhögés.
légzésszám
Más néven légzési frekvencia. Azt mutatja meg, hogy a vizsgált személy egy perc alatt átlagosan hány légvételt hajt végre adott körülmények között. Egy átlagos felnőtt személy esetében nyugalmi állapotban körülbelül 12 a légzésszám átlagos értéke.
légzőizmok
A légzés folyamatában résztvevő, mellüreget határoló izmok összessége. Elsősorban a külső bordaközi izmok és a rekeszizom munkája járul hozzá a légzéshez, belégzéskor mindkét izom összehúzódik. Légzési nehézségek esetén a légzési segédizmok, például mellizmok egy része is bekapcsolódik a légzőizmok munkájába.
tüdőrák
A tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedése. Kialakulásáért döntően a dohányzás felelős.
asztma
Allergiás eredetű betegség. Rohamokban jelentkező nehézlégzés, légszomj. A roham kiváltója lehet pl. lakáspor, szőr vagy tolltöredék, füst, virágpor stb.
cseppfertőzés
A fertőző betegségek terjedésének egyik módja. Főleg azok a betegségek terjednek ilyen módon, melyek a légzőszervrendszeri megbetegedésekért felelősek. A cseppfertőzés nyállal vagy orrváladékkal való kórokozó terjedést jelent. Tüsszentéssel, köhögéssel stb. a kórokozó a levegőbe kerül, a levegőből pedig belélegezve egy másik ember légzőszervrendszerébe.
tüdőgyulladás
A tüdő bakteriális, ritkábban vírusos vagy gombás eredetű heveny megbetegedése. Váladékképződés, láz, köhögés kiséri..
tüdő
Pulmo. Légzőszerv, ezen keresztül valósul meg a légcsere.
szívciklus
Szisztoléból (szív összehúzódása) és diasztoléból (szív elernyedése) álló eseménysorozat.
nyirokerek
Nyirokerek A nyirok továbbítására szolgáló, vékony falú, sok billentyűt
tartalmazó erek.
pitvar
A gerincesek szívének része, ebbe torkollanak a nagy vérkör és a kisvérkör fő vénái / a halaknál az egy vérkör vénája/.
szívinfarktus
A szívben oxigénhiány miatt kialakuló sejtkrosodással járó állapot. Jellegzetes szúró-markoló, hátba, bal karba, hasba átsugárzó fájdalom jellemzi, illetve EKG- és enzimeltérések. Oka a koronária erek elmeszesedés és a következményes vérrögképződés, ritkább esetben az erek tartós összehúzódása.
vér
A zárt keringési rendszerben, az erekben áramló testfolyadék. Gerincesekben vérplazmából és sejtekből (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek) áll.
vérnyomás
A vérnek az érfalra gyakorolt feszítő hatása.
vénák (gyűjtőerek/visszerek)
Gyűjtőerek, más néven visszerek. Bennük a vér szállítása a szív felé történik. A nagy vérkörben szén-dioxidban dús, a kis vérkörben oxigénben gazdag vért szállítanak. Faluk vékonyabb, mint az artériák esetében. Kevesebb simaizmot tartalmaznak, nagy mennyiségű vér felvételére képesek.
visszértágulat
Gyakori és szembetűnő betegsége az álló munkát végzőknek. A vénák vékony fala a tartósan megnövekedett nyomás hatását nem képes károsodás nélkül elviselni, rostjai megnyúlnak. A betegség nem csak esztétikai hiba, hanem a tágult érszakaszokban pangó vér keringési problémákat okoz.
szövetnedv
A szem ideghártyájában levő receptorsejtek egyik típusa. Aszínérzékelés és az éleslátás receptorsejtjei, de félhomályban nemműködnek, csak erős fényben.
vörösvérsejt (vörösvértest)
Korong alakú, kb. 7 mikrométer átmérőjű, fánkra hasonlító sejtek. Sejtmagot nem tartalmaznak. Szárazanyag-tartalmának jelentős része a légzési gázok szállításának kulcsfontosságú eleme, a hemoglobin. A vörös csontvelőben képződnek. Élettartamuk kb. 120 nap, mennyiségük nemtől függően 4.5-5 millió mikroliterenként.
kapillárisok (hajszálerek)
Legkisebb és legvékonyabb véredények, az artériás és vénás rendszert összekötő erek. A kapillárisokon keresztül történik a szövetek oxigénnel és tápanyagokkal való ellátása.
szinuszcsomó
A keringés motorjának, a szívnek az elsődleges ingerképző helye a szinusz-csomó. A szövet a két pitvar közötti területen, a jobb pitvar oldalán helyezkedik el, és fokozottan ingerelhető. Ennek a szövetnek a működése határozza meg a szívfrekvenciát.
kis vérkör
A tüdő saját keringési rendszere. A szív jobb kamrájából lép ki és a tüdőbe szállítja a vénás vért a tüdőartérián át. Itt a vér oxigénnel telítődik, majd a tüdővénákon keresztül a bal pitvarba kerül vissza az oxigenált vér.
szív
A vér áramlását biztosító szerv. Eltérő felépítésű formái megtalálhatók az ízeltlábúak, a puhatestűek és a gerincesek testében.
véna (gyűjtőér/visszér)
Gyűjtő ér, a szív felé vezető ér.
hajszálér/kapilláris
Kapilláris. A legvékonyabb ér.
nyirokkeringés
Nyirokkeringés A nyirok a sejt közötti térből nyirokkapillárisokon, majd egyre
nagyobb nyirokereken keresztül végül a nagy vénákba jut.
granulocita
Granulocita A fehérvérsejtek egyik típusa. A lebenyezett magvú sejtek kisméretű
idegen szemcsék bekebelezésére (endocitózisra) képes.
szívburok
Szívburok A szívet borító kettős hártya, melyek között vékony
folyadékréteg csökkenti a szív mozgását kísérő súrlódást.
véralvadás
Véralvadás Az a folyamat, amikor a folyékony vérplazma kocsonyás állagúvá
válik, így lezárja a sérült érfalat és megakadályozza a vér
elfolyását az érhálózatból, de bekövetkezik pl. üveglemezre cseppentett vérben is.
fehérvérsejt
olyan állati szerv, amelyben a biológiai folyamatok energiája fény energiája formájában szabadul fel. a hazai fajok közül legismertebb a szentjánosbogár, a trópusokon több rovarfaj, valamint a mélytengerek élővilágának számos rák, lábasfejű és halfaja rendelkezik ezzel a különleges szervvel.
pulzus
Artériás nyomáshullám, melyet a szív összehúzódása generál. Száma megegyezik a szívösszehúzódások számával, a pulzus tapintásával meghatározható a szívfrekvencia és a szívösszehúzódások ritmusossága. A pulzus tapintását általában csontos alapon, bőrfelszínhez közel futó artérián mérjük, leggyakrabban a csuklón az. a. radialis tapintásával állapítjuk meg.
kamra
Zárható üreg, pl. szívben, hüllők tüdejében, agyban stb.
aorta
A szív bal kamrájából kilépő főverőér. A nagy vérkör kiinduló ere.
nyirokcsomók
Nyirokcsomók Nyiroksejtek tömegeit tartalmazó szervek, amelyeken a nyirok
átszűrődik. Nyiroksejtek képződése és érése zajlik bennük, részt
vesznek az immunrendszer működésében.
féregnyúlvány
A féregnyúlvány a vakbél függeléke, emberben főként nyirokszervként funkcionál, gyulladása esetén súlyos hashártyagyulladás következhet be.
T-sejt (T-limfocita)
A sejtes immunválasz létrejöttéért felelős sejtek. Fagociták, tehát bekebelezik az antigéneket.
immunválasz
Idegen anyagok (antigén) ellen kiváltott reakció, melynek két fajtáját különböztetjük meg: 1.Természetes (nem specifikus) immunválasz Olyan immunválasz, ami az antigén hatására azonnal beindul,de nem specifikus: válogatás nélkül képes különböző kórokozók leküzdésére.Ismételt fertőzés hatására hatásfoka nem javul, mert nincs memóriája, nem képes az antigén szerkezetének megjegyzésére.2. Adaptív (specifikus) immunválasz: Olyan immunválasz, amely csak napok, hetek múlva aktivizálódik, de akkor specifikusan, csak egy meghatározott antigénre irányulóan. Ismételt antigén-hatásra erősödik, mert van memóriája.
granulociták
A leukociták (fehérvérsejtek) egy csoportja. Amőboid mozgásúak, a kórokozók bekebelezése a feladata (endocitózis, fagocitózis). A granulociták a vérpályából kilépve, a kórokozókhoz mennek és bekebelezik őket. Fagocitózis közben elpusztulnak a kórokozókkal együtt. Az elpusztult granulociták és kórokozók törmeléke alkotja a gennyet.
immunitás
Immunitás Védettség valamilyen kórokozó antigénnel szemben.
B-sejt (B-limfocita)
A humorális, azaz a specifikus ellenanyagtermelésével váró immunválaszt biztosító sejttípus. Termelője a csontvelő.
biológiai membrán
A biológiai membránok alapja a foszfolipid kettős réteg melyben a foszfolipidek hidrofób részei egymás felé fordulnak hidrofil részeik pedig a membrán két oldalának felszíne felé néznek. A lipid kettős réteget átérve vagy csak a lipid réteghez rögzölve fehérjék is kapcsolódnak szénhidrát láncokkal.
Rh-negatív
Az emberi Rh-vércsoportrendszer egyik típusa. Az Rh-negatív vércsoportú ember vörösvértestjein nem jelenik meg a D-antigén. Az európai rassz tagjainak 15%-a Rh-negatív. Fő jelentősége váradásnál, vérátömlesztésnél van.
Rh-összeférhetetlenség
Rh negatív személy immunrendszerének válaszreakciója Rh pozitív vér ellen.
specifikus immunválasz
A szervezetben lejátszódó immunreakció, melynek során az antigént (kórokozó baktériumot, vírust, illetve az ezekkel megfertőzött sejteket stb.) az adaptív immunrendszer elemei, elsősorban a T és B limfociták felismerik, majd hatástalanítják, megsemmisítik. A megismert antigénekkel szemben kialakuló immunválaszt a memóriasejtek tárolják, így az immunválasz később is antigénre specifikus marad. Fő szereplői a limfociták, és az antigén ellen termelt antitestek, az immunglobulinok.
sejtes immunválasz
Sejtes immunválasz Az ölő T-nyiroksejtek az idegen sejteket felismerik és membránjukat
meglékelve elpusztítják.
antigén
Antigén Immunválaszt kiváltó, idegen anyag.
nem specifikus immunválasz
Az immunválasz egyik fajtája, a nem specifikus (természetes)immunválasz, ami az antigén hatására azonnal beindul, de nem specifikus: válogatás nélkül képes különböző kórokozók leküzdésére. Ismételt fertőzés hatására hatásfoka nem javul, mert nincs memóriája, nem képes az antigén szerkezetének megjegyzésére. Kialakításában a granuloctyáknak, macrofágoknak és a komplement rendszer vesz részt.
- 22 tesztfeladatsor
- 14 lap
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)